Magyarországon minden negyedik ember elhízottnak számít, az Európai Unió tagállamai közül csak Málta előz meg minket ebben a nem épp előkelő rangsorban – derült ki a World Population Review adataiból. A Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke, Halmy Eszter az Indexnek elmondta: a koronavírus-járvány alatt a túlsúlyosak testsúlya legalább három kilóval nőtt, így sokan közülük átléptek a már betegségként jegyzett elhízott kategóriába.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrég adta ki a statisztikáját, miszerint az elhízás már járványos méreteket öltött az Európai Unióban. Érdekes módon a túlsúlyos férfiak aránya magasabb a régióban és Magyarországon, mint az ebbe a kategóriába sorolható nőké.
Az Átfogó Egészségügyi Szűrőprogram keretében 2010-től évente – tizenötezer fős merítéssel – vizsgálják a lakosságot Magyarországon.
„Emellett a 2013-as háziorvosi negyvenezer fős adatok is igazolták, hogy az akkor a 18–35 év közötti korosztályba tartozó férfiak között megnőtt a túlsúlyosak aránya, nagy részük már gyerekkorban is súlyfelesleggel bírt, sokan ennek következtében korán kialakult magasvérnyomás-betegségben szenvednek. Tehát az elhízásból adódó szövődmények is fiatal korban megjelennek” – fejtette ki az Indexnek Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.
A kontinens országaiban a férfiak 63 százaléka, míg a nők 53 százaléka bír kóros súlyfelesleggel, hazánkban a férfiak 39 százaléka, a nők 33 százaléka túlsúlyos. Halmy Eszter szerint a járvány időszakában az elhízás leginkább őket érintette, többen léptek át az egészségüket veszélyeztető elhízottak kategóriájába. Ez mindkét nemnél 2 százalékos súlygyarapodást jelent, így már a nők közel 30, a férfiak több mint 30 százaléka ide sorolható.
A koronavírus idején a lakosság igyekezett minél több tartós élelmiszert felhalmozni az otthonában, hogy minél kevesebbszer találkozzanak tömegekkel a bevásárlások során, akkor az izoláció volt a fő szembont.
Az egészségtudatos lakosság a home office időszakában többet sportolt, a felszabadult időt arra használták fel, hogy a mozgás révén kiszabaduljanak a négy fal közül. A kutatások szerint ez inkább a magasabban kvalifikált rétegre volt jellemző, akik otthonról interneten és számítógépen keresztül tudták folytatni a munkájukat.
Sokaknál a bezártság frusztrációt okozott, amit a túlsúllyal küzdők az evéssel, a többlet kalóriák bevitelével próbálták enyhíteni, alapvetően ők tettek szert az elmúlt két évben nagyobb mértékű súlyfeleslegre. Kétszer annyian növelték a testtömegüket ezen időszak alatt, mint akik leadtak korábbi súlyukból
– ismertette az elhízáskutató egészségügyi szakmenedzser.
Az egyik legkülönösebb tény, hogy az egész világot monitorozó World Population Review adatai szerint Málta a lakosság 28,9 százalékával megelőzi a közismerten túlsúlyos nemzetet, Nagy-Britanniát, ahol a népesség 27,8 százaléka bír 30 feletti testtömeg-indexszel.
Hazánk 26,40 százaléka elhízott, a WHO adatai szerint 1990 óta 15,5 százalékkal nőtt országunkban ez az arányszám. Ez az egész világon megfigyelhető tendencia lett, 1975 óta az elhízott felnőttek aránya globálisan megháromszorozódott, az akkori 4 százalékról már 2016-ra 13 százalékra emelkedett.
Amíg negyven éve a Föld populációjának 20,2 százalékát tették ki a túlsúlyosak, mára ez meghaladta a 39 százalékot. Ez annyit tesz, hogy világszinten hárommilliárd ember él túlsúllyal, közülük pedig 800 millióan elhízottak.
Halmy Eszter kiemelte: a 200 országra kiterjedő 2019-es rangsorból kitűnik, hogy elhízott férfiak tekintetében huszonnegyedikek vagyunk, kontinensünkön pedig dobogós helyen állunk, Málta előttünk van, szorosan mögöttük a sorban Nagy-Britannia, Csehország, Bulgária és Írország.
A kórosan túlsúlyos felnőtt nők esetében a világban kilencvenegyedikek vagyunk. Európában Nagy-Britanniában él a legtöbb túlsúlyos nő, utána Málta, Csehország, Görögország, Magyarország, Horvátország, majd Bulgária követi a rangsorban.
Növekszik az elhízott gyermekek aránya is, hazánkban minden ötödik gyermek tartozik ebbe a kategóriába, ami az uniós aránnyal is megegyezik. A régiónkban mind a fiúgyermekek, mind a lánygyermekek körében Dél-Európa országai vezetnek ebben az összesítésben. A legtöbb 18 év alatti elhízott fiú Görögországban, azután Máltán, Cipruson, Olaszországban, Horvátországban, majd hatodikként Magyarországon van. Ezzel az aránnyal az 54. helyen vagyunk a világrangsorban, minket szorosan Bulgária majd Ausztria követ. A lányok tekintetében 84. helyen, térségünkben pedig a hetedikek vagyunk.
Meglepő, hogy a fiatalkorúak elhízása a mediterrán országban a legmagasabb, pedig azt gondolnánk, hogy a zsírszegény, zöldség, gyümölcs, sovány hús, hal alapú étrenden élő társadalom többsége egészséges testsúlyú, csakhogy a tinédzserek és már a gyerekek is máshogy étkeznek, a globalizáció hatására egyre több cukros üdítőt, csipszet, gyorsételt fogyasztanak.
– ismertette a szakértő.
Az elhízás mértékét a BMI, Body Mass Index, azaz testtömeg-index alapján állapítják meg. Kiszámítása során a kilogrammot osztják el a testmagasság méterben megadott négyzetével. A kóros testsúly a 18,5 alatti, illetve a 25 feletti tartomány:
BMI < 16 = súlyos soványság
BMI 16 < 16,99 = mérsékelt soványság
BMI 17 < 18,49 = enyhe soványság
BMI 18,5 < 24,99 = normális testsúly
BMI 25 < 29,99 = túlsúly
BMI 30 < 34,99 = I. fokú elhízás
BMI 35 < 39,99 = II. súlyos fokú elhízás
BMI 40 vagy magasabb = III. fokú, vészes elhízás
Halmy Eszter hozzátette: negyedszázaddal ezelőtt a 27-es BMI feletti értéket sorolták az elhízás kategóriába, míg 15 évvel ezelőtt nem tudtuk elképzelni, hogy 60-as 70-es testtömegindexszel is léteznek emberek. Ma Magyarországon is a 40-es BMI feletti, úgynevezett morbid elhízásban a lakosság 3-4 százaléka szenved. Ugyanakkor manapság ez már az egész világra jellemző.
„A 40-es BMI index már életet veszélyeztető állapotnak tekinthető, ilyen értéknél negyvenszeresére nő a hirtelen szívhalál esélye, ezért szoktak az ilyen pácienseknek az orvosok mielőbbi bariátriai műtétes megoldást javasolni. Ebben a kategóriában átlag 6-8 évvel, az első fokú esetén 2-4 évvel rövidül meg az élethossz” – hívta fel a figyelmet a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.
Az orvosok által ma már betegségnek tekintett elhízás egyben jelentős kockázatot jelent, mind további krónikus betegségek kialakulása, mind halálozás szempontjából. Több tucat egyéb betegségre hajlamosító tényező lehet már a túlsúlyos állapot, köztük
A szakértő ismertette: a legutóbbi európai kongresszuson is kijelentették, hogy az utóbbi idők tapasztalatai szerint már a szív- és érrendszeri betegségek kockázata mellett bizonyos típusú daganatos betegségekkel is összefüggésbe hozható a magas testsúly és hasi típusú elhízás. Ami a legújabb adatok szerint már jelentősebb rizikófaktornak bizonyulhat, mint a dohányzás.
Az USA-ban a 2017-es felmérés szerint a dohányzás visszaszorítása miatt tíz évvel növekedett az átlagéletkor, amit most az elhízás növekvő aránya miatt fog a lakosság elveszíteni a jelen évtizedben.
A globális halálozások 8 százalékért az elhízás a felelős, nagyjából 2,8 millió ember veszti életét évente emiatt a WHO adatai szerint. A koronavírus okozta halálozások száma is azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol a lakosság testtömegindexe magas, ami nem a gazdasági mutatókkal vagy az egészségügyi rendszerrel mutat összefüggést.
„Az említett okok miatt is még 2010-ben indítványozta a WHO, hogy állítsuk meg az elhízást 2030-ra, de jelen vizsgálataik azt állapították meg, hogy várhatóan a világ egyetlen országa sem fogja elérni ezt a célt, újabb kezelési stratégiák szükségesek” – mutatott rá a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)