Varga Zs. András, a Kúria elnöke állítja, hogy nincs szerepe felesége tanácselnöki kinevezésének elbírálásában.
Elemzők szerint még a forint árfolyamát is megmozgatta – persze a fő ok inkább a Standard and Poors pénteki adósosztályzat módosítása volt – valamelyest, hogy a hétvégén kiderült, a Kúria elnöke, Varga Zs. András ugyancsak igazságszolgáltatásban dolgozó felesége, Kovács Helga Mariann úgy lett a Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégium megbízottból kinevezett tanácselnöke, hogy jócskán alulmaradt a bírák által tartott szavazáson, a jegyzőkönyv szerint a voksok kevesebb mint a felét kapta meg.
A The Oberverben megjelent hír azért érte el még a devizakereskedők ingerküszöbét is, mert a magyar kormány az uniós források megszerzése érdekében többek között épp azt igyekszik igazolni az Európai Unió felé a jogállamisági eljárás alatti egyeztetéseken, hogy a bíróságok a kormánytól és a politikától függetlenül működnek Magyarországon – derült ki a hvg.hu írásából. A lapnak névtelenül nyilatkozó bírósági forrás megerősítette a szavazás eredményét.
A brit lapnak egyébként egy névtelenséget kérő volt bíró azt mondta, hogy az ügyek nagy többsége a magyar bíróságokon rendben zajlik, de a politikailag érzékeny témákat a legfelsőbb bíróságon olyan „hűséges bírói tanács hallgatja meg, akik a kormány számára kedvező ítéleteket hoznak”.
A Kúria sajtóosztálya szűkszavú közleményben reagált az ügyre, melyben leszögezték:
össze nem függő események összekapcsolt bemutatása érdekes lehet, de valós nem. A Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában.
Mint írják, Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát a pályázatok elbírálásakor. Képtelenség is lenne a bírósági vezetők hozzátartozóit sajátos végzettségüktől, hosszú tanácselnöki és több évtizedes bírói tapasztalatuktól függetlenül kizárni a pályázatokból.