Index Vakbarát Hírportál

Beláthatatlan következményekkel járhat a ragadozók irtása

2022. október 3., hétfő 18:10

Farkasok nyomait is keresheti az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége.

Napjainkban több veszélyeztetett vagy védett ragadozó faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőt a mérgezések jelentik. A WWF Magyarország és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a WWF részvételével zajló Life Swipe projekt keretében online letölthető tájékoztató anyagot, valamint a méreg- és tetemkereső kutyás egység munkáját bemutató videókat készített, melyek célja, hogy segítséget nyújtson a veszélyeztetett és védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények felderítéséhez.

Fajok a kipusztulás szélén

A ragadozók mérgezése a Föld szinte összes kontinensén komoly természetvédelmi problémákat okoz, és több veszélyeztetett faj esetében az egyik legfőbb pusztulási tényezőnek számít. Életmódjuk révén potenciálisan kitettek a mérgezett csalétkeknek, a környezetbe jutó nehézfémeknek, gyógyszer maradványoknak és a bioakkumulatív növényvédő szereknek. 

A ragadozó madarakat és a nagyragadozókat Magyarországon évszázadokon keresztül tűzzel-vassal irtották, sokáig kizárólag kártevőként tekintett rájuk az ember. Mára a helyzet sokat változott, e fajok állományaik egy része növekvő tendenciát mutat.

Ennek ellenére vannak olyan fajcsoportok, mint például a ragadozó madarak, amelyek az üldöztetés egy különösen veszélyes és kegyetlen formájával kell, hogy szembe nézzenek: a mérgezéssel.

Részben ennek az üldözésnek köszönhetően a parlagi sas hazai állománya a hetvenes évek végére a kipusztulás szélére sodródott. A magyar természetvédelem fejlődésével, nemzetközi egyezmények elfogadásával előtérbe került a veszélyeztetett fajok kutatása. Így derült fény arra, 2005-ben, hogy két elpusztult parlagi sas feltehetően mérgezés áldozata lett.

Főszerepben a méreg

Magyarországon négy fő elkövetői kör ismert. Az indíték legtöbbször a ragadozó életmódot folytató emlős és madárfajok valós- vagy vélelmezett kártétele. Amire azonban a bűnelkövetők nem gondolnak, a legtöbb esetben nemcsak a célfajok szenvednek mérgezést, hanem bármely, a csalétekkel vagy az elpusztult döggel kapcsolatba kerülő állatfaj. Ha pedig erre is gondolnak, az még nagyobb baj.

Azt is fontos azonban megjegyezni, hogy bár a legnagyobb arányban az alábbi körökből kerülnek ki az elkövetők, ebből véletlenül sem szabad általánosítani a teljes ágazatokat.

A vadgazdálkodók egy része apróvad és nagyvad valós és vélt ragadozóit próbálja az illegális mérgezéssel elpusztítani. A bűnelkövetők elsősorban a vörös rókát, a sakált, a dolmányos varjút, a szarkát, az egerészölyvet, a barna rétihéját, a rétisast, a parlagi sast, a barna kányát és a szürke farkast veszik célba.

A háziállatokat tartók a telep és a legelő közelében megjelenő ragadozók – szürke farkas, héja, róka, sakál – ellen alkalmaznak mérgezett csalétkeket.

Amire kevesen gondolnak, a galambászok kis százaléka is más fajok kárára próbálja megvédeni értékes versenygalambjaikat. A mérgezett csalétkeket olyan helyeken rakják ki, ahol előfordul a héja, a vándorsólyom vagy a kerecsensólyom.

A halgazdálkodók körében is akadnak olyanok – szerencsére kis számban –, akik mérgezett csalikkal próbálják elpusztítani a vidrát, a rétisast és a nagy kárókatonát.

Kutyák a ragadozókért

A WWF és az MME együttesen azért dolgozik, hogy segítse a természet elleni bűncselekmények, így az illegális mérgezések által az élővilágban okozott károkkal szembeni fellépést, azáltal, hogy segítik a rendőrség, az ügyészség és a bírói testületek munkáját. 

Ennek a törekvésnek a részeként az MME már lassan 10 éve használ idehaza méreg- és tetemkereső kutyákat, melyek az eddigi tapasztalatok alapján jelentős mértékben voltak képesek javítani bűncselekmények felderítését.

A WWF Magyarország, az MME méreg- és tetemkereső kutyás egységének, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek szereplésével forgatott kisfilmek bemutatják a keresőkutyák munkáját kiképzés és terepi munka közben. Az MME munkatársai által a Helicon Life, majd később a PannonEagle Life projektek során kiképezett és létrehozott méreg- és tetemkereső kutyás egység az utóbbi hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését.

A kutyás egység a jövőben nemcsak a méreg- és tetemkeresésben vethető majd be, hanem – a sikeres betanítást követően – akár részt vehetnek a hazai nagyragadozó-állomány, például a szürke farkas felmérésében, ezzel is segítve azok megőrzését és csökkentve az esetleges illegális elejtéseket.

Fontosak a ragadozók

A szakemberek fontosnak tartják, hogy a különböző csoportok jobban megismerjék egymás munkáját. Ez a természet elleni bűncselekményekkel kapcsolatos hatékonyabb fellépést is növeli. 

A projektben azon dolgozunk, hogy ügyészek, bírák, nyomozóhatóságok és terepi szakemberek még szélesebb látókörrel rendelkezzenek egymás szakterületét tekintve, és megismerjenek olyan jó gyakorlatokat, amelyekkel hatékonyabbá válhat a természet elleni bűncselekmények felderítése 

– mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország részéről a Life Swipe projekt koordinátora.

A ragadozók fontos szabályozó szerepet töltenek be az ökoszisztémákban: jelenlétük segítheti a mezőgazdasági kártevők visszaszorítását, a beteg-legyengült egyedek szelektálása révén pedig csökkenthetik a járványok terjedését a prédapopuláción belül.

Az elkövetők sokszor illegális módszerekhez folyamodnak, pedig szegélyélőhelyek kialakításával és felelős gazdálkodással érdemben segíthető lenne az apróvadállomány – mondta Árvay Márton, az MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle LIFE projektjének vezetője.

(Borítókép: Németh András Péter)

Rovatok