A trendet egyértelműen a rezsicsökkentés módosítása változtatta meg, hiszen egy jól megtervezett hőszivattyús rendszerrel vagy hűtő-fűtő klímákkal szinte azonnal drasztikusan csökkenthető a fűtési költség, mert be lehet jelentkezni a kedvezményes H tarifa alá. Egy ilyen beruházás a mostani energiaárak mellett sokkal gyorsabban meg fog térülni.

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet értelmében az alábbi árakat kell fizetni a villamos energiáért: 2523 kWh/év fogyasztásig 36 forint marad az ár, ez a rezsicsökkentett kedvezményes ár. Az e feletti fogyasztásnál 70,1 forint/kWh. Az éjszakai áram 23,1 forint/kWh lesz a fogyasztási korlátig, e felett 62,9 forint a nem kedvezményes ár. A hőszivattyúkra vonatkozó szabályokról ez a rendelet nem szól, így a rájuk vonatkozó kedvezményes H tarifa korlátlanul fennáll 36 forinton. Földgáz esetén pedig a 1729 köbméteres éves fogyasztásig, vagyis 144 köbméter/hó fogyasztásig marad szintén a kedvezményes tarifa: 102 forint köbméterenként – itt még vannak nagycsaládos kedvezmények, amire most külön nem térünk ki, de ebben a cikkünkben bővebben is olvashatnak róla.

Egyes vállalatok beszámolói szerint a rezsicsökkentés módosítása óta a levegő-víz hőszivattyúk (split klímák) utáni kereslet 660 százalékkal, a rendelésállomány pedig 160 százalékkal emelkedett. A jelenleg használt lakóingatlanok negyede egyféle fűtőanyagot használ, pedig az ingatlanok energiaellátásnak diverzifikálásával jelentősen spórolhatunk. Így nem is csoda, hogy a keddi rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter külön kitért az alternatív megoldások között a H tarifás split klímákra.

Mindenki ezt keresi most

A H tarifa a hőszivattyúkhoz, a megújuló energiaforrásokhoz és a split klímákhoz kiépített rendszerekhez használható árképzés. Az egyik keveset említett és talán a legfontosabb jellemzője, hogy nem elérhető egész évben, csak október 15-től április 15-ig vehető igénybe. Egyébként 2010 óta van arra lehetőségük a lakossági felhasználóknak, hogy csatlakozzanak ehhez a tarifához. Ennek a tarifának a keretében, a hőellátásról gondoskodó készülék működtetéséhez szükséges villamos energiára kedvezőbb árképzés vonatkozik.

A keringető szivattyúk, kompresszorok vagy hőszivattyúk üzemeltetése tehát így a leggazdaságosabb. Ezért egy fűtési rendszer telepítésekor meg kell fontolni, hogy a H tarifát válasszuk. Bár idény jelleggel elérhető, de a szezon alatt a nap 24 órájában, megszakítás nélkül elérhető a kedvező ár. Egy ilyen hűtő-fűtő klíma üzembe helyezése és a H tarifához való csatlakozás az alábbi ügymenet szerint zajlik, szolgáltatótól függetlenül:

1. Az elhatározást követően fel kell venni a kapcsolatot az áramszolgáltatóval, és érdemes regisztrált villanyszerelőn keresztül intézni az ügyet már a kezdetektől fogva, hiszen a szakember fogja tudni végigvinni teljes egészében a folyamatot, mert jogosultsághoz kötött.
2. Ezt követően közösen be kell nyújtani a szolgáltatónál elérhető igénylőlapot. Ebben ismertetni kell a tervezett készülék paramétereit, adatlapját (a kiválasztott készüléknél a klímás szakember fogja tudni megmondani, hogy a készülék alkalmas-e ebbe a tarifába. Összességében: fix telepítésű, fűteni és hűteni is tudni kell, a levegő cserének a szabadban kell véghez mennie.)
3. Az adatlapok benyújtását követően az áramszolgáltató eldönti, hogy mennyi áramot tud biztosítani a készüléknek, illetve, hogy jóváhagyja-e a berendezés üzembe helyezését.
4. Ami talán a legfontosabb: a kiépítés során nem csak egy külön villanyórát kell telepíteni. A berendezéshez egy új villamos hálózatot kell telepíteni a lakásban, ami csak ehhez a berendezéshez fog tartozni. Tehát a bekötést csak regisztrált szerelő végezheti. A végén a bekötés során egy külön mérőórát kell felszerelni, mivel teljesen külön van az ingatlan többi energiahálózatától a berendezéshez kapcsolódó energiaellátás, azaz külön mérhető áramkörre kell bekötni.

„A berendezés nélkül egy ilyen rendszer bekötése 250 ezer forinttól 600 ezer forintig terjed, de természetesen ez országszerte eltérhet” – nyilatkozta lapunknak Polgár Károly regisztrált villanyszerelő, aki arról számolt be, hogy a rezsicsökkentés megváltoztatása után brutálisan megnőtt az érdeklődők száma.

A hőszivattyúk működési elve

A hőszivattyú egy olyan energiaforrás, ami a levegő vagy a talaj hőjét, illetve a talajvíz hőjét használja fűtésre vagy hűtésre. A levegő folyamatosan tartalmaz hőenergiát. Ahhoz, hogy ezzel fűthessünk, meg kell emelni a hőmérsékletet. A hőszivattyúk összegyűjtik a környezet hőjét, megemelik a hőmérsékletet és hasznosíthatóvá teszik a fűtés számára. A különbség a hőszivattyú és a split klíma között az – ha csak funkcionalitás szempontjából vizsgáljuk –, hogy a hőszivattyú alkalmas fűtésre, hűtésre és melegvíz előállításra, míg a csak klíma hűtésre és fűtésre alkalmas. Ám a hőszivattyú esetében mindig egy komplett rendszerről beszélünk. Egy hőszivattyús rendszer három folyamatból áll, és mindig szükség van valamilyen hőleadó felületre.

A folyamatok körkörösen ismétlődnek, ahogy azt a Vaillant bemutatta:

1. Először a környezeti hőt kell begyűjteni. A környezeti hőt egy csővezetékrendszer veszi fel, amelyben fagyálló folyadék kering. A folyadék mindig hűvösebb, mint a környezeti hőmérséklet. Így hőt tud felvenni, és ez még fagypont alatti hőmérséklet alatt is működik. A hőmérséklet-különbségnek itt döntő befolyása van.
2. A második folyamatban egy hőhordozó közeg kering. Ez egy olyan folyadék, ami már nagyon alacsony hőmérsékleten is elpárolog. A hőt ez a hőhordozó közeg felveszi, ami így felforr és elpárolog. A hőt egy kompresszor összesűríti. Ennek következtében megemelkedik a hőmérséklet. Pontosan úgy, mint egy biciklipumpa esetén, ha pumpálás közben befogjuk a levegő kiáramlásának útját. A gőz lett elég forró ahhoz, hogy használhassuk a hőjét. A hűtőközeg ezt a hőt adja le a fűtési körfolyamatnak – az itt kinyert hőmennyiséget használhatjuk fel fűtésre, melegvízre. 
3. A hűtőközeg leadta a hőmennyiségét az előző pont szerint. Közben lehűlt és most újból folyékony halmazállapotú, azonban a hűtőközeg egyelőre magas nyomású, valamint túl meleg még ahhoz, hogy újból hőt vehessen fel. Ezért azt tovább kell hűteni. A nyomás az expanziós szelepben csökken, ezáltal gyorsan leesik a hőmérséklet. Így végül a hűtőközeg újra képes az ismételt hőfelvételre. És újrakezdődhet a folyamat.

Split klíma vagy hőszivattyú?

Ahogy látszik is, a hőszivattyús rendszer összetettsége méretezése és tervezése komplex, szakértelmet igénylő feladat. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy egy ilyen rendszer bár nagyon környezetkímélő, de nagyon magasak a bekötési és a fenntartási költségei. Csak maguk a hőszivattyúrendszerek jelenleg 1,5-2 millió forintnál kezdődnek.

Ezzel szemben a split klímákkal kapcsolatosan az E.on a kérdéseinkre úgy válaszolt, hogy „ez gyártó-, típus- és teljesítményfüggő. Egy 30 nm alatti szoba hűtésére és fűtésére, abban az esetben, ha nincs extrém befolyásoló tényező, egy kb. 2,6 kW-os teljesítményű eszköz megfelelő”. Az E.on-nál az egyik legolcsóbb verzió értelmében bruttó 344 254 Ft-tól elérhető egy ilyen klímaberendezés.

Arra a döntő kérdésre, hogy melyiket érdemesebb választani egy társasház esetében, az E.on szakemberei azt válaszolták, hogy 

a két rendszer nem összehasonlítható. A társasházban élők esetében nem érdemes általánosítani, nagyon eltérőek lehetnek a fogyasztói szokások.

Ezért minden esetben szakember felkeresését javasolják. Fontos még az is, hogy jelentősen nőtt a szolárenergia iránti kereslet is az elmúlt néhány hétben, ahogy ezt az energiaforrást részletező cikkünkben bemutattuk, a napelemes rendszer nem engedélyköteles, de a telepítéséhez itt is szükséges a szolgáltatói hozzájárulás.

(Borítókép: Silas Stein / picture alliance / Getty Images)