A rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terheit könnyíteni tudjuk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát – mondta a pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának a jövő évi költségvetés tervezetéről
2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat – emlékeztetett Varga Mihály. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat – jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat.
A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára,
éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra.
A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre – 2022-re és 2023-ra – terveznek.
A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját – NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre – már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni – jegyezte meg.
A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül, amiről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folyamatos viták vannak.
A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében. A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás – akár gázról, akár áramról van szó – az eddig megszokott keretekben történjen.
Varga Mihály szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, ugyanis elmondása szerint „ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni”.
Ha a bevételeink elmaradnak és a növekedés leáll, jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban
– hangsúlyozta az országgyűlési képviselő.
A katáról tartanak még az egyeztetések, amelyeknek az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de „a katára rakódó visszaéléseket felszámolják”.
Amint arról már az Index is beszámolt, a miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjúban bejelentette, hogy a lakossági fogyasztók mellett a kisvállalkozóknak is marad a rezsicsökkentés.
Varga Mihály elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak – tette hozzá.
A monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze. Arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5–6 százalék közötti inflációval tervezték – zárta beszédét Varga Mihály.