Az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásait a rezsicsökkentés szabályainak megváltoztatása dominálta.
Csárdi Antal azzal a kérdéssel kezdte a napirend előtti felszólalások sorát, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és középvállalkozások támogatására fordított összeget miért nem a magyar kkv-k megsegítésére költi a kormány? Az LMP politikusa kitért a rezsicsökkentés megváltoztatására is, itt megemlítette, hogy a szerb pénzügyminiszter, Szinisa Mali szavai alapján Magyarországtól vásárolnak gázt.
Ha akkora a baj, ahogy önök mondják – és ebben a kérdésben hiszek önöknek – akkor miért kell eladni az ország stratégiai tartalékait?
– tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő.
Válaszában Fürjes Balázs tisztázta a tényállást: a mai gazdasági kihívások okozója egy rajtuk kívül álló, tőlük független körülmény, a háború: háborús infláció és háborús energiaválság van, hamarosan háborús gazdasági visszaesés lehet, és ha nincsenek észnél, akkor háborús élelmiszerhiány, munkanélküliség, elszegényedés és háborús politikai válságok kora jöhet.
Az államtitkár szerint az elhibázott szankciós politika növeli a bajt, szankciókat csak akkor lenne értelme bevezetni, ha elérnék a kitűzött célt, és nem okoznának nagyobb kárt a szankciót kiszabónak, mint a szankcióval sújtott szereplőnek.
Önök most úgy tesznek, mintha elkeseredetten védenének valamit – a rezsicsökkentést és a katát –, amit éveken keresztül elleneztek. Amit önök tesznek, azt úgy hívják, hogy képmutatás. Önök képmutatók és farizeusok.
Fürjes Balázs arra is emlékeztetett, hogy a baloldali kormány adót és rezsiköltségeket emelt, a mostani költségvetéshez is több mint 3200 milliárd forintos adóemelési csomagot nyújtott be a baloldali ellenzék, ráadásul a rezsicsökkentést és a katát sem szavazták meg. Az államtitkár válaszát folyamatos bekiabálások kísérték az ellenzéki padsorokból.
Fürjes Balázs megemlítette azt is, hogy egy videó alapján Vajda Zoltán, az MSZP képviselője az egyik tüntetésen arról beszélt Márki-Zay Péternek, hogy „jól felbaszta” a tüntetők lelkét. A kormánypárti politikus úgy látja, hogy az ellenzék nyerészkedni akar az emberek nehézségein, a politikájuk a megtestesült cinizmus.
Jámbor András szerint 2006 után szórakoztató, amikor a Fidesz azt mondja, hogy kiállni a megszorítások és a politikai hazugságok ellen, az a nép kihasználása, pedig 2006-ban ők is ezt tették. A Párbeszéd képviselője jogosnak nevezte az akkori felháborodást, ahogy a mostanit is.
Nem az a megoldás a válságra, hogy tüntetőket sokkolóznak a Margit hídon
– fogalmazott Jámbor András, leszögezve, hogy a válság nem a háborúval kezdődött és nem is azzal fejeződik be, Magyarországot azért érinti durván, mert a kormány elrontotta, „nem kicsit, nagyon”.
Az ellenzéki képviselő kiemelte: a kormány azt mondta hogy nem lesznek megszorítások, marad a kata, marad a rezsicsökkentés, erre egy nyári hét alatt pánikba kergették a lakosságot, miközben az új rendszer bevezetése előtt 13 nappal még nem tudják pontosan megmondani, hogy mit vezetnek be. Jámbor András többek között globális minimumadót és oligarchaadót szorgalmazott, majd a tüntetőktől kapott petíciót átadta Dömötör Csaba államtitkárnak.
„Sokadjára próbálkoznak azzal az értelmezéssel, mintha csak Magyarország nézne szembe gazdasági nehézséggel” – válaszolt Dömötör Csaba, azzal folytatva, a nehézségeket a háború, az energiaár-növekedés és az elhibázott brüsszeli szankciós politika okozza. Megjegyezte azt is, vannak olyan országok, ahol több mint 20 százalékos az infláció, és Németországban a gázszolgáltatók 75 százalékkal emelték az áraikat, ellátási nehézségek is lehetnek.
Dömötör Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetési módosító javaslatok alapján az ellenzék több mint 3200 milliárd forint értékben nyújtott be adóemelési javaslatokat. A katáról elmondta, hogy a baloldali kormányzás idején ilyen kedvezményes adó nem volt, a baloldali pártok a bevezetését sem szavazták meg.
Arra kérem önöket, ha már nekünk itt hazudnak a házban, legalább a saját támogatóikkal ne tegyék ezt. Sem a kata, sem a rezsi, sem más ügyekben.
Dömötör Csaba a tüntetésekkel összefüggésben világossá tette, hogy Magyarországon mindenki elmondhatja a véleményét, most senkinek nem kell attól tartania, hogy kilövik a szemét, mint 2006-ban.
Toroczkai László úgy véli, már a kormánypártok is szégyellik azt az ad hoc kormányzást, ami kezd kibontakozni, és nem kidolgozott megszorító intézkedéseket jelentenek be. A Mi Hazánk elnöke hangsúlyozta, pártja az elmúlt években folyamatosan jelezte, hogy bajok lesznek, de a kormány nem tett semmit.
A frakcióvezető aláhúzta, hogy ő támogatta a katát, most is támogatná, a rezsicsökkentéssel összefüggésben pedig úgy fogalmazott, hogy mintha „pszichikai hadviselést” folytatnának a magyar nép ellen. Toroczkai László szerint azt nem lehet eljátszani, hogy részletek nélkül bejelentenek valamit, és nem mondják el, hogy mi lesz például azokkal, akik árammal fűtenek.
Az ellenzéki politikus nem teljesen érti, hogy az áram egyáltalán miért került bele a csomagba, ha szakértői vélemények alapján a Paksi Atomerőmű a teljes lakosságot el tudná látni. Toroczkai László szerint ez megint azt a látszatot kelti, hogy a kormány a globális nagyvállalatok oldalán áll.
Tállai András államtitkár azzal kontrázott, hogy olyan, mintha Toroczkai László követelné a kormánytól a negatívan ható lépéseket, de ők nem ebben gondolkodnak. Az államtitkár világossá tette, már sokan rájöttek Európában, hogy a szankcionálás nem Oroszországnak árt, hanem az európaiaknak, a legfontosabb kérdés az, hogy lesz-e energia, lesz-e termelés, működik-e a gazdaság, mert ha igen, akkor van munkahely, a rezsicsökkentés pedig az átlagfogyasztásig továbbra is védeni fogja a családokat.
Tóth Bertalan így kezdte felszólalását:
Felelőtlen, önző és hazug. Ez Orbán Viktor politikájának legfőbb ismérve.
Az MSZP frakcióvezetője úgy látja, hogy minden, amit a Fidesz tesz, az eddigi ígéreteik meghazudtolása, „felelőtlen osztogatásba kezdtek a választások előtt, és azt hazudták, hogy fenntartható, hazudtak a stabilitásról, a rezsiről, az orosz energia áráról, becsapták a saját választóikat”.
Tóth Bertalan hozzátette: azt ígérték, hogy nem lesz adóemelés, de a kata eltörlésével „brutális adóemelést hajtanak végre”, a rezsicsökkentés megváltoztatásával milliókat löknek megélhetési válságba. A szocialista politikus arról is beszélt hogy, az uniós támogatásokhoz az Orbán-kormány „intézményesített korrupcióra épített politikája” miatt nem jut hozzá az ország.
Tóth Bertalan az Európai Ügyészséghez történő csatlakozást követelte, valamint azt, hogy az oligarchák fizessék vissza „az ellopott pénzt”, legyen otthonszigetelési program, csökkentsék az energiafüggőséget, tegyék adómentessé a minimálbért, zárkóztassák fel a kisnyugdíjakat, emeljék a közszolgálatban dolgozók bérét, vonják vissza a kata megváltoztatását, ne nyúljanak az áram költségeihez és segítsenek azokon, akik nem tudják kifizetni a rezsit.
Fürjes Balázs azzal reflektált, hogy
a hétvégén választások voltak, önök begyűjtöttek néhány piros lapot megint, a saját szavazóiktól. Nem sokat, csak annyit, ahány helyen elindultak.
Az államtitkár szerint már a saját szavazóik is unják az ellenzék szövegét. Fürjes Balázs arra emlékeztetett, a baloldal miniszterelnöke beszélt arról, hogy hazudtak reggel, éjjel meg este, „az önök politikája épült és épül hazugságra”. A kormánypárti politikus felsorolta: a baloldali kormányzás idején elvették a 13. havi nyugdíjat, adókat emeltek, ellenzékben nem támogatták a katát és nem szavazták meg a rezsicsökkentést, most pedig képmutató és farizeus módon védik ezeket.
Tóth Endre arról beszélt, hogy a kormánypártok vetítenek és projektálnak, a saját szándékaikat és vétkeiket vetítik az ellenfeleikre. A Momentum képviselője példaként hozta: a Fidesz 2010-ben a korrupció ellen kampányolt, majd létrehozták „Európa legkorruptabb kormányát”, Soros Györgyből csináltak ősellenséget, de egyetlen pártot pénzelt az Országgyűlésben Soros György, a Fideszt, és a migrációval is hasonló a helyzet: az ellenzéket vádolták, de a kormány engedett be „kétes hátterű figurákat” a letelepedési kötvényekkel. Tóth Endre szerint a Fidesz szavazói csalódtak a legnagyobbat, azok, akik elhitték, hogy megvédik a rezsicsökkentést és az adócsökkentés politikáját követik. A politikus megemlítette a pedagógusok helyzetét is, akik érdemi béremelési ígéretet sem kaptak.
Rétvári Bence a politikai hazugságról megjegyezte: a Momentum korábban azt ígérte, hogy nem fognak össze Gyurcsány Ferenccel, ők voltak az új ellenzék, aztán mégis összefogtak. Az államtitkár folyamatos külföldi megfelelési kényszert lát az ellenzéken, akik szerinte Brüsszel érdekeit védik, pedig azoknak a Magyarországnak járó forrásokból, amit a momentumos EP-képviselők is fúrnak, lenne fedezete a pedagógus-béremelésnek. Rétvári Bence visszautalt arra is, hogy a baloldali kormány idején elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, elbocsátottak tanárokat, és iskolákat zártak be, de a mostani vezetés a háromszor tíz százalékos béremelést a háborús helyzetben is biztosítja, ennél magasabb béremelés is jöhet, „ha a baloldal aknamunkája nem lesz sikeres”.
Z. Kárpát Dániel felszólalásában részletezte: ha marad az áfa mértéke a rezsiszámlán, a rezsiköltség pedig többszörösére növekedik, akkor az áfabevétel is többszöröse lesz, de ha van tisztesség a kormánypártokban, akkor bejelentik, hogy nem tartanak igényt a plusz áfabevételre.
Önök tényleg ennyire kaotikusan kormányoznak, tehát nem tudták, hogy ez fog következni, vagy amikor a költségvetési vitában összecsaptunk, akkor tudatosan hazudtak nekünk?
– tette fel a kérdést a Jobbik képviselője, azt firtatva, hogy a kormánypárti képviselők már a költségvetési vita idején tudhatták, hogy a plusz áfabevétel a rezsicsökkentés megváltoztatásából fakad.
Menczer Tamás azzal kezdte válaszát, hogy
azzal szemben, amit ön állít, a kormány védi a családokat. Önöktől is.
Az államtitkár úgy gondolja, hogy ezt a magyar emberek is tudják, ezt mutatják az április 3-i eredmények és az azóta lezajlott időközi választásokon látott ellenzéki vereségek is.
Menczer Tamás aláhúzta: fontos kérdés, hogy mennyibe kerül az energia, de az első kérdés már az, hogy lesz-e elegendő, ennek az oka a háború és az erre adott „elhibázott brüsszeli szankciók”. A külügyi államtitkár hozzátette: a kőolajnál kiharcolták, hogy a vezetékes szállítás kivétel legyen, így meg tudják tartani az árstopot, a gázszankciókról pedig tárgyalni sem hajlandók.
Vadai Ágnes azzal nyitott, hogy
az Orbán-kormány a rendszerváltás utáni Magyarország legbrutálisabb megszorítócsomagját fogja bevezetni.
A DK képviselője úgy látja, hogy ez a vezetés a megszorítások, az adóemelések, a rezsiemelés kormánya, pedig 2010-ben történelmi lehetőség állt előttük arra, hogy beteljesítsék a magyarok ezeréves álmát: a csatlakozást és felzárkózást Európához. Vadai Ágnes összefoglalta: azokban az években a világgazdaság kilőtt, az Európai Unió „tartálykocsival öntötte” hazánkra a forrásokat, de a kormány elkezdte felszámolni a demokráciát, megszállták az intézményeket, írtak maguknak egy alkotmányt és egy választási törvényt, „nem talicskával, hanem kamionkonvojjal vitték haza a pénzt”, tudatosan gyengítették a forintot, aztán elindultak a lejtőn.
Vadai Ágnes az inflációt „orbáni inflációnak” nevezte, ami már a háború előtt elindult, és még nincs vége, közben az Európai Unió elzárta a pénzcsapot, a kormány pedig eladósította az országot. Az ellenzéki politikus szerint „addig játszottak a tűzzel, amíg sikerült felgyújtani a gazdaságot”, és jön az 1500 forintos kenyér, a 2000 forintos paradicsom, a munkahely-megszűnések és az emelkedő rezsikiadások. Vadai Ágnes azzal zárta szavait, hogy nincs nagyobb nemzeti érdek, mint a kormány távozása.
Dömötör Csaba válasza elején tisztázta, azért vagyunk rendkívüli helyzetben, mert háború zajlik, és ennek súlyos következményei vannak. Azt elismerte, hogy az energiaárak emelkedése korábban indult az elhibázott uniós politika miatt, de leszögezte, hogy negyven éve nem látott infláció sújtja egész Európát, így az ellenzéki sugalmazásokkal szemben a gazdasági nehézségek mindenkit érintenek.
Az ellenzék álláspontját a háború ügyében képmutatónak nevezte, mert fegyverszállításokkal és katonák küldésével közelebb próbálták volna vinni az országot a háborúhoz, az energiaárak esetében pedig úgy kérik számon a kormányt, hogy a megszületése óta támadták a rezsicsökkentést.
Hollik István arról beszélt felszólalásában, hogy stratégiai nyugalom helyett elkapkodott olajembargó, gázembargós tervek, az európai lakosság védelme helyett tisztálkodási és ruhaszellőztetési javaslatok vannak Európában, a végeredmény béke helyett elhúzódó háború. A KDNP-s képviselő azzal folytatta, hogy a szankciós politika visszafelé sült el, és Európának fáj, nem annak, akit szankcionálni akartak, de a kormánypártok az árstopokkal és a rezsicsökkentéssel védik a magyar családokat. Válaszában Menczer Tamás leszögezte, hogy mindent megtettek és megtesznek a rezsicsökkentés védelme érdekében.
Kósa Lajos a migrációnak szentelte felszólalását, elmondta: a magyar határok soha nem látott nyomás alatt vannak, az ukrán–magyar határon több mint 900 ezer, valóban a háború elől menekülő kelt át, a déli határokon erősödött a migrációs nyomás. Utóbbi miatt határvadász egységeket állítanak fel a készenléti rendőrség kötelékében, munkájukat a határvédelmi körzetek parancsnoka fogja irányítani. Rétvári Bence államtitkár Szlovéniát említve arról beszélt, hogy a kerítést, amit a korábbi nemzeti kormány épített, a baloldali kormány lebontja, ez is mutatja, hogy a baloldal migrációpárti.
(Borítókép: Az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülése 2022. július 4-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)