A kormány csütörtöki bejelentése alapján visszatér a reklámadó. A médiumoknak már nyolc éve is jelentős terhet jelentett az adónem bevezetése, több mint száz médium tiltakozott a rendelet ellen, ami nem csak bevételkiesést, elbocsátásokat is vont maga után.
A csütörtöki Kormányinfón derült ki Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bejelentése alapján, hogy a kormány pontosan mekkora összegeket szed be ágazatonként az extraprofit-különadókból. Mint az Index percről percre beszámolt róla, a bankszektorban például az extraprofit-különadó mellett a tranzakciós illeték kibővítésével is többletre tesznek szert, ez a kettő összesen háromszázmilliárd forintot jelent, ebből ötvenmilliárdot tesz ki a tranzakciós illeték. A telekommunikációs szektortól negyvenmilliárd forintot szednek be, valamint
2023 januárjától visszatér a reklámadó, amelytől tizenötmilliárd forintot vár a kormány.
Emlékezetes, hogy a nagy port kavaró reklámadóról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés 2014. június 11-én 144 igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett fogadta el. A törvénytervezetet benyújtó L. Simon László „az igazságosabb közteherviselés szándékával a jelentős nyereséget termelő médiaszektorra” kívánta kivetni az új adóterhet.
Már a Magyar Közlönyben való kihirdetése utáni 31. napon hatályba lépő rendelkezés elsősorban a legnagyobb árbevételű médiapiaci szereplők számára jelentett nagy érvágást.
Az első tervezet szerint az adóalap félmilliárd forintot meg nem haladó része után nem kellett a cégeknek reklámadót fizetniük.
Ez akkor a két legnagyobb kereskedelmi televíziónak jelentett extra adóterhet, közülük is leginkább az RTL Klubot sújtotta legjobban a rendelkezés. A TV2-nek tizenötmilliárdos bevétele volt az azt megelőző, 2013-as évben, az RTL-nek azonban közel 26 milliárdot hozott ugyanezen időszak.
A lapkiadók közül egy volt, amelynek éves bevétele meghaladta a tizenötmilliárdot, bár a magazinok és egyéb újságok ára képezte bevételeinek egy részét, nem csupán a hirdetésekre támaszkodott. A céget azonban még adott év áprilisában eladták olyan vevőnek, aki kisebb szegmensekre darabolta a néhány tévécsatornát is birtokló médiavállalatot.
Az RTL akkor közleményben reagált az általuk megdöbbenéssel fogadott rendeletre. „Ezen adó célja nem más, mint durva kísérlet arra, hogy a kormány ellehetetlenítse az ország legnagyobb médiumát, amely az elmúlt 17 évben bizonyította a pártoktól és így a kormánytól való függetlenségét” – írták. A rendelet ötven százalékban az RTL Magyarországot érintette, ezért igazságtalannak érezték.
Nem ez volt az első, jelentősebb reklámadó bevezetésére irányuló elképzelés: 2000-ben, 2008-ban és 2010-ben is az Országgyűlés elé került egy ilyen javaslatcsomag, de egyik évben sem szavazták meg.
A 2014-ben hatályba lépő, reklámadóról szóló törvény nem csak a magyar médiacégeket kötelezte a felsorolt sávok alapján adófizetésre, azokra is vonatkozott a jogszabály, akik műsoridejük felében magyar nyelven sugároznak, de az interneten közzétett magyar nyelvű reklámok után is fizetni kellett, a köztéren kihelyezett, járműveken elhelyezett hirdetések is adókötelessé váltak. Ez alapján a digitális óriáscégeknek, a Facebooknak és a Google-nak is fizetniük kellett.
A törvényjavaslat bejelentése után több mint száz tévécsatorna, rádióadó, online médium, köztük kormánypártiak és ellenzéki orgánumok elsötétítéssel, műsorszünettel tiltakoztak – cikkezett a Magyar Nemzet akkoriban. Online médiumok és szakmai szervezetek is csatlakoztak a tiltakozók sorához.
Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság 2016-ban megtámadta a reklámadót, progresszív jellegét kifogásolva. A bizottsági érv szerint az adó felépítése indokolatlanul nem adóztat cégeket (százmilliós árbevétel alatt), míg másokat szintén indokolatlanul túl magas adóval súlyt (húszmilliárd forintot meghaladó rész után negyven százalék, amely később ötven százalékra emelkedett).
Mielőtt lezárult volna az eljárás, a reklámadó többször módosult,
így például 2017 márciusában is. Onnantól már nemcsak a rekordbevételeket produkáló médiavállalatokat sújtotta, hanem minden médiapiaci szereplőt. A módosítás szerint százmillió forintos bevétel felett az adó mértéke a korábbi 5,3 százalékról 2017. június elsejétől kilenc százalékra nőtt.
A bizottság a többszörös módosítások ellenére sem fogadta el teljes mértékben az adó jellemzőit, emlékeztet a Piacésprofit cikke. Ennek megfelelően a korábbi módosításokat újabbak követték (nullaszázalékos adómérték megszüntetése, az egyetlen kulcs megemelése). Mindezek mellett Magyarország az Európai Unió Bírósága előtt megtámadta a bizottság határozatát, amelyben arra szólította fel Magyarországot, hogy függessze fel a reklámadót.
Varga Mihály bejelentése alapján aztán eltörölték a reklámadót, azaz 2022. december végéig nullaszázalékossá vált a kulcsa. Most ez lesz ismét bevezetve 2023 januárjától.
(Borítókép: Nagy Márton a 2022. május 26-án megtartott Kormányinfón. Fotó: Szollár Zsófi / Index)