Nem fenyegeti háborús veszély Magyarországot, ugyanakkor a dolgok akár rosszra is fordulhatnak, miközben hazánkban jelenleg katonahiány van – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Mathias Corvinus Collegium (MCC) miniszteri programismertető rendezvénysorozatának előadásán.
A történelemben a második világháború óta nem fordult elő a mostanihoz hasonló helyzet, hogy egy állam egy másik szuverén állam ellen agresszív háborút indított volna – hangoztatta a miniszter, hozzátéve, hogy ez a tény egyúttal a magyar álláspontot is kijelöli, miszerint a háborúban Oroszország tekinthető agresszornak, és a megtámadott állam, vagyis Ukrajna oldalán kell állnunk.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf arról is beszélt, hogy az orosz–ukrán háború következtében a magyar kormány elsődleges céljává vált az ország biztonságának garantálása, és ebben a helyzetben fel kell gyorsítani a haderőfejlesztést, amit elősegít, hogy Magyarország évszázadok óta most először képes arra, hogy szuverén, nemzeti politikát folytasson.
Ezzel párhuzamosan Magyarország hatékonyan részt vesz a NATO védelmi képességeinek növelésében, és a katonai szövetség más keleti tagállamai mellett Magyarországon is létrejött egy zászlóaljharccsoport, Székesfehérváron pedig egy többnemzetiségű irányítási központ, továbbá 2025-ben újra magyar vadászgépek fogják ellátni a Baltikum légtérrendészetét, immár harmadik alkalommal.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a madridi NATO-csúcs egyik legnagyobb eredményének nevezte, hogy
Magyarország ösztönzésére a szövetséget fenyegető legjelentősebb deklarált veszélyek közé Oroszország mellett bekerült a migráció és a terrorizmus is,
illetve hogy döntöttek a keleti csapaterősítésről, illetve Finnország és Svédország felvételéről is.
A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország 2023-ban már a GDP két százalékát fordítja haderőfejlesztésre, a források 48 százalékát pedig a védelmi technika fejlesztésére, miközben a hadiipar fejlesztése komoly gazdaságfejlesztő tényezővé válik.
Katonahiány van, mondjuk ki őszintén – közölte a honvédelmi miniszter. Éppen ezért
arra van szükség, hogy a magyar fiatalok, hölgyek és urak, változtatva az eddigi terveiken, beálljanak hivatásos, önkéntes vagy tartalékos módon a hadseregbe,
és fontosnak tartsák a haza fegyveres védelmének ügyét.
Az orosz–ukrán háború szomszédságában Magyarország egyelőre kellő biztonságban és távolságban helyezkedik el a konfliktustól,
szó nincs arról, hogy Magyarországot a közeljövőben háborús veszély fenyegetné, és én nem is számítok arra, hogy ez bekövetkezik, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minél felkészültebbek legyünk
– fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter.
(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)