Az Országgyűlés kormánypárti többsége a zárószavazás előtt előzetes normakontrollra küldte az Alkotmánybírósághoz azt a korrupcióellenes törvényt, amelyet a kormány terjesztett be, miután megállapodott a szabályozás főbb kérdéseiben az Európai Bizottsággal. Az alkotmánybíráknak jövő péntekig dönteniük kell arról, nem sérti-e az Alaptörvény szerinti ügyészségi vádmonopóliumot, hogy a hatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, vádkikényszerítéssel éljen.
Az Európai Bizottsággal egyeztetett módon a kormány júliusban terjesztette be az Országgyűlés elé a büntetőeljárási törvény módosítását, amely egy teljesen új eljárási mechanizmust kíván bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel.
A törvénymódosítás meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni.
Az eljárás kulcsszereplője az érintett korrupciós jellegű bűncselekményben közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó személy,
akinek a szabályozás módot ad arra, hogy a nyomozóhatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében bírósághoz fordulhasson.
A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett eredeti törvényjavaslat még „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” címet viselte, amit az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának indítványára a kevésbé árulkodó, egyben kevésbé érthető „A kondicionalitási eljárással összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. módosításáról” címet kapta.
Az új eljárás egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően azt is biztosítja – ha arra a bűnüldöző szervek nem hajlandóak, vagy nem látják megalapozottnak –, hogy a fellépő személy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.
A vádkikényszerítési eljárás sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely gyakorlatilag a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Ennél az eljárásnál emellett alapvető fontosságú a személyes adatok védelme is, aminek érdekében
Miután az Országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, még annak kihirdetése előtt előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól. Az Alaptörvény szerint az alkotmánybíráknak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határozniuk. Vagyis legkésőbb november 4-éig dönteniük kell. Ha Alaptörvény-ellenességet állapítanak meg, a parlamentnek a törvényt újra kell tárgyalnia.
Nos, az alkotmánybírák október 25-én már másodszor tárgyalták a Kövér László házelnök által átküldött indítványt, amely hangsúlyozza:
a jogalkotó a törvényt abban a szellemben alkotta meg, hogy a törvény által bevezetendő új jogintézmény az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét nem csorbítja.
A kérdés tehát az, hogy a pótmagánvádas eljárás mellett az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt.
(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter expozéját tartja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján, 2022. szeptember 26-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)