Rekkenő hőségben érkeztünk meg Budapest külkerületébe, Rákoscsaba zöldövezetébe, a Csordakút utca kánikulában igencsak megterhelő kaptatójának végén található Noé Állatotthonhoz. A fás, árnyékos telepen úgy tűnt, a mintegy ötszáz mentett eb igencsak jól érezte magát a meleg ellenére. Gondozóik napi háromszori vízcserével, pancsolók kihelyezésével töretlenül fáradoznak ellátásukért, hogy a hőségriadó ellenére se legyen semmi problémájuk. Schneider Kinga, az alapítvány szóvivője szerint a rezsiszabályok módosítása és a rájuk már nem vonatkozó benzinárstop miatt lehet, hogy kitehetik a megtelt táblát az 1300 állatnak otthont adó menhelyre.
„A Noé Állatotthon Alapítvány idén ünnepelné fennállásának 30. jubileumát, ami úgy tűnik, idén szomorúbb lesz a vártnál, lehet, hogy lesznek olyan állatok, amelyeket már nem tudunk befogadni” – mondta el Schneider Kinga, a Noé Állatotthon Alapítvány szóvivője, aki a helyszínen várt minket. Nonprofit szervezetként rájuk ugyanis nem vonatkozik a rezsikedvezmény, és a benzinért is piaci árat kell fizetniük, tehát a korábbiak dupláját. „Ez igazán megterheli a büdzsénket, mivel három autónk eddig naponta folyamatosan mozgásban volt, az egyik az élelmiszert és az állatok ellátásához szükséges eszközöket szállította, a másikkal az állatorvoshoz mentünk vagy épp hoztuk vissza a befogadott jószágokat, a harmadikkal pedig a mentéseket végeztük az egész országban, ez eddig nagyjából havi 300-400 ezer forintos üzemanyagköltséget jelentett.
Az utóbbinak ilyen benzinárak mellett nem tudunk eleget tenni, szívszorító abba belegondolni, hogy mi lesz ezekkel a bajba jutott állatokkal
– részletezte a Noé sajtóreferense, aki azt is megemlítette: az is jelentősen meg fogja emelni a kiadásaikat, hogy a villamos energiáért is piaci árat kell majd fizetniük. „Vannak ugyan napelemeink, de ez az 1300 állat ellátásához szükséges áram csupán egy részét fedezi, elég csak arra gondolnunk, hogy télen is fel kell melegítenünk a fagyott vizet az itatáshoz, emiatt korábban is rettenetesen magas volt a villanyszámlánk, olyan kétszázezer forint, egyelőre fogalmunk sincs, hogy mekkora lesz a megemelt összeg” – részletezte Kinga, aki arról is beszélt, hogy még a katarendszer módosítása is hatással van működésükre. „Az egyik legnagyobb kiadási tételünk az állatgyógyászati ellátás, ez nagyjából 3-4 millió forintot tett ki, az orvosok közül többen is katával számláztak nekünk kedvezményes áron, ezt nem tudják az új rendszerben tartani.
Az esetleg besegítő vállalkozások, az áruházláncok, ahonnan a zöldség- és húsmaradékot kaptuk, a fuvarosok és a boltosok is így dolgoztak nekünk, eddig a kata miatt a minimumon tudták tartani az áraikat, amit a továbbiakban már egyik civil szervezet esetében sem tehetnek meg
– fejtette ki az állatotthon szóvivője. A beszélgetést kutyaugatás szakította meg, az ötszáz eb mind jelzett, még a kölykök is hallatták szinte csipogó hangjukat. Egy idős házaspár sétált be, adományokat hoztak, elnyűtt paplanokat, takarókat a beteg állatok kényelmesebb fekhelyéhez, mint megtudtuk, a kapu mindenki előtt nyitva áll 10–15 óra között. Két kihelyezett bevásárlókocsi „adomány” felirattal várja a jó szándékú emberek tárgyi hozzájárulását az itt élő állatok jólétéhez. Az idős pár ezután továbbindult meglátogatni a megajándékozottakat.
Kinga elmondása szerint mindenkinek van kedvence, és ha nem tudják valamiért befogadni otthonukba, rendszeres étel vagy egyéb eszközök behozatalával próbálnak segíteni, a szívükhöz közel álló állat megsimogatásáért cserébe. „Állományunk nagyjából felét teszik ki a kutyák és a macskák, őket tudjuk örökbe adni, amire a hajlandóság az év ezen időszakában a nyaralások, a tanévkezdésre való készülődés miatt alacsony. Kérdés, hogy szeptember második felétől, mikor beindult az iskola, túl vannak a nagy kiadásokon, hogyan változik a kutya-, cicavállalási kedv. Éves szinten nagyjából ezer állatnak találunk gazdát.
Eddig nem volt jellemző, hogy visszahozzák őket, de kiszámíthatatlan, hogy most mi lesz
– említette aggodalommal a szervezet képviselője, bár mint mondta: a három évtizedes fennállásuk óta éltek már meg gazdasági válságokat. „A 2008-as recesszió vagy később a devizahitelek bedőlése is egzisztenciális nehézségeket okozott sok magyar családnál, többek kénytelenek voltak házból lakásba költözni, ahol egyeseknél a kutyának, macskának már nem volt helye, ebben az időszakban sok háziállatot fogadtunk be. Azt hozzá kell tenni, hogy például a hitelek bedőlése elsősorban a magánembereket érintette, de a mi működésünk nem volt ennyire megnehezítve és veszélyben. Kevésbé tudunk most segíteni, mert nekünk is minden fillért meg kell néznünk, ugyanakkor tudjuk, hogy az embereknek is egyre nehezebb lesz” – fogalmazott Schneider Kinga, aki hozzáfűzte, hogy valószínűleg ez az önkénteseik számára is hatással lesz, akik elsősorban olyan munkákban vettek részt, mint például a kutyasétáltatás.
Számítunk arra, hogy jóval kevesebben fognak jönni, érthető, ha valakinek mondjuk két munkát kell majd vállalnia, hogy fenntartsa korábbi életszínvonalát, nem lesz idejük ránk
– vázolta fel a szomorú jövőképet a szóvivő, aki kiemelte, az állatok napi ellátását megfeszített munkával alkalmazottjaik végzik, mivel a pandémia kezdete óta 2-3 ember hiányzik a rendszerből. Ez egy nehéz fizikai munka, mert most mi itt kényelmesen elbeszélgetünk az árnyékban, de ők napi nyolc órában a tűző napon dolgoznak, télen pedig szintúgy szakadatlanul a mínuszokban – mutatott az egyik, épp a gazdasági állatokat etető gondozó felé. Valóban tikkasztó a hőség, szinte szégyelli magát az ember, hogy ha délidőben a harmincfokos árnyékban is kutyául érzi magát, közben a bundás jószágok ugyan picit komótosabban járva, lihegve, de mégis felélénkülve, tagadhatatlan örömmel fogadják a hozzájuk érkezőket.
Mindannyian bolondok vagyunk, akik itt dolgozunk, a pénz itt nem jelent motivációt, belső késztetés, elköteleződés az állatok segítésére, akit ez megérint, az elveszett, nem tud szabadulni ettől a kötelezettségtől
– emelte ki Schneider Kinga, aki hozzátette, mindannyian, az összes dolgozójuk tapasztalja, hogy már most nehezebb a helyzet. „Minden beszerzést jóval alaposabban átgondolunk, kikalkulálunk, próbáljuk csökkenteni a kiadásokat, hogy kijöjjünk a költségvetésből. A gyógyszerbeszerzéseket ez fokozottan érintette, nagyobb mennyiséget előre nem tudunk lekötni, mint korábban, most leginkább az aktuális szükségleteket tudjuk megvásárolni” – árulta el a Noé képviselője, aki ezután körbevezetett minket a menhelyen, hogy szemügyre vehessük a 8 hektáros terület lakóit.
A gazdasági udvarban a kecskék üdvözöltek minket először, majd libasoros felvezetést kaptunk a csüngőhasú malacok medencéjéig, ahova kíséretünk is csatlakozott egy hűsítő fürdésre. Néhány nutria egy zárt területen belül megbújva egy gödörben pihegett. A szóvivő elmondása szerint a kapu elé tették le őket, pedig illegális tartani, de hozzátette, rendszeresen történik ilyen náluk. Más egzotikus és a természetben vadon élő állataik is vannak a mentett lakóik között: mosómedve, szarvas, vaddisznó, borz, róka vagy emu, őket azonban nem láttuk, nappal ugyanis inkább elbújnak a látogatók elől. Az udvarban a vastag bundájú birkák egy árnyékcsíkban aludtak. A kánikula ellenére úgy tűnt, igencsak jól érzik magukat az állatok. „Naponta háromszor kapnak vizet ilyenkor, és azoknak az egyedeknek, amelyek szeretnek fürödni, medencét is helyezünk ki” – mesélte a menhely képviselője.
A MacsKaLAndban a macskaházaknál hűsöltek a cicák, kicsit arrébb a locsoló folyamatosan járt, hogy ne égjen ki a fű, persze ők ezt nagy ívben elkerülték. Egy kislány guggolt az egyik kandúr előtt, a szülei a mellette lévő pavilonból figyelték. „Azért jöttünk, hogy a gyerek kiválasszon magának egy cicát, hoztunk adományt is, tisztítószert, mivel mikor idetelefonáltunk, hogy megtudjuk, mire van szükségük, ezt említették” – válaszolták kérdésünkre, hozzáfűzték, hogy már többször jártak itt, de eddig csak barátkoztak az állatokkal, úgy tűnik, hogy most döntés lesz belőle, mert sem a kislány, sem a cica nem tudtak elszakadni egymástól. Mikor továbbhaladtunk, több szénabálát láttunk, Schneider Kingának erről eszébe jutott, hogy bizony már ennek a beszerzése is jóval nehezebb.
„Bármivel nem tudunk etetni, mivel szarvasmarháink, lovaink öröklakók, így sok idős és beteg van közöttük. Korábban Budapesten be tudtuk szerezni az éves szénamennyiséget, de most az aszály miatt megfogyatkoztak a készletek, ezért egész Celldömölkig kellett mennünk érte, aminek csak a szállítása félmilló forint volt. A haszonállataink, növényevőink többi takarmánya is duplájába, de inkább a háromszorosába kerül a tavalyiakhoz képest.”
Arról nem is beszélve, hogy az országot érintő szárazság miatt most vagy nem jutunk hozzá a kukoricához, napraforgóhoz, vagy irgalmatlan összegért. Madaraink is vannak, ezért muszáj valahogy megoldanunk a beszerzést
– folytatta, amivel egyszerre a varjak „ketrecéből” kirepült egy a fejünk felett, ezen kissé meglepődtünk, de Kinga nevetve hozzátette, hogy itt szabadság van, amelyik madár már egészséges, az elhagyhatja a menhelyet. A kutyák kenneljéhez érve, örömmel fogadtak minket az ebek, az üdvözlő ugatás egyben a szeretet kikövetelése is volt, nem nagyon akad olyan, aki anélkül tudna távozni, hogy megsimogatna legalább egyet közülük. „Az ő tápjuk ára is az elmúlt két évben megháromszorozódott, egy 20 kilós kiszerelés akkor 9 ezer forint volt, most pedig közel 30 ezer forintot kérnek érte, a speciális tápok, például a vesebetegeknek való ára ennek a kétszerese, és a drágulás mértéke ugyanakkora” – ismertette a Noé munkatársa. Mindennek ellenére az árnyékos ligetben úgy tűnt, hogy a problémákból a csahosok semmit sem éreznek, a kánikulát pedig hozzánk képest is jobban viselik, egy-egy közülük igazán szeret fürdeni, így egy műanyag medencét is kaptak.
Bár az állatmenhely képviselője szerint a költségek megugrása ellenére is tudják biztosítani a bent lévő állatok ellátását, a jelenlegi munkatársaik foglalkoztatását, hisz az ő munkájuk, működésük alapja, de fejlesztésekre, karbantartásra a jelenlegi állás szerint már nem lesz fedezet. „Az adó 1 százaléka eddig az éves költségvetésünk nagyjából 40 százalékát fedezte, ami nagyon fontos támogatás, de a fennmaradó rész kizárólag magánemberek és néhány cég adományából jött össze, az utóbbit a jelenlegi intézkedések fokozottan érintik.”
Az adományok mértéke már az elmúlt évben is jelentősen visszaesett, a tavalyi összeg csupán 30 százaléka érkezett be hozzájuk. Tudjuk, most mindenkinek nehéz lesz, mégis azt kérjük, hogy ne feledkezzenek meg rólunk, ha kisebb összeggel is tudnak hozzájárulni az állatmenhely működéséhez, az is rendkívül fontos hozzájárulást fog jelenteni számunkra
– hívta fel a figyelmet az állatotthon szóvivője. Aki arra a kérdésünkre, hogy milyen tárgyi adományra van most szükségük, azt felelte: bármire, ami az állatok ellátásához kell, legyen az táp, tisztítószer, vagy önkéntes segítség.
„Emellett fontos lenne, hogy visszakerüljünk a kedvezményezetti körbe, hisz a közhasznú alapítványok, civil szervezetek közérdekű feladatokat látnak el, ami máskülönben az államra, vagy az önkormányzatokra hárulna” – mondta az állatmenhely képviselője, aki megemlítette, ezeket a problémákat az egész szektor tapasztalta, ezért írt nyílt levelet a kormánynak az Állatvédők Érdekvédelmi és Szakmai Szövetsége, aminek a Noé Állatotthon Alapítvány az alapító tagja, ezért ők is megosztották ezt közösségi oldalukon. Véleményük szerint az is megoldást jelentene, ha nagyobb tőkeinjekció érkezne állatvédelemre a civil szervezetekhez.
Elvileg volt egy 1,5 milliárdos ígéret, amiről rendelet is született, ennek egyharmadára pályázhattak a civil szervezetek, amelyeknek a fele nyújtotta be igényét erre, ez leosztva 2,5 millió forintot jelent egy telepnek, ami nekünk például még a havi állatorvosi költségünket sem fedezi, de még az elbírálási időszakban vagyunk
– fejtette ki, hozzátette, hogy mielőtt egyetlen bekerülő egészséges kutya, cica leghamarabb 3 hét után gazdára talál, addig csak az állatorvosi költségekre 50-100 ezer forint megy el. Az alap, hogy orvosi szűrésen, parazitamentesítésen, ivartalanításon esnek át és megkapják az oltási sort.
Érdeklődésünkre, hogy hogyan változik az ország legnagyobb állatmenhelyének sorsa, ha ez a helyzet nem változik, Kinga azt felelte, hogy kevesebb mentést tudnak majd végezni, és befogadni maximum olyan állatokat tudnak, amelyek ellátási költsége alacsonyabb, ezért a sérült, beteg állatok, amiknek drága lenne az orvosi ellátása, vagy műtétre szorulnának, pedig nekik van a segítségre a legnagyobb szükségük. A legrosszabb esetben pedig bizonyos időszakokban nem tudnak állatokat befogadni.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)