Gulyás Gergely az igehirdetés után arról beszélt, hogy Magyarország története a szövetségkötések története: a hét vezér és a hét törzs között, a magyarok és kunok, valamint mindazok között, akik „a hazájuknak választották ezt a földdarabot”, szövetségkötés a megmaradásért, egy békében és szabadságban élő országért. Szólt arról, hogy a gyülekezet építéséhez nagy segítség, ha építhetnek templomot is, Szent István király is így alapította meg a magyar államot.

Felidézte, hogy a hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc után, az alkalmas és a szükséges időben minden nemzedék hozzátette a maga erejét a kenderesi református templom falainak felépítéséhez; mindazok, akik felelősséget vállaltak Kenderesért és ezért a templomért és közösségéért.

Sokszor és sokan tettek azért, hogy a templom túlélje az idők viszontagságait. Ezalól egyetlen korszak volt kivétel, a kommunizmus időszaka, amikor hatalmas nyomás alá került a gyülekezet.

Gulyás Gergely az MTI tudósítása szerint elmondta: a templom és a parókia a magyar állam több mint 430 millió forintos támogatásával újult meg. Emlékeztetett: birodalmak, hódítók jöttek és mentek a Kárpát-medencében, világpolitikai küzdelmeket kellett elszenvedni. „Annyiszor elveszett, majd újra lábra állt a magyar szabadság ügye”, de a magyar nemzet, a közösségeit összefűző erős szövetségek miatt mindig képes volt a megmaradásra – tette hozzá, megjegyezve: ilyen, közösséget összefűző erős kötelék a kenderesi templom.

Gulyás Gergely kitért a mostani nehézségekre is: háború van keleten, „amely borzalmai égbe kiáltanak”, nyugaton – II. János Pál pápa szavaival – a „halál kultúrájának egyre több támogatója van, mondhatni, több, mint valaha volt”.

Nemcsak a hitet akarják zárójelbe tenni, de vele mindazt, amire Európa egykor felépült.

A miniszter hangsúlyozta, ha meg akarunk maradni, ha közösségként és nemzetként túl akarjuk élni az előttünk álló időket, ha gyarapodó országot akarunk építeni, meg kell őrizni templomainkat és az azokat benépesítő közösségeinket.