Márki-Zay Péter a választási kampányban és április 3. után is árulókat emlegetett, Jakab Péter a Jobbikot fideszesezi, Botka László szerint 2018-ban sem akart nyerni az ellenzék, miközben már 2016-ban is Fidesz-tagkönyvet adott volna az egyik ellenzéki politikus az LMP-nek.
Márki-Zay Péter, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választásokat megelőző kampány során többször is arról beszélt, hogy „árulók” vannak az ellenzék soraiban.
Az előválasztás győztese, a hatpárti ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje a Szabad Európának adott decemberi interjúban kijelentette, hogy „rengeteg áruló van”.
Ezek az árulók vagy aktívak, vagy kevésbé aktívak. Nem tudjuk, mi mozgatja őket. Sokszor úgy néz ki, mintha csak az ostobaság vagy az önzés, de az esetek jelentős részében szerintem valójában a Fidesz van a háttérben. Amikor valaki feltűnően az ellenzék ellen és a Fidesz érdekében politizál az ellenzéken belül, akkor mindig ott a gyanú, hogy a Fidesz mozgatja
– fogalmazott Márki-Zay Péter, aki 2022 januárjában a Magyar Hangnak megvásárolható politikusokat emlegetett, kifejtve: „Van, akit 90 milliós, van, akit 900 milliós támogatással tud megvenni a Fidesz. Van, akinek az adóvégrehajtását vagy a gyermekének drogbotrányát teszik parkolópályára. Vagy éppenséggel egy olyan ügyben, amiben egy szintén a folyamatban részt vevő ember több évet ült, az illető ellen nem indul eljárás. Többéves börtönbüntetés fenyegetésével, avagy néhány száz millióval sok embert lehet befolyásolni.”
Fekete-Győr András, aki a Momentum kormányfőjelölt-aspiránsa volt az előválasztáson, de azóta a pártelnöki után a frakcióvezetői pozíciót is elveszítette, 2021 áprilisában a Partizán műsorában tett egyenlőségjelet a korábbi szocialista miniszterelnök-jelölt, Mesterházy Attila és a Fidesz közé.
Az adásban Gulyás Márton megkérdezte tőle, hogy „MSZP = Fidesz?”, mire Fekete-Győr András azt válaszolta:
Mesterházy Attila = Fidesz.
Újabb kérdésre a Momentum elnöke azt is hozzátette, hogy az „elmondások szerint” Mesterházy Attila a Fidesz „vamzere”. Mesterházy Attila ezt butaságnak minősítette.
Márki-Zay Péter az elveszített választás után is folytatta az árulózást, május végén a Mediaworks Hírcentrumának azt mondta, hogy akár még a kormányváltás után is lehettek volna olyan ellenzéki képviselők, akiket Orbán Viktor „át tudott volna állítani”:
Jó néhány mandátummal kellett volna nyerni, mert szerintem Orbán Viktor néhány képviselőt még mindig át tudott volna állítani a maga oldalára. Ha csak néhány mandátummal nyer az ellenzék, akkor attól félek, hogy Orbán Viktor tovább tudott volna kormányozni. Lett volna elég áruló, akiket Orbán Viktor át tudott volna állítani, és rá szavaztak volna.
Márki-Zay Péter augusztus 13-án azt a kérdést tette fel Facebook-oldalán, hogy „miért nem akarja leváltani Gyurcsány Orbánt?”. A hódmezővásárhelyi polgármester úgy látja, Gyurcsány Ferenc nagyon sok kárt okozott a kampányban az összefogásnak, és azóta az időközi választásokon is indított a DK párhuzamosan saját politikust az ellenzéki pártok közös jelöltjével szemben.
Ez nagyon komoly kérdéseket vet fel a két év múlva esedékes önkormányzati választásokkal kapcsolatban is. Kérdés, hogy miért nem akarja leváltani Gyurcsány Ferenc Orbán Viktort. Ha Orbán és Gyurcsány összejátszásáról van szó, akkor nem csak a mostani választási kampányban találunk erre példákat, hanem az elmúlt húsz évben bármikor.
Gréczy Zsolt viszont épp Márki-Zay Pétert fideszesezi, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője azzal vágott vissza a volt miniszterelnök-jelöltnek, hogy Márki-Zay Péter minden mondata a 2022-es kampányban „a Fideszt szolgálta, mintha valami megrendelést teljesített volna”.
A DK-s politikus Orbán Viktor alvóügynökének nevezte a hódmezővásárhelyi polgármestert:
Egy Orbán-hívő az Orbán-rezsim legádázabb ellenfelét Orbánnal összejátszással vádolja? Finoman szólva hiteltelen, komolyan fogalmazva: gyalázatos. Nem tudok másra gondolni, mint hogy a bajban levő Orbán aktiválta alvóügynökét.
Jakab Pétert az elveszített választás után a Jobbik tagsága még több mint 70 százalékos támogatottsággal választotta újra a párt elnökévé, de júniusban az alábbi indokkal lemondott pozíciójáról: „Mára világossá vált, hogy az új elnökség nem kívánja a tagság útját járni, a szükséges döntések meghozatalához nem biztosítják számomra a többséget, vagyis kivették a kezemből a Jobbik irányítását.” A politikust később eltávolították a frakció éléről, Jakab Péter erre már úgy reagált, hogy a Jobbik a Fidesz-vágyát teljesítette ezzel a lépéssel.
A Jakab Pétert támogató, A Nép Pártján nevű kezdeményezés – ami azóta mozgalommá alakult, a Jobbik volt elnöke az élére állt – augusztus közepén a Fidesz csicskapártjának nevezte a Gyöngyösi Márton vezette alakulatot.
Ha a Jobbik elnöke azt kéri tőlem, amit egy fideszes kérne, ha úgy beszél, mint egy fideszes, akkor lehet, hogy ő valójában fideszes. Még akkor is, ha épp Gyöngyösi Mártonnak hívják
– ezt már maga Jakab Péter mondta a 24.hu-nak adott interjújában, utalva arra, hogy Gyöngyösi Márton stratégiai csendet kért tőle. A volt pártelnök közölte azt is, hogy „a Jobbik jelenleg a Fidesz szekerét tolja”.
A Jakab Péter–Jobbik-szakítás hátterével foglalkozó cikkünkben Gyöngyösi Márton lapunk kérdésére elismerte, hogy stratégiai csendet kért Jakab Pétertől, de hangsúlyozta: „Nem azt kértem, hogy hagyja abba a politizálást, mert kiegyeztünk a Fidesszel, és csendes ellenzék leszünk. Szó sincs erről. Ennek a fajta ordenáré, vulgáris politizálásnak viszont április 3-án sem volt foganatja, azóta pedig inkább arrogánsnak és primitívnek tűnik, nem erősnek és lendületesnek, konzervatívnak meg aztán végképp nem.”
A Szabad Európa július végén arról írt egy név nélkül megszólaló szocialistára hivatkozva, hogy az ellenzéki pártokban lévő „fideszes kapcsolattartókon” keresztül érkezett a konkrét kormánypárti elvárás, hogy az ellenzék ne növelje és ne használja ki a rezsicsökkentés csökkentését követő lakossági elégedetlenséget.
Az ügyről megkérdeztük Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét, aki lapunknak adott interjújában leszögezte: „ez nem igaz, nincs ilyen”, majd újabb kérdésünkre hozzátette: ki kellene tudniuk használni az elégedetlenséget, de „ehhez mást kellene csinálni, nem egymás rovására politizálni”.
Hadházy Ákos a Válasz Online-nak ezzel kapcsolatban jelezte, hogy pártelnöki időszakából tudna konkrét példát hozni, akkor ő is tapasztalt ilyet. Az eskütételre váró független országgyűlési képviselő története úgy szólt, hogy
pártom egyik, akkor még nem képviselő tagjától kaptam egy üzenetet, amelynek feladója Rogán Antal volt. Közölte, hogy milyen reklámtörvényt adjunk be, amelyet szívesen megszavazna a Fidesz. Elhajtottam, aztán meglepve tapasztaltam, hogy az MSZP beadta azt a törvényjavaslatot. Igaz, Botka László akkor az asztalra csapott, ezért végül a szocialisták nem szavazták meg.
Hadházy Ákos egyébként minden pártban lát olyanokat, akik valóban le akarják váltani a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, „de sajnos a pártoknak minimális tagdíjbevételük van, létüket annak köszönhetik, hogy az állam fizeti a képviselői járandóságot és az alkalmazottaikat is. Minthogy pártállamban élünk, végső soron a Fidesz fizeti. Nagyon úgy fest, hogy ezért cserébe kér is ezt-azt.” A politikus megjegyezte: „Sok ellenzéki mozgás vagy éppen nem mozgás utalhat arra, hogy ennek a pénznek az elvesztésétől nagyon félnek a képviselők.”
A szegedi polgármester, aki a 2018-as választásokra készülve az MSZP miniszterelnök-jelöltje volt, már 2017 októberében lemondott a kormányfőjelöltségről. Botka László akkor kijelentette:
Én ennek a rezsimnek a leváltására érkeztem, ezért vállaltam el a miniszterelnök-jelöltséget. Sajnos mások, jelentős ellenzéki és – számomra különösen fájdalmasan – szocialista erők nem leváltani akarják a NER-t, hanem együtt élni vele. Szétaprózott és széthúzó demokratikus ellenzékkel a rezsimet nem lehet leváltani.
A politikus, aki 2019-ben a pártból is kilépett, úgy véli, hogy hibázott, mert nem gondolta, hogy „a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán- rezsim parlamenti padsoraiban”.
Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is
– húzta alá Botka László.
Az LMP politikusai 2016-ban, kamerák előtt szólalkoztak össze a parlamentben Varju Lászlóval, a vita alapját az új alkotmánybírók megválasztása adta. A DK képviselője szerint azzal, hogy az LMP a kormánypártokkal szavazott, kiiratkozott az ellenzéki pártok sorából.
A Lehet Más a Politika kiiratkozott az ellenzéki pártok sorából, önöknek átadtuk a Fidesz-tagkönyvet
– mondta Varju László, de Schiffer András nem maradt adós a válasszal:
Varju úr, elevenítsük fel, hogy Orbán Viktor miért szerzett kétszer kétharmadot. Önök miatt.
Az ellenzék soraiba beférkőző fideszes vádja már 2013-ban is előkerült, akkor Fodor Gábort illették ezzel, aki Fidesz-alapítóként kezdte, aztán megfordult az SZDSZ-ben, majd Magyar Liberális Párt néven alapított saját alakulatot. A pártalapítás környékén érte az a vád a politikust, hogy meg akarja osztani az ellenzéket, és a Fidesz pénzeli a liberálisokat, de Fodor Gábor 2021-ben arról beszélt, hogy szó sem volt erről, csak egyik létező blokkba sem akart beállni.
A Mi Hazánk Mozgalmat a hatpárti együttműködés résztvevőitől rendszeresen éri az a vád, hogy már a létezésük is a Fidesz érdekeit szolgálja. Legutóbb Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke figyelmeztetett arra lapunknak adott interjújában, hogy
ha nem vigyáz a ma még valódi, őszinte és tisztességes ellenzék, ha elfecséreljük az erőforrásainkat, és nem keresünk új tartalmi válaszokat, akkor a Fidesz létrehozhatja a saját ellenzékét. A Mi Hazánkkal elkezdődött a folyamat.
Budaházy György – akit első fokon márciusban tizenhét év fegyházra ítéltek a Hunnia-perben – még 2019-ben beszélt arról, hogy „ami hibát elkövet a Mi Hazánk, hogy kvázi a Fidesz forgatókönyve szerint működik és jött létre és funkcionál. Tehát a Fidesznek az az érdeke, hogy valaki ellenőrizze a nemzetieknek a radikálisabb részét.” Budaházy akkor megjegyezte azt is, hogy a Fidesz ezért segíti a pártot.
Vona Gábor, a Második Reformkor Alapítvány vezetője, a Jobbik korábbi elnöke lapunkban megjelent publicisztikájában a 2022-es országgyűlési választások előtt öt okot is felsorakoztatott amellett, hogy miért célja a Fidesznek a Mi Hazánk parlamentbe jutása. A párt 5,88 százalékkal végül átlépte a küszöböt.
Toroczkai László a választások előtt a Telexnek adott interjújában fejtette ki véleményét a kérdésről. A pártelnök elárulta, hogy a 2018-as pártszakadás után „a Fidesz-média szélesre tárta a lehetőségeket, amit én tudatosan kihasználtam. Biztos voltam abban, hogy menni kell a köztévébe, a Kossuth rádióba, és azért csináltam, mert tudtam, hogy országosan ismertté válunk, amiből később tudunk profitálni. Ennyire nem vagyok naiv. Pontosan tudtam, hogy amikor már kellőképp erőssé válunk annyira, hogy veszélyt jelentsünk a jobboldalon, akkor már nem akarja annyira a Fidesz és a médiája, hogy teret adjon nekünk, és tovább erősödjünk.”
Toroczkai László 2022 januárjában viszont úgy látta, hogy „baromira nem örül nekünk a Fidesz, sőt jó ideje kifejezetten károsnak és ellenségnek tart minket, ezt mindenhol érezzük”. A választások utáni, lapunknak adott interjújában pedig hangsúlyozta: „Most már teljesen nyugodt vagyok, mert vasárnap éjjel mindenki számára világossá vált, hogy Magyarországon három politikai erő van. Most már végképp senki sem tud minket azzal vádolni, hogy Fidesz-bérencek vagyunk.”
(Borítókép: Index)