Még 2019 márciusában Székely László akkori ombudsman az alábbi három kérdésben kérte az Alkotmánybíróság Alaptörvény-értelmezését:

1. Az Országos Bírói Tanács (OBT) mint bírósági önigazgatási szerv esetében irányadó-e az Alkotmánybíróság azon korábbi megállapítása, hogy az önkormányzati konstrukción alapuló testületek tagjainak megválasztásakor érvényesülnie kell a demokratikus legitimációnak?
2. Amennyiben igen, a demokratikus legitimáció követelményébe beleértendő-e, hogy az OBT létrehozásához és működéséhez valamennyi bírósági szint képviseletét biztosítani szükséges?
3. Amennyiben az OBT összetételéből, tagjai létszámából adódóan legitimációs probléma merül fel, van-e olyan alkotmányos szerv, amely felléphet a testület jogszerű működésének biztosítása érdekében?

A szükséges póttagokat pedig nem választották meg, és a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint képviselete sem valósult meg a testületben. Az ombudsman indítványában emlékeztetett, hogy egyes álláspontok szerint emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik, más értelmezés szerint viszont nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy a testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen. (Előbbi egyébként az Országos Bírósági Hivatal elnökének, míg utóbbi az Országos Bírói Tanácsnak volt az álláspontja – a szerk.)

Székely azért kérte az ügyben az Alaptörvény értelmezését, mert két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez szerinte a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményez.

Lemondásra akarták bírni

Az ombudsman Alaptörvény-értelmezési beadványáról 2019. május 13-án állást foglalt a 15 tagú OBT is, amely az indítvány visszautasítását kérte, mert

• az Alaptörvény-értelmezés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy az Alkotmánybíróság magára vállalja a törvényhozó, sőt, a végrehajtó hatalom felelősségét;
• az indítvány tárgyának nincs közvetlen összefüggése az alapvető jogokkal;
• a feltett kérdések nem állnak összefüggésben konkrét alkotmányjogi problémával; továbbá
• a kért értelmezés nem vezethető le közvetlenül az Alaptörvényből.

Az állásfoglalás megfogalmazása szerint az OBT-tagok és póttagok lemondásának körülményei eleve aggályosak voltak. Több póttag jelezte ugyanis a testület ülésén, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének közvetlen kinevezési és utasítási jogkörébe tartozó, a póttagok felett munkáltatói jogokat gyakorló bírósági vezetők presszionálták őket a lemondás érdekében. Ugyanezen bírósági vezetők pedig nyilvános felhívásokban több alkalommal is megpróbálták a megmaradt tagokat lemondásra bírni, noha az OBT választott bíró tagjai nem visszahívhatók.

Az ügy elbírálásában azonban ő nem vett részt, és nem is írta alá a testület döntését.

Nem tudták azonosítani

Nos, az Alkotmánybíróság egyhangúlag visszautasította az ombudsman indítványát. Az ügy előadó alkotmánybírója Sulyok Tamás, a testület elnöke volt.

Az Alkotmánybíróság az indítványozó által feltett kérdésekről megállapította, hogy azok mindegyike az OBT tagjainak megválasztásával és az OBT demokratikus legitimáción alapuló működésével függ össze, azonban azok mögött tényleges, konkrét alkotmányjogi problémát nem tudott azonosítani.

És mivel az alkotmánybírák az indítványozó által feltett első kérdés alapján a demokratikus legitimáció érvényesülésével kapcsolatos konkrét alkotmányjogi problémát nem tudtak azonosítani, ezért a további kérdések megválaszolására sem láttak lehetőséget.

(Borítókép: Az Alkotmánybíróság épülete 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)