Index Vakbarát Hírportál

Misztikus adóunikornis vagy a kerületekre is adaptálható a Tiborcz-adó?

2022. október 27., csütörtök 15:23

„Furcsa, hogy úgy beszélünk a korrigált forgalmi értékalapú adóztatásról, mint valami misztikus adóunikornisról, mintha nem létezne, pedig vannak magyar városok, melyek így adóztatják az építményeket, például Nyíregyháza és Paks.” Ezt mondta Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a Fővárosi Önkormányzat héten elfogadott, Tiborcz-adó néven ismertté vált építményadóról szóló vitában. Budapesten az ilyen adóztatás ismeretlen volt. Eddig. Arról kérdeztük a legmagasabb presztízsű fővárosi kerületek vezetőit, mit gondolnak az értékalapú ingatlanadó helyi bevezetéséről.

A városvezetés is elsősorban az ellenzék értékválasztásának szimbólumaként tartja számon a budapesti rendelet módosítását, amely a jelenleginél arányosabb közteherviselést célozza. Az adóbevétel növelése az előterjesztés szövege szerint másodlagos volt, ami érthető is, hiszen az egymilliárdos értékhatár feletti ingatlanok értékalapú fővárosi megadóztatása egyelőre csak a Margitsziget területén lévő adótárgyakat érinti.

A Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője már az adóemelésről szóló vitában azt feszegette, hogy a módosításról szavazó polgármesterek vajon bevezetnék-e saját kerületükben az értékalapú építményadóztatást.

Nagyon nehéz ma Magyarországon értékalapú ingatlanadózást bevezetni, mert a legtöbb települési önkormányzat – praktikus végrehajtási okokból – a négyzetméter-alapú adóztatást vezette be

– ismerte el Karácsony Gergely főpolgármester. A javaslatára igennel szavazó polgármesterek nem válaszoltak a helyi bevezetést firtató kérdésre (csupán Soproni Tamás, Terézváros vezetője mondta, hogy támogatja azt az újraelosztást, amelyet ez az intézkedés tesz lehetővé).

Mivel Budapesten az úgynevezett Tiborcz-adóval megcélzott gazdag magánszemélyek döntő többsége a főváros négy legmagasabb presztízsű, azaz az I., II., V. és XII. kerületben birtokolhat egymilliárd forintnál értékesebb luxusingatlant, megkérdeztük, hogy az ottani önkormányzatok mit kezdenek a főváros által számukra kimondottan modellértékűnek szánt adóztatási formával.

Belváros-Lipótváros Önkormányzata nem válaszolt kérdéseinkre, a három budai kerület azonban igen.

V. Naszályi Márta, Budavár párbeszédes polgármestere Karácsony Gergelyhez hasonlóan értékalapon közelíti meg a kérdést, szerinte az arányos közteherviselés alkotmányos elvével és a társadalmi igazságossággal összhangban van létjogosultsága a luxusingatlanok adóztatásának. Ennek I. kerületi konkrét bevezetését firtató kérdésre azonban – óvatosan – azt válaszolta, hogy ezt még a kerületi képviselőkkel kell egyeztetni. Annyit tett hozzá, hogy 

polgármesterként a maga részéről fontosnak tartja az arányos közteherviselés érvényesítését az I. kerületben.

Az I. kerületben az építményadó 2015 óta 1584 forint/négyzetméter, ami minden kerületi lakásra és nem lakás céljára szolgáló épületre, valamint épületrészre kiterjed. A helyi rendelet azonban adómentességet és többféle adókedvezményt is meghatároz. Azok a lakások, ahol a tulajdonos maga lakik életvitelszerűen, százszázalékos kedvezményt kapnak, de minden olyan lakás is kedvezményhez jut,  ahol hosszú távú szerződés alapján lakik a család. Az építményadó fontos célja, hogy a lakáscélú ingatlanokat elsősorban ne kereskedelmi célra használják, hanem családok lakjanak bennük életvitelszerűen. Azt azonban még nagyságrendileg sem tudták megmondani, hány egymilliárdos értéket meghaladó ingatlan lehet a kerületben, mert nem vezetnek értékalapú ingatlan-nyilvántartást a kerületi magántulajdonú ingatlanokról.

A II. kerület szocialista vezetője, Örsi Gergely alapvetően más adóztatási koncepciót követ. Az általa irányított önkormányzat ugyanis lakóingatlanok esetében nem tervezi ezen adó bevezetését, valamint a jelenlegi adó emelését, sőt az önkormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizhesse a 2020-ban hozott intézkedést, amellyel a kerület eltörölte a 65 év felettiek kommunális adóját. Ugyanakkor arra is emlékeztetnek, hogy a kormány levélben hívta fel az önkormányzat figyelmét arra, hogy szükséges emelni a saját bevételeket. 

Ennek teljesítését csak úgy tartja elképzelhetőnek a II. kerület, ha a tehernövekedés a nagyvállalatokat és azon ágazatok szereplőit érinti, amelyek kevésbé vagy egyáltalán nincsenek kitéve az energiaválság hatásainak.

E piaci szereplők esetében az önkormányzat megvizsgálja az építményadó emelésének lehetőségét, de lakóingatlant érintő adóemelést nem tervez a kerület.

Úgy látják, hogy a nagyvállalatok többlet-teherviselésével, közösségi hozzájárulásuk növelésével több segítség nyújtható a rászorulóknak, és lehetőség nyílik a szociális segítségnyújtás módjainak akár bővítésére is, amire várhatóan nagyobb szükség lesz a II. kerületben is.

A fideszes vezetésű XII. kerület részéről viszont közölték, hogy 

az ingatlanok értékalapú adóztatása csak a politikai kommunikáció terepén működik, valós helyzetben kivitelezhetetlen.

A Hegyvidék álláspontja szerint a főváros is csak azért vezette be a Margitszigeten, mert ott a vizsgálandó ingatlanok száma feltehetően nem haladja meg a tízet. A Margitszigetre vonatkozó fővárosi helyiadó-előterjesztést – mivel kivitelezése érdemi bevételnövekedéssel nem, adminisztratív pluszköltségekkel viszont jár – a XII. kerület polgármestere nem támogatja.

A kerületben élők nagy többségét csak egy kis összegű kommunális adó érinti, de van telekadó és építményadó is. Értékre vonatkozó ingatlan-nyilvántartást a XII. kerület sem vezet, de az egymilliárd forintot feltehetően meghaladó értékű ingatlanok többsége közintézményi ingatlan lehet. Lakások esetében nem sok ilyen akad, mivel a legfrissebben átadott, egyik legexkluzívabb Költő-kert esetében is – az önkormányzat ismeretei szerint – csak hétszázmillió forintért hirdetik a lakásokat.

A Hegyvidéki Önkormányzat nem tervezi, hogy értékalapú ingatlanadót vet ki. 

(Borítókép: A főváros II. és XIII. kerületének részlete. Előtérben [lent] Széna téri épületek, fent pedig a Margit híd és a Carl Lutz rakpart lakóépületeinek sora. Fotó: Jászai Csaba / MTI)

Rovatok