A 2022-es országgyűlési választások előtt több nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás is azt mutatta, hogy szoros a verseny, ám végül a Fidesz–KDNP jelentős fölénnyel nyert, és újra kétharmados parlamenti többséget szerzett. Most négy kutató beszélt arról, hogy mi történt, mi állhatott az ellenzéki kudarc mögött.
„A Forrás Társadalomkutató Intézetet Galgóczi Eszter politikai elemző, Vető Balázs közvélemény-kutató, onlinemarketing-szakértő és Zaránd Péter kampányszakértő hozta létre. Céljuk másképp, mélyebben megismerni és megérteni a társadalmat, a múltat, a jelent és a jövőt. Másképp, mint ahogy az elmúlt évtizedekben az történt” – számoltunk be az új kutatóintézet létrehozásáról.
Zaránd Péterék – aki Márki-Zay Péter kampányfőnöke volt a 2022-es országgyűlési kampányban – lapunk kérdéseire többek között elmondták, hogy a jelenlegi közvélemény-kutatási módszerek nem működnek. A Forrás alapítói azt is állítják, hogy „a nyilvános és a saját kutatásaink adatait végignézve arra jutottunk, hogy nem volt látható az, hogy az ellenzék ilyen mértékű vereséget szenved”.
Ez az állításuk sem igaz. A nyilvános kutatások egy részéből és a nem nyilvános kutatásokból is lehetett látni, hogy az ellenzék hátránya jelentős, és az idő előrehaladtával egyre nagyobb. Zarándék mégis az utolsó pillanatig azt hitték, hogy az ellenzék nyerhet. Ez nagy hiba volt. Ezek után szerintem nem hiteles a részükről az, hogy ők oktatják most a szakmát, és áttolják a felelősséget az összes hazai kutatóra
– így reagált Zaránd Péterék kritikájára a 444 kérdésére Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója, aki rögzítette, „nem igaz az, hogy ne kaptak volna olyan kutatást, amelyben feketén-fehéren ott volt, hogy az ellenzék a katasztrófa felé menetel”.
Hann Endre, a Medián vezetője viszont megjegyezte azt is, hogy „valóban voltak olyan kutatások, illetve inkább közlemények, amelyek kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal készültek”. Róna Dániel úgy látja, hogy ezek nem voltak megfelelő színvonalúak, „eleve azzal a céllal lettek publikálva, hogy befolyásolják az ellenzéki választókat. De ebből nem következik, hogy mindegyik kutatás rossz lett volna”. A 21 Kutatóközpont igazgatója a 444-nek arról is beszélt, hogy „utólag ezeket elég könnyű azonosítani, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy ezek az anyagok azzal a céllal készültek, hogy hülyítsék az embereket. Azonban sajnos nemcsak a választókat vezették félre, hanem Zaránd Péteréket is”.
Mi mondtuk, hogy baj van, ők pedig legyintettek, vagy egyszerűen elengedték a fülük mellett
– fogalmazott az Iránytű Intézet részéről Ember Zoltán.
Hann Endre úgy véli, hogy kisebb kudarcként lehet értékelni a kutatásokat, amiben szerepet játszott az utolsó hét kampánya, a háború, „ami végül is Orbán Viktornak kedvezett. Jól tudták kihasználni Márki-Zay Péter némileg Gulyás Márton által kiprovokált hibáját is, ami majdhogynem földcsuszamlásszerű változást okozhatott. Ezek együtt és az elképesztő propagandafölény elég magyarázat. Lehettünk volna egy kicsit pontosabbak. Ezt vállalom.”
Závecz Tibor hangsúlyozta, hogy az utolsó fél évben történtek markáns változások „nálunk az ellenzék három ponttal esett a teljes népességen belül, a Fidesz pedig négy ponttal nőtt. Én egy biztos választók körében mért 50-46 százalékos Fidesz-vezetést hoztam utoljára nyilvánosságra. Ez körülbelül 300-350 ezres különbséget jelent a két oldal között. Ennél nagyobb lett a Fidesz fölénye. Nagyjából egymillió szavazat. Ha ebben van elszámolnivalóm, akkor én ezt szívesen megteszem.”
Závecz Tibor három lehetséges magyarázatot említett: vagy a mérés adott pillanatában csúszott félre valami, vagy a dolog statisztikai, matematikai okokkal magyarázható; vagy ez annak az időszaknak a folyománya, ami a mérés lezárulta, tehát március 26. és a választás napja, április 3. között eltelt úgynevezett „utolsó hét effektus”.
Ember Zoltán elárulta azt is, hogy
három-négy nappal a választások előtt ott voltak előttem a –14 meg –18 pont közötti, ellenzéki lemaradást mutató, friss országos adatok. Mégis azt mondtam, hogy 6-8 százalék közötti ellenzéki mínuszra számítok, ami még nem kétharmados Fidesz-győzelem. Volt egy pszichés nyomás, és a végére magamat is meggyőztem. Szándékosan nem publikáltunk semmilyen adatot, csak a választás előtt néhány nappal egyetlen szereplés alkalmával mondtam be a 6-7 százalékos várakozást. De ha rám tettek volna egy hazugságvizsgálót, akkor az nem jelzett volna. Többé nem szabad ebbe a hibába esni.
Az Iránytű Intézet elemzője arról is beszélt, hogy 2021 őszén az ellenzék esélyei és számai náluk javultak, október–november fordulóján olyan kutatásuk is volt, amelyből akár az ellenzék győzelmére is lehetett számítani, „majd ezek az adatok november hónap folyamán drámaian romlani kezdtek. Karácsonyig pedig szabadesésbe ment át az ellenzék támogatottsága”, utána még voltak felívelő hetek, mégis végig sötét maradt a kép, viszont „azok az emberek, akiknek ezeket az adatokat kellett volna értelmezni és elfogadni, teljesen mást gondoltak a valóságról, és ha valami ezekből napvilágra került, akkor a kutatóknak mentek neki, és hiteltelenítették a kikerült adatokat”.
Hann Endre ezt azzal egészítette ki, hogy voltak egész durva megnyilvánulások, „az ellenzék miniszterelnök-jelöltje gyakorlatilag megvádolt, hogy Orbán kottájából játszunk”.
(Borítókép: Márki-Zay Péter 2022. március 29-én. Fotó: Papajcsik Péter/Index)