A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján a szívinfarktuson átesett betegek fele egy évvel az infarktus után nem váltja ki azt a koleszterincsökkentő gyógyszert, amiről biztosan tudni lehet, hogy harmadára csökkenti egy újabb infarktus esélyét – többek között erről beszélt lapunknak a Szív Napján Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A szakember hangsúlyozta: az álhírek következtében az orvostudományba vetett hit a kardiológia területén is megingott, de az életével játszik az, aki az észérvek helyett a konteóknak hisz.
Hazánkban minden második ember szív-és érrendszeri betegség miatt veszti életét. A szív-és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek, mint valamennyi más betegség, baleset és halálok együttesen – figyelmeztetett az Index megkeresésére a Szívünk Napja alkalmából Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.
A Szív Világszövetsége (WHF) kezdeményezésére 2000 óta a világon mindenütt egyszerre rendezik meg a Szívünk Napját, melyhez hazánk az első évtől kezdve csatlakozott. Így a Magyar Kardiológusok Társasága minden évben szeptember utolsó vasárnapján, a Szívünk Napján hívja fel a figyelmet a szív-és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára és a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerekre.
A kardiológus hangsúlyozta: a háttérben kiemelkedő szerepe van az életmódnak, a mozgásszegény mindennapok, az egészségtelen táplálkozás és a dohányzás nagyban hozzájárul a kardiovaszkuláris panaszok megjelenéséhez,
A NEGATÍV FOLYAMATOK RÁADÁSUL MÁR GYEREKKORBAN ELINDULNAK.
„Az életmódbeli kérdéseken túl nagyon fontos lenne az egyéb rizikófaktorokat is figyelembe venni, ha például valakinek fiatalon, 30-40 éves korban volt már szívinfarktusa, akkor a család többi tagjának is nagyobb hangsúlyt kell fektetni a szűrővizsgálatokra. De úgy általában, 40 éves kortól érdemes szűrésekre járni, egyszerű, de nagyon fontos vizsgálatokat kérni, megméretni a vérnyomást, a vércukrot, a koleszterint, kiszámolni a testtömegindexet” – emelte ki Becker Dávid.
A szakember arra a kérdésre, hogy az utóbbi időszakban mi jelentett külön kihívást a kardiológusnak, azt felelte, hogy a betegek hiányos edukációja mindig is probléma volt, de az elmúlt pár évben az álhírek következtében ez a helyzet tovább romlott.
Kiemelte, hogy az interneten nagyon sok „tudományosnak” feltüntetett tévhit terjed, sokszor idéznek egy „híres”, külföldi, majdnem (!) Nobel-díjas amerikai vagy svájci professzort és az aktuálisan reklámozott csodaszernek köszönhetően meggyógyult beteget, nem ritkán valódi szakemberek nevével visszaélve.
Mint mondta, annak ellenére, hogy a kardiológiában mind a megelőzés, mind a gyógyítás terén számos, szinte valóban csodaszernek minősülő készítmény áll rendelkezésre, folyamatosan küzdeniük kell a tévhitek ellen, pedig azok emberéleteket követelnek.
Példaként említette, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai alapján
A SZÍVINFARKTUSON ÁTESETT BETEGEK FELE EGY ÉVVEL AZ INFARKTUS UTÁN NEM VÁLTJA KI AZT A KOLESZTERINCSÖKKENTŐ GYÓGYSZERT, AMIRŐL BIZTOSAN TUDNI LEHET, HOGY HARMADÁRA CSÖKKENTI EGY ÚJABB INFARKTUS ESÉLYÉT.
„Néhány száz forintos készítményekről beszélünk, mégis sokan a téveszméknek köszönhetően elhiszik, hogy a gyógyszer ártalmas, vagy kiváltása csakis kizárólag a gyártó érdekeit szolgálja. Az mindenképpen jó, ha valaki egy infarktus után erősnek és egészségesnek érzi magát, de ettől függetlenül be kell tartani az orvosi előírásokat. Fontos ugyanakkor az is, hogy az érintetteknek legyen egy egészséges betegségtudata. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden pillanatban attól kell rettegni, hogy mikor jön a következő szívinfarktus, de a gyógyszerszedést és az egészséges életmódot nem lehet félvállról venni” – jelentette ki Becker Dávid.
A szakember kitért arra is, hogy a hazai kardiológiai ellátás az elmúlt húsz évben nagyon komoly fejlődésen ment keresztül. Kiemelte, hogy már mindenki számára elérhető a korszerű szívkatéteres infarktusellátás, így ma feleannyian halnak meg szívinfarktusban, mint tíz évvel ezelőtt. Hozzátette: ha az infarktusos beteg azonnal mentőt hív, a veszélybe került szívizom nagy része megmenthető.
Sajnos a hazai betegek túl sokat várnak a mentőhívással, átlagosan több mint 3 órát, míg ez a „hezitációs idő” Ausztriában csak 70 perc
– mutatott rá Becker Dávid, megjegyezve, hogy a hirtelen szívhalál vonatkozásában sem állunk jól, az ugyanis évente 20-25 ezer ember életét követeli.
A kardiológus szerint sok ezer élet megmenthető lenne, ha az újraélesztés lényegét sokan ismernék olyan szinten, hogy az első lépéseket is meg merjék tenni.
Nem véletlen, hogy a Millenáris D épületében ma megrendezett Szívünk Napján a legnagyobb hangsúlyt a segítségnyújtásra, az újraélesztés bemutatására, népszerűsítésére fektetik.
Az Index nemrég a szívátültetések témakörével is foglalkozott, cikkünket ide kattintva érheti el.
(Borítókép: Egy orvost arra kérnek, hogy tanulmányozza a mobiltelefonjára küldött élő EKG-t, hogy eldöntse a beteg állapotának súlyosságát. Fotó: Jessica Bordeau / BSIP / Universal Images Group / Getty Images)