A beszélgetés elején máris adódott a kérdés, hogy miként kerül a csizma az asztalra, azaz tényleg hogyan is kapcsolódik össze gazdaság és vallás. Kovács Gábor szerint sokak számára a gazdaság és a vallás nehezen összeegyeztethető, viszont a kötet arra hoz példákat, hogy a spiritualitást, a gazdaságot és a vallást lehet és kell is integrálni  az üzleti életben. Ócsai András ehhez azt tette hozzá, hogy a mai, főáramú gazdaságban főként a materiális, anyagelvű értékek dominálnak, vagyis az üzleti sikert a megtermelt profitban elegendő mérni.

Az ember pedig, aki ebben közreműködik, kizárólag anyagi vágyakkal rendelkezik, azonban már jó ideje tudjuk, hogy az embert sokkal több minden motiválja. Az emberi teljességhez – az anyagiak mellett – a spiritualitás is hozzátartozik. A spiritualitás a gazdaságban felfogás pedig arról szól, hogy megmutassuk, milyen modellek működnek, kik azok a vállalkozók, akikben ezek az értékek megvalósulnak, és milyen vállalkozásokat hoznak létre.

A kötet célja az volt, hogy minél több keresztény és nem keresztény felekezet üzleti modelljét be lehessen mutatni.

Mit tudnak a bencések már több mint ezer éve Pannonhalmán?

Pannonhalma nagyon jó példa arra, hogy bemutassa, miként lehet úgy gazdasági tevékenységet folytatni (borászat, étterem, gyógynövények), hogy a bencés alapértékek mindvégig szem előtt maradjanak. Arra a felvetésre, hogy a profit mennyiben befolyásolja például a bencések tevékenységét, Ócsai András azt mondta,

a gazdasági sikeresség egy vállalkozás esetében csak egy dimenzió. Emellett lehetnek még jelen olyan dimenziók, amelyek számukra a sikerességet jelentik. Nem a profit ellen dolgoznak, hanem kiegészítik még olyan szempontok beemelésével, mint például megfelelő minőségű termék vagy a környezet óvására fordított figyelem.

Kovács Gábor szerint fontos, hogy ne üzleti vállalkozásként tekintsünk azokra a tevékenységekre, amelyeket a bencések vagy a domonkosok folytatnak. Az egészet inkább bencés vagy domonkos vállalkozásnak tekintsük, amelyben már meg tudjuk fogalmazni, miért csináljuk azt a vállalkozást, és melyek a céljaink. Pannonhalmán már ezer éve folyik a mostanihoz hasonló tevékenység, vagyis erről egyértelműen elmondható, hogy sikeres vállalkozás. Nem az a lényeg, hogy anyagilag kifizetődik, hanem hogy sikeres vállalkozás, talán azt is mondhatnánk, egy sikeres „társadalmi vállalat”.

Hogyan működnek a keresztény vállalatvezetők?

Esetükben az üzleti siker és a spirituális kiteljesedés nem két teljesen különálló dolog, hanem olyan tevékenység, amelyet egyszerre tudnak megvalósítani az üzleti életben. Ez igaz a kis- és nagyvállalatokra is. Például egy nemzetközi cég magyar leányvállalatánál már évek óta rendkívül alacsony volt a fluktuáció, szemben más leányvállalataival. Rákérdeztek a magyar vezetésnél, akik azt válaszolták, hogy

ők keresztények és keresztény szellemiségben bánnak az alkalmazottakkal, vagyis nem munkaerőként, hanem emberként tekintenek rájuk, és úgy is bánnak velük

– említi a pozitív példát Kovács Gábor.

Ezekről a témákról is szó volt még a beszélgetésben:

• Tényleg mondhatjuk azt, hogy az etika mint vizsgálódási terület egyidős az emberiséggel?
• Miért a kritikus gondolkodás jellemzi a zsidó hagyomány attitűdjét a szabadpiaci kapitalizmussal kapcsolatban?
• Milyen egyedi ötlet alapján működik a Leket Izrael élelmiszerbank?
• Mi is az az Economy of Francesco, vagyis Ferenc pápa kezdeményezése, amelyről idehaza elég kevés szó esett?
• Létezik vagy sem iszlám közgazdaságtan? Igaz-e a mondás, hogy az iszlám gazdaság nem azonos az iszlám világ országainak gazdaságával?
• Miért jó példa az etikus gazdaságra a Krisna-tudatú hívők ökofaluja idehaza Somogyvámoson?
• Miért szép a kicsi és miért több a kevesebb a buddhista gazdaságtan szerint? Hogyan formálja a buddhista gyakorlók között lévő vállalkozók üzleti alkalmazásait, hozzáállását a hit?

(Borítókép: Kovács Gábor László és Ócsai András. Fotó: Karip Tímea / Index)