Hétfőn újra összeült az Országgyűlés, a napirend előtti felszólalások többsége az oktatásról, valamint a pedagógusok fizetéséről szólt. A kormányoldal azzal hárította az ellenzéki kritikákat, hogy elkötelezettek a béremelés iránt, és 2010 előtt rosszabb volt a helyzet.
Csárdi Antal nyitotta a napirend előtti felszólalások sorát. Az LMP-s képviselő úgy látja, a kormány hadat üzent az oktatásnak, „háborút folytatnak a saját nemzetük ellen”, és ebben a háborúban mindent bevetnek a megfélemlítéstől az anyagi ellehetetlenítésig. „Megpróbálják ellehetetleníteni, megfélemlíteni a Magyarországon dolgozó pedagógusokat úgy, hogy az ő fizetésük most is kétségbeejtően gyenge” – fogalmazott az ellenzéki képviselő.
Az LMP politikusa ezután részletezte, hogy több pedagógust elbocsátottak, még több tanár figyelmeztető levelet kapott a tankerülettől. Csárdi Antal kijelentette: „Az önök háborújának egyértelmű vesztesei a diákok és mindannyiunk közös jövője.”
Az önök harca embertelen, jogszerűtlen és a végletekig káros
– húzta alá a képviselő. Diákok, szülők és tanárok egy csoportja hétfő reggel is demonstrált, erről itt számoltunk be.
Rétvári Bence azzal kezdte válaszát, hogy „újsütetű az ön érdeklődése” a köznevelés iránt, mert korábban nem ilyen kérdésekben szólalt fel a parlamentben. Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy jövőre növelik az oktatásra fordítható kereteket, ennek legnagyobb részét pedagógusbér-emelésre fogják költeni, de az ellenzék nem támogatta szavazatával a költségvetést.
Az államtitkár szerint az a kérdés, hogy tízszázalékos béremelés lesz, vagy történik-e olyan változás, amely lehetővé tesz ennél nagyobb mértéket.
Nem helyes, ha egy országban gondok vannak, akkor a pedagógusok bérét csökkentik. A szövetségesei csökkentették a pedagógusok bérét, de ez a kormányzat nem azt az utat választja
– utalt a 2010 előtti kormányra Rétvári Bence.
Az államtitkár tisztázta: a vita arról folyik, hogy milyen forrásból és mekkora léptékű pedagógusbér-emelés legyen, majd arra emlékeztetett, hogy amint lett többletbevétel, 2013-ban is adtak a pedagógusoknak béremelést. A kormánypárti politikus végül arra szólította fel az ellenzéki pártokat, hogy hagyják abba azt a tevékenységüket, hogy Brüsszelbe járnak lediktatúrázni a saját hazájukat.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy pártja egy olyan kiáltványt fogadott el, amelynek sarokpontjai a válságból való kilábalást segíthetik. Három pontról van szó, amelyek a következők: önrendelkezés, létbiztonság és nemzetvédelem.
A Mi Hazánk álláspontja szerint meg kell teremteni az élelmiszer-önrendelkezést, meg kell erősíteni a mezőgazdaságot. A kormány támogassa a családokat az oligarchák és a multik helyett. Dúró Dóra azt is mondta, hogy a külföldi autógyártók és a multik annyi pénzt visznek ki az országból, amennyit a kormány a rezsivédelmi alapba betervezett. A Mi Hazánk szerint vagyonadóval kell sújtani az oligarchákat, digitális adóval a techcégeket, és el kell törölni a rezsi áfáját és a rendszerhasználati díjat.
Dúró Dóra emlékeztetett rá, hogy a kormány megígérte: senkit sem hagynak az út szélén, de ezt sem tartotta be. A képviselő hozzátette, hogy naponta vagyunk tanúi szívszorító történeteknek: családokat lakoltatnak ki.
A határvédelemről elmondta: az ásotthalmi mezőőrök a testi épségüket veszélyeztetve védik a határokat, a TASZ jelentése alapján a magyar bíróság mégis elítélte őket, mert feltartják az illegális migránsokat, amíg a rendőrök nem érkeznek meg. Dúró Dóra szerint az ítélet döbbenetes és felháborító. Azt is kiemelte, hogy a mezőőrök nem foganatosítanak erőszakot, rendészeti vizsgával rendelkeznek, őrzik Magyarország határát.
A képviselő azt is megemlítette, hogy sorra zárnak be a művelődési házak, a színházak, az uszodák, a sportlétesítmények, mert nem tudják kigazdálkodni a rezsit, a kormány pedig nem ad segítséget az embereknek. Dúró Dóra ismét leszögezte, hogy a válságból való kilábalás módja az önrendelkezés, a létbiztonság és a nemzetvédelem.
Válaszában Farkas Sándor miniszterhelyettes az élelmiszerárakról elmondta: a szankciók hatására alakultak ki, a szankciók pedig a háború következményei. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az árak a termékek előállításának energiafelhasználását is tartalmazzák. Farkas Sándor kiemelte, hogy a kormány árstopokat vezetett be a lakosság támogatására. A kormány segíti a családokat, az alapvető élelmiszerekből megvan az a mennyiség, amely a biztonságos ellátáshoz szükséges.
Az ásotthalmi mezőőrszolgálattal kapcsolatban kijelentette: várhatóan a következő hetekben, hónapokban ugyanolyan támogatásban fognak részesülni, mint például a határvadászok.
Farkas Sándor szerint az ellenzéki képviselők olyan kérdéseket tesznek fel, amelyekkel a kormányt rossz színben lehet feltüntetni. Arra kérte Dúró Dórát és párttársait, higgyék el, hogy a kormány mindent megpróbál és meg is tesz a magyar társadalom védelméért, hogy ne vesztesként, hanem megerősödve kerüljön ki az ország a mostani helyzetből.
Szabó Tímea arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt a gazdaság a világgazdasági fellendülésnek köszönhetően, ehhez képest GDP-arányosan a harmadik legkevesebbet költi a magyar kormány közoktatásra az Európai Unióban.
A Párbeszéd frakcióvezetője szerint az a kormány, amelyik lepusztítja a közoktatást, megfenyegeti a pedagógusokat, kirúgatja őket, nemzetárulást követ el.
Önök nemzetárulást követnek most el, elárulják a fiataljaink jövőjét
– jelentette ki Szabó Tímea, hozzátéve: a Párbeszéd béremelési javaslatát lesöpörték. A képviselő arra szólította fel a kormányt, hogy fejezze be a fenyegetést, és tegye rendbe az oktatást.
Rétvári Bence válaszában rögzítette az oktatásra fordított forrásokról, hogy a Szabó Tímea által említett 2,5 százalékkal szemben valójában 4,7 százalék szerepel az Eurostat oldalán az oktatásra fordított költési aránynál.
Ön rendkívül éles szavakkal, érzelmi töltettel adott elő nekünk egy jelenetet, amelyben azt mondta, hogy nemzetárulást követ el, aki leépíti az oktatást. Azt hiszem, hogy mielőtt még elgondolkoznánk, hogy magunkra vegyük, ezt a mondást Gyurcsány Ferencnek, a saját szövetségesének intézheti
– fogalmazott Rétvári Bence, emlékeztetve arra, hogy 2010 előtt elvettek egyhavi bért a pedagógusoktól, 15 ezer pedagógust elbocsátottak, 381 helyen bezárták az iskolákat. Az államtitkár jelezte, hogy „az oktatás kérdése nem egy szelfizésről szól”, hanem kicsit komolyabb odafigyelést és nagyobb következetességet kíván.
Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője napirend előtti felszólalásában Fidesz nélkül van jövő, de tanárok nélkül nincs! Avagy mikor becsülik meg végre a pedagógusokat, és mikor fejezik be a tiltakozó tanárok terrorizálását? címmel arról beszélt: a költségvetés sarokszámaiból az olvasható ki, hogy a kormány szerint az oktatás drága dolog, ezért nem is áldoz rá. A politikus hangsúlyozta: a Jobbik az oktatás támogatását a jövőbe való legjobb befektetésnek tartja.
Ander Balázs szerint a kormány eltaposta a civil társadalom utolsó egészséges megnyilvánulásait, viszont megjelentek „a szabadság lángjai is”. Arra kérte minden politikustársát, hogy fejezze ki szolidaritását a tanárok mellett, legyen ott a tüntetéseken, de ne telepedjen rá, ne akarja kiszervezni a civilek kezéből a kezdeményezést.
A kormánytól többek között azt kérdezte, hogy meddig akarják még „megalázni a tanárokat”, hány tanárt fognak még kirúgni, illetve mikor lesz új klebelsbergi fordulat.
Arról is beszélt Ander Balázs, hogy az oktatásban elhivatott, jól felkészült tanárok kellenének, a legjobb fiatalokat kellene az oktatásba vonzani és ott tartani. Ugyanakkor a kormányról azt mondta, hogy autoriter, a társadalom félfeudális, az országot pedig iszonyatos szociális válság sújtja.
Honnan lenne pénz az oktatásra? A jobbikos politikus szerint nem kellene százmilliárdokat elszórni a Vodafone-ra, inkább az oligarchákat kellene megadóztatni.
Rétvári Bence miniszterhelyettes azzal egyetért, hogy a pedagógusok bérét emelni kell. Azzal is, hogy a tanártüntetések nem a Dobrev-árnyékkormány melletti szimpátiatüntetések voltak.
Kifejtette: törvényt fogadtak el, hogy emelni fogják a tanárok bérét. Ha véget érnek a szankciók, még több emelés válna lehetővé.
Azt is kiemelte, hogy a tanárok tüntetései nem pártpolitikai megmozdulások voltak, a demonstrációk a tanároktól indultak, de voltak, akik meglátták benne a lehetőséget, akadt, aki pulcsit és pólót árul több ezer forintért.
A pedagógusok megbecsülésével kapcsolatban arról beszélt, hogy az ellenzék ne minősítse le a tanárok munkáját, szerinte a PISA-mérések azt igazolják, hogy pozitív fordulatok következtek be az oktatásban. Legyünk büszkék az eredményekre – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Rétvári Bence jogosnak nevezte, hogy a tanárok többet akarnak keresni. A kormány ezért szeretné, ha véget érnének a szankciók, és a baloldal nem menne Brüsszelbe, hogy megakadályozza az országnak járó uniós források kifizetését.
Sebők Éva a tűzifának szentelte felszólalását. Saját felmérésük alapján komoly problémát jelent ennek beszerzése. Békés megyében több telephelyet megkerestek, szeptemberben két helyen tudtak volna vásárolni mennyiségi korlátozással. A hatósági áras értékesítőpontokat is megkeresték, az egyiknél lánccal lezárt telephelyet találtak, a másiknál nem mertek ígérni. Az egyik értékesítőnek fogalma sem volt arról, hogy mikor lesz fa, senkinek semmit nem tudtak ígérni.
A Momentum politikusa azt állította, hogy az önkormányzatok sincsenek jobb helyzetben, elsöprő többségben a mai napig nem történt meg a szociális tűzifa beszerzése Békés megyében, a várható katasztrófát pedig tovább emeli, hogy a hatósági áras értékesítők nem vállalják a fa darabolását, szállítását.
Akinek nincs saját szállítóeszköze, az majd Volánbuszon hozza el a fát?
– tette fel a kérdést a képviselő.
Sebők Éva attól is tart, hogy a hatósági áras tűzifát leleményes emberek felvásárolják és haszonnal adják tovább. Végül arra szólította fel a kormányt, hogy használja fel az ország védelmének kockáztatása nélkül a honvédség kapacitásait segítségként.
Válaszában Farkas Sándor közölte: hasonló környéken él, és a helyzet kicsit más, sőt sokkal jobb, mint amit Sebők Éva felvázolt. Az államtitkár elmondta: azért volt szükség a programra, mert a megnövekedett energiaárak miatt vissza próbálják állítani a fatüzelésű kazánokat, ezzel is csökkentve a gázfelhasználást.
Az államtitkár kifejtette: a Dél-Alföldön azért nincs elég tűzifa, mert nincs erdő. Az agrárkormányzat több más erdőgazdaságból vasúti szállítást, valamint kamionokat alkalmazva juttatja el a fát az előző hétvégétől nagyobb mennyiségben ezekbe a körzetekbe, ráadásul több mint háromezer szakember végzi pluszban a kitermelést.
Farkas Sándor kitért arra is, hogy a szociális tűzifát a települések önkormányzatai időben megszerezték. A fa darabolására vonatkozó kritikára úgy reagált, hogy a kormány segít a tűzifaprogrammal, de az alapvető dolgok elkészítése minden család felelőssége,
netalán még a gyújtóst is a kormányzatnak kellene berakni a kályhába?
Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője a közoktatás helyzetével és jövőjével kapcsolatban arról beszélt, hogy párbeszédet szeretne, ugyanakkor azt is elmondta: a pedagógusok életpályamodelljéből engedetlenségi ügy lett, és most engedetlenség miatt büntetik a tanárokat.
Bűnhődnie azonban Hiller István szerint a kormánynak kell, amely engedetlenséget követett el, amikor életpályamodellt, több pénzt ígért a tanároknak, de másfél év után megszegte a saját maga által vállalt ígéretét. A szocialista politikus kijelentette, hogy csak akkor lehet normális párbeszéd, ha elmondják, van-e kiút. Hiller István szerint van, de az nem lesz jó kiút, amit a kormány célként határozott meg.
Arra is kitért, hogy a szakszervezetek követelései „kimondottan visszafogottak és méltányosak”, ha a kormány betartotta volna az ígéretét, az nyolcszázmilliárd forintba kerülne, amit most követelnek a tanárok, az 350 milliárd forint lenne. Hiller István azt javasolta a kormánynak, hogy egyezzen meg a tanárokkal, ugyanakkor azt is hozzátette: béremeléssel nem fog megoldódni a közoktatás minden problémája, tehát a béremelés önmagában nem elégséges.
Az MSZP-s politikus szerint 2010-ben a leköszönő szocialista kormány jobb állapotban adta át az oktatást, mint amilyen helyzetben most van. A szereplők tudtak még egymással beszélni, de az Orbán-kormány felmondta a párbeszéd formáit. Hiller István arra kérte a kormányt, hogy állítsa vissza a párbeszéd formáit.
Rétvári Bence megköszönte Hiller István felszólalásának nyugodt tónusát, de jelezte, hogy a tartalmával nem ért egyet. A miniszterhelyettes emlékeztetett rá, hogy 2010-ben a szocialisták már a korábbi koalíciós partnerükkel sem folytattak párbeszédet. Rétvári Bence szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként még azt mondta, hogy észszerű volt a pedagógusok bérét csökkenteni. Ez nem a pedagógusokkal, hanem az IMF-fel való párbeszéd volt – tette hozzá a miniszterhelyettes.
Rétvári Bence egyetért azzal, hogy az oktatás a jövő, szerinte azonban 2010 előtt alulfinanszírozottak voltak az iskolák, óriási különbségek voltak az egyes intézmények között, most sokkal egységesebb és biztonságosabb alapokon áll az oktatás.
A miniszterhelyettes kiemelte, hogy 2010 óta a tanárok békésen demonstrálhatnak, törvényesen sztrájkolhatnak, ezért senkit sem ér hátrány, 2010 előttről azonban tudna mondani ellenpéldát, és a 2006-os eseményekre utalt. Rétvári Bence szerint is tovább kell emelni a béreket, januártól emelni is fognak, továbbá a kormány azon dolgozik majd, hogy minél több emelés fedezetét teremtse meg.
Barkóczi Balázs szerint Magyarország bajban van, „összeomlik az egészségügy, negatív rekordokat dönt a forint”. A politikus rubeljobboldalt emlegetett, ez lehet a válasz a Fidesz által használt dollárbaloldal kifejezésre.
A DK képviselője jelezte, hogy egyre többen és egyre gyakrabban tüntetnek, „negyvenezren töltötték meg a Kossuth teret, mert a kormány cinikusan és felelőtlenül egy rendőrre bízta a magyar oktatás ügyét”. Barkóczi Balázs aláhúzta: a parancs és a fenyegetés ezen a területen nem járható út.
A DK politikusa részletezte: 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, utánpótlás nincs, most pedig még kirúgják és fenyegetik is a pedagógusokat. 2010 előtt ki lehetett jönni a pedagógusfizetésből, diáknak és tanárnak is jobb volt lenni. Ő egyébként korábban tanárként dolgozott. Barkóczi Balázs végül elárulta, hogy az árnyékkormány tagjai pedagógusokkal, a szakszervezetek vezetőivel és oktatási szakemberekkel egyeztettek, egyeztetnek, új nemzeti oktatási stratégiát dolgoznak ki.
Dömötör Csaba válaszában rögzítette, hogy az elmúlt napokban több tüntetésre is sor került, ami viszont lényeges, hogy mindenki elmondhatja a véleményét, „anélkül a veszély nélkül, hogy gumilövedékkel nézne szembe”.
A 2010 előtti időszakkal kapcsolatban világossá tette: csökkentették a béreket, nem létrehoztak új álláshelyeket, hanem felszámoltak, 15 ezer pedagógust tettek utcára, közel négyszáz helyen szüntették meg az oktatási tevékenységet.
Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy fontosnak tartják a béremelési programot, ezért is láthatták, hogy amint a gazdasági helyzet lehetővé tette, először a pedagógusoknál volt béremelési program, és ezután is lesz. Az államtitkár végül kitért arra is, hogy az ellenzéki képviselőt elítélték garázdaságért, mégis az árnyékkormány tagja lett, de „a gumilövedékek pártjában ebben sok meglepő nincs”.
Mihálffy Béla, a KDNP országgyűlési képviselője a Márki-Zay Péter szervezetét, a Mindenki Magyarországa Mozgalmat érintő külföldi kampányfinanszírozásról beszélt. A kormánypárti képviselő szerint végtelenül egyszerű a képlet: a hazai baloldal kampányát az Egyesült Államokból, „Soros György, alias dollárpapa” jóvoltából finanszírozták. Ez jogellenes beavatkozás volt a választásokba, a törvény szerint jogellenes, de súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is rejt, nem véletlen, hogy a Nemzetbiztonsági bizottság titkosszolgálati vizsgálatot rendelt el az ügyben.
Mihálffy Béla azt is mondta, hogy eközben Márki-Zay Péter szövetségesei mélyen hallgatnak. Azzal összefüggésben, hogy ki kapott még pénzt a „dollárpapától”, a kereszténydemokrata politikus hosszasan kitért az Action for Democracy vezetőjére, Korányi Dávidra, aki Karácsony Gergely főtanácsadója is volt. Mihálffy Béla szerint Korányi Dávid „mesébe élő, királyi életet él” az Egyesült Államokban, és „rendre olyan munkahelyeken köt ki, ahová Soros György pénze megérkezik”.
A magyar társadalomnak joga van tudni Mihálffy Béla szerint, hogy az ellenzék külföldi támogatása kitől származott, mi célból kapták, és mire költötték.
Fürjes Balázs államtitkár kijelentette: Márki-Zay Péter kapta a külföldi támogatást, és az egyesült baloldal költötte el. Fürjes Balázs szerint nincs ingyenebéd a politikában, a külföldi finanszírozásról azt mondta: úgy hívják ezt, hogy baloldali politikai korrupció. Arról is beszélt, hogy a baloldal akadályozza a nemzeti egységet, a háború pártján áll, szankciópárti, brüsszelibb a brüsszelieknél, dollármilliókért korrumpálódott, hogy az ország ne kapja meg az uniós forrásokat.
Bánki Erik arról beszélt felszólalásában, hogy a világ országai rég nem látott gazdasági jelenséggel szembesültek, a nagymértékű infláció súlyosan érinti az emberek megélhetési lehetőségeit, a gazdasági problémák okaként a háborút, a háborús szankciókat és az ezek következtében sokszorosára emelkedő energiaárakat jelölte meg. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy az orosz–ukrán háború lokális lenne, de a szankciók miatt súlyos globális hatásai vannak.
Azbej Tristan úgy látja, hogy a szankciók súlyosbították az Európát egyébként is példátlan kihívás elé állító válságot, elmondása szerint háborús és szankciós gazdasági válság, valamint háborús és szankciós energiaválság van.
Az államtitkár nyitott kérdésnek nevezte, hogy a baloldalt vágyvezérelt politikai megfontolások vagy a guruló dollárok ösztönzik, de a a magyar kormány nem politikai kérdésnek tekinti az energiaellátást, minden vonatkozó tárgyaláson hangsúlyozzák, hogy gazdasági és társadalmi szükségszerűségről van szó, mindent megtesznek, hogy a magyar családok ne érezzék az energiaválságot.
(Borítókép: Szavaznak a képviselők az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. október 3-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)