Van-e még önkormányzatiság Magyarországon? címmel rendezett konferenciát a Republikon Intézet. A bevezető előadást Karácsony Gergely tartotta, a kerekasztal-beszélgetésen a főpolgármester mellett több ellenzéki városvezető is részt vett.
Karácsony Gergely arra a kérdésre nem tud válaszolni, hogy van-e még önkormányzatiság Magyarországon, ahogy arra sem, hogy van-e még demokrácia, de inkább az a válasza, hogy nincs. Intézményi oldalról, finanszírozási oldalról nézve a kérdést szerinte ott tartanak, hogy határeset, lehet-e még Magyarországon önkormányzati rendszerről beszélni.
„Ha elkezdenénk számba venni az elmúlt három év vagy az elmúlt tizenkét év intézkedéseit, akkor reggelig tudnánk azokat a jogszabályokat sorolni, amelyek az önkormányzatok mozgásterét csökkentik” – folytatta Karácsony Gergely.
„Ma Magyarországon az állam működésében, a hatalom működésében a legfontosabb változás az elmúlt tizenkét évben az volt, hogy három évvel ezelőtt az ország nagyon sok pontján nem állampárti jelöltek nyerték meg a választásokat, és az önkormányzatok egyfajta szerepváltozáson mentek át, elkezdtek igazi önkormányzatként működni” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: a járványkezelésben, a menekültek ellátásában, az energiakrízisben az önkormányzatok – beleértve nem ellenzékieket is – sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, mint a kormány.
A főpolgármester kijelentette:
nem tudom, hogy túléljük-e 2023-at. Nem tudom.
Ha ma ránéz a holland tőzsde gázáraira, akkor inkább úgy gondolja, hogy a kormányzati hozzáállás változása nélkül nem élik túl, a főváros pedig nagyjából márciusra csődbe mehet. Karácsony Gergely hangsúlyozta: még ha így is lesz, nyugodt szívvel fognak tükörbe nézni, mert ha ez a krízis kihúzza a szőnyeget az önkormányzatok alól, akkor kevesen fogják tudni azt mondani megalapozottan, hogy erről az önkormányzati politikusok tehetnek.
Bizonyos szempontból, amikor 2019-ben megnyertük a választást, és tudtam volna, hogy mi vár ránk, akkor azok a mosolygós képek, amik most feljönnek a Facebookon, nem lettek volna
– mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester úgy látja, a politikának a legkevésbé szerethető része az uralkodás, az a fajta politikai szándék, hogy a hatalmat önmagáért szeretik, és ez ma a kormányzati politikában ölt testet. Ezzel ellentétben annak a politikának a jelentőségét, ami a szolgálatról, a helyi közösség képviseletéről szól, nem írják le sem a jogszabályok, sem a finanszírozás, „ez egy olyan típusú lehetőség és érték az önkormányzatiságban, hogy amíg mi leszünk, addig ez az érték felülírja a napi problémákat”.
Csőzik László, Érd polgármestere a konferencia kerekasztal-beszélgetés paneljében elmondta: az egykori érdemi feladatköreik több mint felét elvették, a legjobban ezek közül az iskolák fenntartása és az építésügy hiányzik.
Elvettek mindent is
– hangsúlyozta Csőzik László, aki úgy érzi, nem teljesül az önkormányzatiság legfontosabb kritériuma, hogy legyenek forrásaik. Érdnek például a legjelentősebb bevételei közé tartozott a gépjárműadó és a helyi iparűzési adó.
Matkovich Ilona, Vác polgármestere a legfájóbb pontoknak az építéshatóság és az általános iskolák elvételét nevezte, hozzátéve, hogy a közétkeztetést viszont meghagyták az önkormányzatoknál, „ez egy állandó feszültséggóc”, miközben a normatíva az áremelkedések következtében már túl alacsony.
Nemény András szerint az a kérdés, hogy van-e még önkormányzatiság Magyarországon, kicsit olyan, mint az a kérdés, hogy van-e még demokrácia, „messziről nézve igen, közelebbről nézve már látjuk, hogy másról szól”. Úgy jellemezte az aktuális állapotot, hogy az önkormányzatiságból az „ö” betű már nincs meg, közelebbről nézve az „n” sem, így maradt a kormányzatiság. A szombathelyi polgármester ugyanakkor jelezte azt is, hogy lakossági bizalom szempontjából erősebb az önkormányzatiság, mint korábban.
A mostani helyzet saját erőből nem lesz megoldható, az a kérdés, hogy a hatalom úgy használja-e ezt, hogy nem ad vissza, vagy olyan áron ad vissza, ami elveszi az önkormányzatiság maradékát, vagy az lesz az irány, hogy együtt éljék túl az egészet – vázolta a potenciális forgatókönyveket az MSZP politikusa.
Mintha egy Black Mirror-évad egyes részeit élnénk meg évente
– vette át a szót Soproni Tamás, Terézváros polgármestere, felsorolva, hogy 2019 után jött a koronavírus-járvány, a háború, a gazdasági válság, és közben van egy centralizáló kormány. A Momentum politikusa úgy véli, hogy a kormány nemcsak az ellenzéki polgármestereket „nem szereti”, hanem magát az önkormányzatiságot sem.
2024-től ugyanazon a napon tartják az önkormányzati és az EP-választásokat. Karácsony Gergely azt javasolja saját maguknak, hogy állítsák két vágányra ezt a történetet, mert ők akkor lesznek újra polgármesterek, ha az önkormányzati választásra nem lesz olyan hatása az ellenzéki pártok közötti EP-választási versengésnek, hogy az egyik párt tábora a másik párt polgármester-jelöltjére nem szavaz.
Az lenne a legjobb, ha ez közjogilag is világosan elválna, és a helyi koalíciók helyi ernyőszervezetek alatt indulnának
– foglalta össze javaslatát Karácsony Gergely, aki Budapesten is azt tartaná a legjobb útnak, ha az ellenzéki pártok közös támogatásával, de a pártoktól közjogilag eltérő szervezet alatt indulnának.
Csőzik László leszögezte: azt is el kell dönteni, hogy lesz-e előválasztás. Az érdi polgármester álláspontja alapján, ahol ellenzéki városvezető van, mögötte egyben a csapattal, ott nem célszerű előválasztani, viszont ahol kormánypárti polgármester van, ott lesz létjogosultsága. Kitért arra is, hogy milyen szerepe lesz a parlamenti ellenzéknek az önkormányzati választáson. Csőzik László úgy gondolja, ha az marad, ami most van, akkor az ellenzéki pártok sormintáival indulni inkább hátráltató tényező lesz, a független pozíciók jobbak lennének.
Matkovich Ilona felhősen látja a választási időszakot, de megjegyezte: ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy együtt maradtak, és nincsenek belső villongások, egyébként a frakciójuk fele sose volt párttag.
Nemény András kiemelte, hogy csak együtt van esély. A felelősségüket a településükön túlmutatónak nevezte, különösen a fővárosét, ami „kisugároz”, ha országosan azt érzik az ellenzéki szavazók, hogy nincs hit, és rossz eredmény várható, akkor helyben is kevésbé fognak elmenni voksolni.
Soproni Tamás kézenfekvőnek tartja Karácsony Gergely pártok által támogatott civil szervezetre vonatkozó javaslatát, de a pártok beleegyezése nélkül mindenkit óva intett ettől.
(Borítókép: Karácsony Gergely, Csőzik László, Matkovich Ilona, Nemény András, Soproni Tamás és Király Dávid. Fotó: Karip Tímea / Index)