Az idei volt a harmadik legmelegebb június az 1901 óta vezetett mérések sorában Magyarországon. Egyes délkeleti területeken pedig 122 éve nem volt ilyen meleg és száraz a június.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint az idei júniusi rekordhőmérséklet a harmadik legmelegebb Magyarország időjárásának történetében.
Mint írták: idén is szokatlanul meleg volt a június, és a hónap vége ismét hőséggel telt. A hónap 22,1 fokos átlaghőmérsékletével országosan a harmadik legmelegebb lett 1901 óta, megelőzve a tavalyit.
Az ország délkeleti részén volt a legmelegebb – emelték ki, hozzátéve: egyes területeken 122 éve a mostani június volt a legmelegebb. A Dunántúlon több csapadék hullott ugyan, de az országos átlag még így is mintegy 27 százalékkal elmaradt az 1991–2020-as éghajlati normáltól. Az előzetes és automata adatok alapján a délkeleti országrészben, valamint
az ország legkeletibb részén 2022 júniusa a legszárazabb is volt a 20. század eleje óta.
Nagy István agrárminiszter felhívta a gazdálkodók figyelmét a gabona gyorsabb érésére, ami a hőség következménye. Az Index beszámolt a negatív hozamrekordokról, valamint arról, hogy a kukorica és a napraforgó is kipusztulóban van, és a felvásárlási árak soha nem látott magasságot értek el.
A csapadékhiány miatt egyes búzatáblákon annyira kicsi a növény szára, hogy nem minden kombájn vágóasztala éri el, ami ahhoz vezet, hogy az 5-6 tonnás árpatermés vagy 7 tonnás búzatermés reményében kiszórt méregdrága műtrágya a földeken a várt töredékét hozza, így a gazda csak 1,5-2-3 tonnát arat le.
A termelők június 27-éig országosan csaknem 230 ezer hektár mezőgazdasági területre jelentettek aszálykárt az agrárkárenyhítési rendszerbe.
A bejelentések alapján a legsúlyosabb és legkiterjedtebb aszálykárok Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak.
Nyugatabbra, más európai országokban is súlyos a helyzet, az aszályok Olaszországban például vízhiányhoz vezettek, amiért korlátozásokat vezettek be a vízfogyasztásra.
Berettyóújfaluban 39,6 fokig emelkedett a hőmérséklet az OMSZ hivatalos mérései szerint, amitől Budapest nem sokkal maradt le. 38,2 fokkal dőlt meg a fővárosi melegrekord június utolsó napján. A rekord az Időkép szerint felülmúlta az 1950-ben Budapest Istvánmező állomáson mért 36,7 fokot. A nappali hőséget pedig trópusi éjszaka követte. Budapest-Lágymányoson 24,7 fokig csökkent a hőmérséklet, ami új legmagasabb napi minimumrekordot jelent. Mindössze három tized fokkal múlta felül az 1946-ban, az istvánmezei állomáson mért rekordot.
Izzik a lábunk alatt a talaj a fővárosban, mert a kánikulában akár hatvanfokos is lehet az aszfalt. Hőkamerás képeken mutattuk, mennyire tud felmelegedni a város. Ahol kevés az árnyék, és sok az olyan felület, amely könnyen felmelegszik, ott hősziget alakul ki. Egy ilyen sziget hőmérséklete sokkal melegebb lesz, mint például egy erdőé. Budapest területének legnagyobb részén szinte elenyésző mennyiségben látni füves részeket, leginkább a főváros peremvidékén találkozhatunk zöldterületekkel. Budapest akkor lehet a jövőben élhető, ha csökken a városi hőszigethatása.
Siófoknál 26 fokos a Balaton, Tihanynál, Balatonkenesénél és Balatonlellénél 28 fokot mértek, Balatonakalinál pedig 27-et, de van, ahol a tó hőmérséklete meghaladja a 30 fokot is. Gyenesdiáson a legmelegebb, 30,4 fokos a Balaton.