Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter többek között arról beszélt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) miniszteri programismertető sorozatának előadásán, hogy a helyreállítási alapról történő megállapodáshoz elsősorban a politikai akarat hiányzik az Európai Bizottság részéről.
Navracsics Tibor azzal a történettel kezdte előadását, hogy épp az autója felé ment az utcán, amikor egy „enyhén kapatos fiatalember” vigyázzba vágta magát, és azt kérdezte a minisztertől:
főnök, lesz pénz?
A miniszter a helyreállítási alapról kifejtette: ezzel gyakorlatilag létrejött az első uniós államadósság, a hitelt az Európai Bizottság vette fel, kedvező kondíciókkal rendelkezik, és az összes tagállam ott áll mögötte garantálóként. Kitért arra is: ha az év végéig nem tud megegyezni az Európai Bizottság és a magyar kormány, akkor 70 százalékos veszteséggel kell számolni. Jelen pillanatban 430 milliárd forint forrásvesztés várható, mert az Európai Bizottság időről időre újraértékeli a gazdasági növekedési adatokat, és ezekhez igazítja az eredetileg kalkulált összeget, ebből a szempontból a forrásvesztés jó hír is lehet Magyarországnak, mert az előrejelzésnél nagyobb ütemben növekedett a gazdaság.
Navracsics Tibor úgy véli: Magyarországnak érdemes pénzt adni, ő is ezzel próbál érvelni, amikor a felénk szkeptikus tagállamokkal beszélget. A tagállamok a rendelkezésre álló összeg 68 százalékát tudták jól felhasználni, Magyarország 75 százalékra képes, év végéig az a cél, hogy ezt 80 százalék fölé vigyék. A másik nagy forrással, a partnerségi megállapodással kapcsolatban abban bízik, hogy az év második felében alá tudják írni, és az Európai Bizottság az év végéig el is fogadja az operatív programokat, ebben az esetben nincs forrásvesztés.
Navracsics Tibor részletezte azt is, hogy a legfontosabb cél kettős: egyrészt biztosítani a versenyképességet, másrészt segítséget nyújtani a felzárkózó régióknak. A tárcavezető három kategóriát sorolt fel: a felzárkózó régióknak ahhoz kell segítséget adni, hogy felzárkózzanak a nemzeti és uniós átlaghoz, mellettük vannak viszonylag jól álló régiók, amelyek a közvetlen környezetükhöz képest vannak lemaradva, a harmadik kategória a fővárosi régiók. A miniszter hangsúlyozta: olyan fejlesztéspolitikára van szükség, amely ezt a három csoportot megfelelően tudja kezelni, mindhárom régiónak megfelelő támogatást nyújtva, de ezzel még nem áll sehol a magyar fejlesztéspolitika.
Célként jelölte meg azt is, hogy 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé tartozzunk, ehhez fontos azonosítani azokat a társadalompolitikai és fejlesztéspolitikai célokat, amelyek élhetőbbé teszik Magyarországot.
Navracsics Tibor szerint azzal szokták őket vádolni, hogy azért nem kapnak uniós forrásokat, mert magas a korrupciós kockázat. Ezzel összefüggésen fontosnak tartotta elmondani, hogy az Európai Bizottság által összeállított egységes piaci eredménytábla három csoportba sorolja az országokat a közbeszerzési rendszerük átláthatósága alapján, Magyarország itt a középmezőnyben van, csakúgy, mint az igazságszolgáltatásra vonatkozó eredménytáblán.
Kérdésre válaszolva a miniszter az uniós tárgyalások állásáról elárulta: lényeges technikai, szakpolitikai kérdésekről már nem igazán van szó, közel áll egymáshoz az Európai Bizottság és a magyar kormány álláspontja. Ez a folyamat egyébként úgy néz ki, hogy a magyar kormány ad egy kiinduló tárgyalási ajánlatot, megjelöli, hogy melyek azok a legfőbb szakpolitikai irányok, amelyekhez fel kívánják használni a forrásokat, és ezeken belül lebontják a célokat. A Bizottság ezt megnézi, összehasonlítja más országok teljesítményével és a korábbi magyar teljesítménnyel, összehasonlítják a saját prioritási listájukkal, és megindul a tárgyalás.
Navracsics Tibor szerint egy-két tisztázandó kérdés van még, jelenleg a politikai akaratban látja a megállapodás akadályát. A tárgyalás viszont folyamatos, épp ma érkezik haza egy tárgyalódelegáció Brüsszelből.
A miniszter úgy látja, hogy a Magyarországgal szemben támasztott politikai elvárások idáig sok esetben az általánosság szintjén mozogtak. Lengyelországgal szemben egy sokkal jogiasítottabb eljárásról van szó, amiben pontosan meghatározta a Bizottság az elvárást, míg Magyarországgal szemben az eljárás alapja az Európai Parlament jelentése. Navracsics Tibor leszögezte: a mostani jogállamisági jelentésben is láthatunk olyan pontokat, amelyek cáfolhatók, vagy korábban lezárták a Bizottsággal folytatott tárgyalásokon, de most úgy tűnik, hogy ezeket újranyitnák.
A miniszter hangsúlyozta: az év második felében aláírhatók a megállapodások, a kormány részéről megvan a szakmai felkészültség és a politikai akarat is, a Bizottság részéről szintén adott a szakmai felkészültség, de a politikai akaratot egyelőre nem tudja kitapintani.
A tárcavezető kérdésre válaszolva arról is beszélt: mindig úgy gondolta, hogy egyetlen vita közepette sem szabad szem elől téveszteni, hogy a végén meg kell egyezniük, és az azt követő napon is jó érzéssel kell tudni köszönni a másiknak. Megemlítette azt is: ha megnézzük az Európai Unióval kapcsolatos kommunikációt és a kormány lépéseit, akkor látjuk, hogy az elmúlt másfél hónap hozott eredményeket, a kormány részéről komoly gesztusok történtek, különösen, ha összehasonlítjuk a korábbi időszak lépéseivel.
Navracsics Tibor azt is elárulta, hogy a Bizottság reformértékű szakpolitikai lépéseket vár többek között az energiaautonómia és az oktatás területén, utóbbinak része a pedagógusok béremelése is.
(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Szollár Zsófi / Index)