Most már egészen biztos, hogy forró ősz vár az Alkotmánybíróságra, hiszen az új katatörvény után a februártól bevezetett élelmiszerárstop alkotmányosságát is megtámadták. A hazánkban működő multinacionális élelmiszerláncok közös alkotmányjogi panaszukban ugyanis azt kérik az alkotmánybíráktól, hogy állapítsák meg a hat alapvető élelmiszer hatósági árát rögzítő kormányrendeletek Alaptörvény-ellenességét, és azokat a kihirdetésükre visszamenőleges hatállyal semmisítsék meg. Az indítványt már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra.
Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán közzétett videójában február 12-én bejelentette, hogy az év első kormányülésén hat termék árának rögzítéséről döntöttek. Ezek a következők:
A kormányfő elmondta, hogy február 1-jétől a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (1. 14.) Korm.-rendelet január 14-én este jelent meg a Magyar Közlönyben, és február 1-jén lépett hatályba. A jogszabályban rögzítették, hogy ha a hatóság tudomást szerez a kötelezettségek megsértéséről, ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot szab ki, vagy ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. Amennyiben valaki bírságot kap, 15 napon belül fizetnie kell.
A hatósági élelmiszerárakat rögzítő jogszabályokat a multi-élelmiszerláncok augusztus 1-jén kelt alkotmányjogi panaszukban támadták meg az Alkotmánybíróságon. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az indítványozók egyébként nem járultak hozzá személyes adataik nyilvánosságra hozatalához.
Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még pár napig, augusztus 26-áig ítélkezési szünetet tartanak, az 51 oldalas indítványt augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra. Ahogy azt az új katatörvény alkotmányosságát támadó alkotmányjogi panaszról szóló cikkünkben is megírtuk,
ebből arra lehet következtetni, hogy a testület záros határidőn belül napirendjére tűzi a sokakat érintő szabályozás alkotmányossági vizsgálatát.
Az indítványozók az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérték az Alkotmánybíróságtól.
Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70-140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás.
Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8%-os UHT tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.
Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán
felmerül a kormány veszélyhelyzeti jogalkotói jogkörével történt visszaélés is.
Álláspontjuk szerint az alkotmányjogi panasz keretében támadott árrendelet és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek nem alkalmasak a veszélyhelyzeti célok elérésére, ahhoz semmi közük nincs. Súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az „ideiglenes” jelleggel bevezetett hatósági ármaximálás további hónapokra lett kiterjesztve.
Hivatkoznak arra is, hogy az intézkedések korlátozzák az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésből levezetett szerződési szabadságot. A kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik az indítványozók tulajdonhoz való jogát, emellett a támadott jogszabályokkal összefüggésben a bírósághoz forduláshoz való jogukat is.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)