Az elmúlt másfél évben két és félszeresése nőtt azoknak a száma, akik kiestek a társadalombiztosítási rendszerből, mert hat hónapnál régebbi egészségügyi szolgáltatási tartozásuk volt.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) tájékoztatása szerint október közepén mintegy 141 ezer ember volt, akinek azért érvénytelenítették a tajszámát, mert hat hónapnál régebbi egészségügyi szolgáltatási tartozása volt. Tavaly márciusban Tállai András államtitkár a parlamenti válaszában még csupán 55 ezer főről beszélt. Ennek értelmében
az elmúlt másfél évben két és félszeresére ugrott a társadalombiztosítási rendszerből kiesettek száma.
A Népszava azon kérdésére, miszerint megtörténhet-e, hogy az intézmény nem kér pénzt a fizetni nem tudók ellátásért, a NEAK leszögezte: az érvénytelen tajszámmal igénybe vett ellátást ki kell fizetni.
Az egyes beavatkozások tarifái azonban eltérhetnek, ugyanis a kórházak és a szakrendelők saját maguk szabhatják meg a térítési díjakat. Ritka esetben előfordulhat az is, leginkább a toxikológián, hogy biztosítás nélküli (barna tajos) páciens érkezik, ezért ilyenkor meghatározhatnak akár nullaforintos térítési díjkategóriát is.
Erre azért van szükség, mert a toxikológiára bekerülő emberek általában nincsenek abban az állapotban, hogy előre tisztázható legyen, van-e érvényes biztosításuk, hiszen gyakran személyi okmányaik sincsenek, olykor az ellátásukért járó díj is behajthatatlan.
Egy fővárosi szakrendelő vezetője szerint az ő pácienseikről már a regisztrációs pultnál kiderül, ha nincs érvényes tajszámuk. Ebben az esetben szóbeli és írásos tájékoztatást is kapnak a betegek a fizetési kötelezettségeikről.
Ha ennek ellenére is kérik az ellátást, akkor számlát kapnak róla. Vannak viszont olyanok is, akik nem tudják vállalni a szakorvosi vizsgálatokért számlázható 8-10 ezer forintot, így nem is kérik a szolgáltatást.
A szakrendelő vezetője még csak megbecsülni sem tudta, hogy ennek következtében hány ellátatlan beteg van Magyarországon.
Például, ha egy hajléktalan bejelentkezik egy gondozóközpontba, ott kaphat igazolást a térítésmentes ellátásához. Az önkormányzatok szintén adhatnak ki „szegénységi bizonyítványt”, amellyel szintén igénybe vehető az egészségügy. A biztosítási díjjal adósokról némileg árnyaltabb képük van a háziorvosoknak. Nagyon kevesen mondták azt, hogy az érintetteknek csak fizetség ellenében nyújtanak ellátást.
Egy Délnyugat-Magyarországon praktizáló orvos elmondása szerint páciensei között több olyan is van, akit „napi bejelentéssel” foglalkoztat sok éve a munkaadója. (Az alkalmi foglalkoztatás nem jogosít egészségbiztosításra. Az érintettek a megélhetésüket féltve nem reklamálnak, viszont nem keresnek annyit, hogy egyéni biztosítást kössenek.) Őket is ingyen megvizsgálja, de támogatott gyógyszerre már egyikük sem jogosult.
Ez elég nagy baj, ha valaki cukorbetegség vagy magas vérnyomás miatt állandó gyógyszerre, netán daganatos betegségével rákterápiára szorulna
– nyilatkozta a lapnak az orvos.
Egy 2020 júliusától hatályos törvénymódosítás nyomán a hat hónapot meghaladó egészségügyi járuléktartozás esetén automatikusan érvénytelenné válik a tajszám. Akinek nincs érvényes tajszáma, fizetnie kell a sürgősségi ellátásért is, itt azonban annyi könnyítés van, hogy a számlát a beavatkozás után is ki lehet egyenlíteni.
Ám a rendelet azt is előírja, hogy a beteget, illetve a hozzátartozóját már a beavatkozás előtt tájékoztatni kell a várható költségekről. Az érintetteknek maximum 750 ezer forintot kell fizetniük, ha ennél többe kerül az ilyen ellátás, akkor a különbözetet az állam állja.
Visszakerülni a rendszerbe csak úgy lehet, ha valaki rendezi az adósságát, de a díjtartozás ideje alatt igénybe vett szolgáltatásokért így is ki kell fizetni a piaci térítési díjat.
(Borítókép: Az Egészséges Budapest Programban 51 milliárd forintos kormánytámogatással megújuló III. kerületi Csobánka téri Szent Margit Rendelőintézet egyik várója a felújítás előtt 2018. július 16-án. Fotó: Szigetváry Zsolt/MTI)