Aktuálpolitikai szempontok, a diplomások arányának növelése és HR-mutatók indukálták azt a járványhelyzet alatti enyhítést, miszerint nyelvvizsga nélkül is kiadhatóak akár visszamenőlegesen a diplomák – mondta el Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Szerinte ez a magyarok idegennyelv-ismeretére nézve kifejezetten káros döntés volt.
Évente több ezer hallgató nem tudta átvenni a diplomáját, mivel nem rendelkeztek az ehhez elvárt nyelvismeretet igazoló bizonyítvánnyal, ugyan ők csupán a 10-15 százalékukat tették ki. Jelenleg 500 ezer ember szerez diplomát évente – mondta el Salusinszky András a novekedes.hu portálnak. A legnagyobb problémát a nyelvvizsga megszerzése az olyan hiányszakmát jelentő képzéseken volt, mint az egészségügyi, szakápolói vagy a pedagógus szakok. Ezért a nyelvvizsga-követelmény eltörlése a szervezet alelnöke szerint a társadalmi nyomás mellett egyértelműen aktuálpolitikai lépés volt.
Eddig minden kormány pártpolitikai állástól függetlenül azt vallotta, hogy a magyar lakosságnak fel kell zárkóznia a nyugat-európai idegennyelv-ismeret szintjére.
– emelte ki a felnőttképzési szakértő, majd hozzáfűzte, hogy korábban ez a mostani kormányra is igaz volt, mivel 2010 óta számos nyelvismereti felzárkóztató programot indítottak a lakosság számára. „Ehhez képest történt most egy komoly fordulat” – értékelte. A szakértő úgy látja, hogy ugyan továbbra is le vagyunk maradva idegennyelv-tudásban az európai szinttől, de a nagyvárosokban élő fiataloknál már komolyabb javulás figyelhető meg. Az adott enyhítés ezen a trenden változtatott, így többen lesznek, akik idegennyelvű szakanyagokból vagy a nemzetközi sajtóból nem tudnak majd tájékozódni. Ennek következtében ketté fog válni az értelmiség:
Lesznek, akik előnyre tesznek szert a nyelvtudás által, míg mások egy egész életen át tartó hátrányt fognak szenvedni a munkaerőpiacon, ahol a nyelvtudás rendkívüli fontossággal bír, és a lehetőségeket is meghatározza
– hívta fel a figyelmet a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke, aki szerint a kisvállalkozásoknak is jelentős hátrány lehet az idegennyelv-ismeret hiánya, ugyanis a magyar gazdaság exportnak kitett, és ők nem fognak tudni nyitni a külföldi piacok felé.
Salusinszky András úgy véli, hogy az egyetemek feladata lenne a szakmához szükséges nyelvtudás oktatása a fiatalok számára, bár tisztában van vele, hogy ehhez kevés forrás áll rendelkezésre. Egyben azt is hozzátette, hogy a diplomát szerző 29–34 évesek arányában is le vagyunk maradva az unióban, az átlag 41 százalékhoz képes nálunk csupán 32,9 százalékot tesz ki, csak Romániában és Olaszországban rosszabbak ezek a mutatók. Szerinte 45 százalékra lenne célszerű emelni a diplomások arányát. Ez indukálhatta a nyelvvizsga-amnesztiát, aminek köszönhetően a 2020–2021 közötti időszakban 135 ezerrel több fiatal kaphatta meg diplomáját.
Az infláció miatt lehet számolni a nyelvtanárok bérköltségének emelkedésével, a rezsiárak a 4-5 vagy több tantermes nyelviskoláknál pedig akár háromszorosára is nőhetnek, a katarendszer módosításával pedig sok oktató kiesett a kedvezményes adózásból. A Studio Italia Olasz Nyelv- és Idegenforgalmi Központ igazgatója elmondta, hogy ők felvették főállásba a korábbi katás nyelvtanárokat.
Akiket viszont nem tudnak alkalmazottként tovább foglalkoztatni, az eddigi életszínvonaluk megtartásához most 40 százalékkal meg kell emelniük az adott óráik számát, vagy 20 százalékkal az óraszámukat és 10 százalékkal az áraikat.
– részletezte Salusinszky András, aki hozzáfűzte, hogy a nyelviskoláknál is 30-40 százalékkal nőttek a költségeik a bérek és a rezsidíjak emelkedése miatt, ami egy 15-20 százalékos drágulást fog magával vonzani a nyelvtanfolyamok tekintetében, a magyar lakosság ennél magasabb emelést nem bírna el.
(Borítókép: Marjai János / MTI)