Várhatóan jövő januárban léphetnek életbe az apaszabadság változásai. Az Európai Unió 2019-ben elfogadott irányelve szerint az eddigi ötről tíz napra kell nőnie az apáknak gyermekük születése után járó szabadnapok számának. A Technológiai és Ipari Minisztérium szerint még zajlik az irányelv átültetésével kapcsolatos előkészítő munka, holott elvileg már most augusztustól hatályos kellene legyen.
A munka törvénykönyvének módosítása szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió irányelvének értelmében a jelenlegi ötről tíz napra nőjön az apáknak gyermekük születése után járó apaszabadság. A Technológiai és Ipari Minisztérium közölte: jelenleg is zajlik az irányelv átültetésével kapcsolatos előkészítő munka – értesült a Világgazdaság.
A lap azt írja, hogy az apaszabadság változásai várhatóan jövő januártól léphetnek hatályba. Az Európai Unió tagállamainak 2022 augusztusáig kellett átültetniük a 2019-ben elfogadott irányelvet.
Az érdekképviseletek beszámolója szerint viszont Magyarország mellett több más tagállamban is késik a jogharmonizáció. Az okok különbözőek: részben a jogharmonizációs normaszöveg elfogadása, részben pedig a nyári szabadságok és a törvénykezési szünetek miatt fordul elő késlekedés.
A kormány intézkedéseivel a magyar családok érdekeit kívánja szolgálni, a megtett lépéseknek elő kell segíteniük, hogy a szülők a lehető legjobb körülmények között nevelhessék fel gyermekeiket. A munka és magánélet egyensúlyáról szóló irányelv átültetésével kapcsolatos kodifikációs előkészítő munka, ahogy más tagállamokban, úgy Magyarországon is jelenleg zajlik
– közölte a Világgazdaság kérdésére a Technológiai és Ipari Minisztérium.
Az Országgyűlés honlapján elérhető törvényalkotási program szerint A munka törvénykönyvének (Mt.) jogharmonizációs módosítása a hosszabb apaszabadságot is tartalmazó 2019/1158-as uniós irányelv alapján novemberben kerülhet a parlament elé. Az eljárásrend szerint decemberben lehet esedékes az erről történő szavazás, így az új szabályozás várhatóan 2023 januárjától léphetne életbe.
A Világgazdaság cikkében megjegyzi, hogy az irányelvet augusztus 2-ig kellett volna átültetni a nemzeti jogrendbe.
Mindez azért lehetséges, mert a magyar szabályokhoz kell igazodnia a foglalkoztatóknak, így az uniós irányelv ellenére továbbra is az ötnapos pótszabadság illeti meg az édesapákat az Mt. módosításáig.
Noha a foglalkoztatók eltérhetnek a szabályoktól, minderre kicsi az esély, lévén, hogy fizetett szabadságról van szó.
Az irányelv szerint minden édesapának ki kell adni az apáknak járó szabadnapot, attól függetlenül, hogy mióta áll fenn a munkaviszony az adott munkahelyen. A pótszabadság így nem függhet a családi állapottól sem, így nem feltétel, hogy a szülők házasok legyenek.