Már ki is szignálták előadó alkotmánybíróra azt az indítványt, amelyben ötven ellenzéki képviselő a kormány fakitermelős rendeletének alkotmányosságát támadta meg – értesült az Index.
Mint ismeretes, a kormány az Alaptörvényben meghatározott jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményei miatt négy hete módosította a tűzifa-kitermelés szabályait.
A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII. 4.) korm.-rendelet értelmében
Az új szabályozást kezdetektől hevesen bírálták ellenzéki politikusok. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a parlament előtt tartott, augusztus 8-i sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy
a magyaron kívül egy kormány sincs Európában, amely a klíma- és vízválság közepette erdőirtásba kezd. Ráadásul ez nem is oldja meg az energiagondokat, hiszen például az ősszel kivágott fával alig lehet fűteni magas víztartalma miatt.
Szavai szerint nem csak az számít, mennyi faanyagot lehet az erdőkből kitermelni, legalább ilyen fontos szempont kell legyen például az oxigén termelése, illetve a hőszabályozásban, a víz megtartásában és az éghajlatváltozás megfékezésében játszott szerepe.
A magyar társadalom elsöprő többsége elutasítja, hogy a kormány a fakitermelés könnyítésével kezelje az energia-veszélyhelyzetet. Ez derült ki a Greenpeace Magyarország megrendelésére, a Policy Solutions és a ZRI Závecz Research által készített felméréséből. A zöldszervezet 500 fős közvélemény-kutatása alapján a magyarok többsége elutasítja a tűzifarendeletet. A válaszadók csaknem kétharmada (63 százalék) nem tartja elfogadhatónak a fakitermelés eddigi korlátozásainak eltörlését az energia-veszélyhelyzetre hivatkozva, és csupán minden ötödik ember (22 százalék) mondta azt, hogy szerinte ezzel az intézkedéssel kezelhetők lesznek a jelenlegi energiaellátási problémák. A megkérdezettek 15 százaléka nem tudott vagy nem akart véleményt nyilvánítani ez ügyben.
Az ügyben megszólalt Nagy István agrárminiszter, aki az Indexnek adott interjúban leszögezte, hogy az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Szerinte
a fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem.
A miniszter azt is kiemelte, hogy az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike, ezért elkötelezettek annak érdekében, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszú távon fenntartható legyen.
Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet. A faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot tesszük szükség esetére elérhetővé úgy, hogy magát az erdőt mint zöldtőkét semmiképpen se veszélyeztessük
– fejtette ki Nagy István, kitérve arra is, hogy a tűzifa iránti kereslet 2021 óta emelkedik, a magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani, az erdészeti jogszabályok pedig jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk.
Ahogy azt az LMP társelnöke is ígérte, megérkezett az Alkotmánybíróságra ötven ellenzéki képviselőnek a kormányrendelet alkotmányosságát utólagos normakontroll keretében támadó indítványa, amelyet augusztus 30-án már ki is szignáltak előadó alkotmánybíróra.
Az indítványozó képviselők a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték az Alkotmánybíróságtól. Szerintük a vegetációs időszakban is lehetővé tett fakitermelés a tarvágás és a vágásérett kor előtti vágás lehetőségének bővítésével, az erdőtelepítési szabályok lazításával, a hatósági kontroll jelentős szűkítésével együtt megnyitja az utat ahhoz, hogy az erdőgazdálkodók helyrehozhatatlan károkat okozhassanak természeti védelem alatt álló, őshonos vagy egyéb rendeltetésük miatt védelemre érdemes erdőkben.
Álláspontjuk szerint az erdőknek az ökoszisztémában betöltött speciális szerepére és az elővigyázatosság elvére is tekintettel az erdők védelmére vonatkozó szabályok esetében különös gonddal kell a visszalépés tilalmára vonatkozó követelményeket az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdése és P) cikk (1) bekezdése szempontjából vizsgálni. Szerintük ugyanis a kormányrendelet szabályai
érdemi visszalépést jelentenek az eddigi, törvényben meghatározott garanciális szabályokhoz képest, és megvalósul a védelmi szint csökkenése, amely nem igazolható más alapvető jog érvényesülésével vagy valamely alkotmányos érték védelmével.
Az indítványozók azt is kérik az Alkotmánybíróság elnökétől, mivel a támadott rendelkezések hatályosulása a természetben súlyos és helyrehozhatatlan károkat idézne elő, rendelje el indítványuk soron kívüli elbírálását.
(Borítókép: Egy erdei út mentén farakások a Bakonyban. Fotó: Farkas Melinda / MTI)