A magyarországi egyetemi kollégiumokat is megviseli az energiaárak emelkedése, már csak azért is, mert nem esnek a rezsiemelés hatálya alá. Ennek ellenére mindegyik intézmény magasabb átlaghőmérsékletet szeretne biztosítani a minimálisan előírt 18 foknál.
A felsőoktatási intézmények jelentős része még csak a tervezés fázisában van, már ami az energiahelyzetet illeti, a legtöbb helyen még csak most fogják meghozni a szükséges stratégiai döntéseket – közölte a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (Fekosz) elnöke, Hegedűs Imre a Világgazdasággal. A kollégiumok számára elsősorban a megújuló energiaforrások jelenthetik a megoldást – tette hozzá.
Ezért azokban az intézményekben, ahol már eddig is volt napelem vagy napkollektor, igyekeznek korszerűsíteni őket.
Egy biztos, azzal senki nem kalkulál, hogy a kollégiumokat csak 18 Celsius-fokra fűtsék fel, 20-22 fokos hőmérsékletet terveznek a legtöbb helyen őszre, télre
– hangsúlyozta a szövetség elnöke, hozzátéve, hogy a kérdésben több szempontot is figyelembe kell venni. Például nem mindegy, hogy az adott intézmény táv- vagy gázfűtéses-e, ahogy az sem, hogy az egyetem és a kollégium egybe van-e építve.
Hosszú távon azonban, mint említettem, a megújuló energiaforrások használata a legjobb döntés, nemcsak energiabiztonsági, hanem környezetvédelmi szempontok miatt is
– nyomatékosította az elnök, aki szerint a kollégiumok esetében alapvetően is sok felület áll rendelkezésre a napelemek elhelyezéséhez. A nagyobb problémát inkább a beruházás anyagi vonzata jelenti, de ebből is ki tudják venni a részüket az intézmények, köszönhetően a kollégiumi díjaknak és a szállásdíjaknak.
A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság épületeiben ugyanakkor október 15-ig tilos bekapcsolni a fűtést, ám hősugárzókat sem használhatnak a dolgozók, még a klímaberendezések távirányítóit is le kell adniuk – tettek közzé egy bejegyzést a Zsaruellátó nevű Facebook-csoportban.