Index Vakbarát Hírportál

Rendszerszintű változásokat kér a kormánytól az uniós jogállami jelentés

2022. július 13., szerda 21:37

Rendszerszintű változtatásokat kér a kormánytól az uniós jogállamisági jelentés – olvasható kilenc civil szervezet közös közleményében. A 2021-es évről szóló jogállamisági jelentését szerdán hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság, amely szerint Magyarországon alapvető változtatásokra van szükség, miközben érdemi javulást évek óta nem tapasztalható.

Az Európai Bizottság jelentése az igazságszolgáltatás függetlenségét, a korrupció elleni fellépés hatékonyságát, a média helyzetét, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét vizsgálta meg minden tagállamban. Magyarország esetében a jelentés minden vizsgált területen súlyos, rendszerszintű problémákat azonosított, így Magyarország csaknem 28 milliárd euró vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek.

Az Amnesty International Magyarország, az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemző Műhely, az Ökotárs Alapítvány, a Political Capital, a Társaság a Szabadságjogokért, valamint a Transparency International Magyarország közös közleményükben azt írják, aggasztónak találják, hogy érdemi javulás egyik területen sem tapasztalható, bizonyos területeken pedig még tovább is romlott a helyzet.

A közlemény szerint az idei jelentésnek van egy fontos újítása is, mégpedig az, hogy konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára, hogy megfeleljenek az uniós alapértékeknek. A jelentés készítésekor az Európai Bizottság többek között a civil szervezeteket, újságírókat és bírókat is megkérdezett a jogállamiság helyzetéről. Ezzel a lehetőséggel élt januárban a közleményt jegyző kilenc civil szervezet, és közösen válaszoltak a bizottság kérdéseire. 

Az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében a jelentés az Országos Bíró Tanács és a Kúria esetleges önkényes döntéseit találja aggályosnak. A Bizottság számon kérte a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályokat, és úgy látja, az ügyelosztás terén sem oldódtak meg a már korábban is jelzett súlyos problémák. Ez azt jelenti, hogy a Kúria például nem mondja meg, hogy az egyes tanácsokon belül kik lesznek azok a bírák, akik az adott perben ítélkezni fognak.

A jelentés szerint az ügyészség továbbra sem küzd eléggé elszántan a közpénzeket érintő visszaélések ellen, ráadásul a vádhatóság nem ellenőrizhető módon dönt a korrupciós eljárások megszüntetéséről. Súlyos problémának találják azt is, hogy a közbeszerzési eljárásokban a valódi verseny szintje is alacsony: 100 közbeszerzésből 39-re egyetlen cég tesz csak ajánlatot. Továbbá a vagyonnyilatkozati rendszer súlyos hiányosságait is kiemeli.

A Bizottság úgy véli meg kell erősíteni a médiahatóság, illetve a Médiatanács függetlenségét, mivel a tanács tagjait a kormánypárt egymaga jelöli. Kiemelték továbbá azt is, hogy jogszabályban kellene biztosítani az állam és az állami cégek általi hirdetések tisztességes és átlátható elosztását a médiatermékek között.

A jelentésből a Pegasus-ügy sem hiányzik: Magyarországon a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést nem a bíróság, hanem a kormány saját maga engedélyezi. A Bizottság a külső kontroll hiányában az aggodalmát fejezte ki az ügyvédek megfigyelése miatt, mert az gyengíti a függetlenségüket és aláássa az ügyvédi titoktartás intézményét.

A fékek és egyensúlyok rendszeréről a jelentés azt írja, Magyarországon továbbra is probléma a társadalmi egyeztetés teljes hiánya, valamint az, hogy a kormány a koronavírus-járvány miatt kapott felhatalmazását olyan törvények megalkotásához használta, amelynek nem volt köze a járvány kezeléséhez.

A Bizottság úgy véli, az állami szervek az európai és magyar bírósági döntéseket nem hajták végre megfelelően, valamint problematikusnak tartja, hogy a közhatalmú szervezetek is megtámadhatják a bírói döntéseket az Alkotmánybíróság előtt. A jelentésben arra kérik a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a civil szervezetek szabad működését megnehezítő akadályokat.

A civil szervezetek közös közleménye szerint sajnálatos, hogy a Bizottság csak a civil szervezetek helyzetéről fogalmazott meg ajánlást, és hogy a jelentés nem tért ki arra, hogy a kormány felszámolta azokat az intézményeket, amelyeknek feladata az volt, hogy a végrehajtó hatalom ellensúlyai legyenek.

Rovatok