Pontosan három évvel ezelőtt, 2019. november 15-én nyílt meg Közép-Európa legkorszerűbb, legnagyobb élményközpontja, a Puskás Aréna. Mit nyert Budapest az egyedülálló létesítménnyel az elmúlt három esztendőben? Visszatekintés – kicsit messzebbre is.
Talán kevesen vágnák rá kapásból a jó választ, ha megkérdeznénk, hogy milyen mérkőzéssel nyitotta meg kapuit 1953-ban a Népstadion, de utódja, a Puskás Aréna három évvel ezelőtti nyitómeccsére már biztos többen emlékeznek. Pedig az 1953-as Budapest Honvéd – Szpartak Moszkva-mérkőzést legalább olyan izgalommal várta a közvélemény, mint a 2019-es Magyarország–Uruguay-találkozót. A stadionavatót felvezető miniszterelnöki videó legalább akkora publicitást kapott, mint maga a mérkőzés.
A Népstadiont az Állami Építéstudományi Intézet középítési osztálya tervezte ifj. Dávid Károly osztályvezető, valamint Juhász Jenő és Kiss Ferenc építészek segítségével. Az építkezés 1948-ban, Tildy Zoltán köztársasági elnök kapavágásával kezdődött, majd a Vorosilov (korábban Stefánia, később Népstadion, 1990 óta újra Stefánia) út és a Dózsa György út között öt év alatt felépült az észak–déli tájolású, 70 ezres Népstadion. Az építkezés hivatalosan 148 millió forintba került, de a valóság ennél valószínűleg jócskán több volt. Az átadáskor, 1953-ban még nem volt teljesen kész a stadion, világítása nem volt, hiányzott húsz pilon, és a környék területrendezése is elmaradt.
A megnyitót 1953. augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepére időzítették. Az avatóünnepségen részt vett Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Avery Brundage.
Az első „sportesemény” az új stadionban az olimpiai bajnok Keleti Ágnes gerendagyakorlatának bemutatója volt,
amelyet a nyitómérkőzés követett, ahol a kor szovjet sztárcsapata, a Szpartak Moszkva minden idők talán legjobb magyar klubcsapatával a Budapest Honvéddal mérkőzött meg. A stadion első gólját Jurij Szedov, a Szpartak játékosa lőtte, azonban a második félidőben Bozsik József két góljával fordított a Honvéd. Ugyan Nyikita Szimonyan még egyenlíteni tudott, de Kocsis Sándor fejesével a Honvéd végül 3–2-re legyőzte a Szpartak Moszkvát.
A Népstadion bontása 63 évvel később, 2016 februárjában kezdődött, majd a következő év márciusában már a Puskás Aréna építése is elindulhatott. A tervezők büszkék voltak arra, hogy az új létesítmény sok mindent megőrizhetett a legendás, de már nagyon korszerűtlen Népstadionból. S hogy mik ezek? A legfontosabb, hogy az új élményközpont ugyanazon a helyszínen épült, ahol a Népstadion állt. A tervezők megtartották a szimbolikus „Torony épületrészt”, amelyben múzeum létesült. A történelmi pilonok képét is megőrizték, de funkciójuk megváltozott, ma az új lépcsőházak vannak bennük. És végül, de nem utolsósorban: a Népstadion bontásából származó törmelék jelentős része beépült, újrahasznosult az Arénában,
a kezdőkör pedig pontosan ugyanoda esik, ahova Puskás Ferenc és Albert Flórián, Nyilasi Tibor vagy Gera Zoltán is letették a labdát.
A XXI. század legnagyobb magyarországi építkezésén 10 000 tonna acélszerkezetet, 150 000 köbméter vasbetont használtak fel. A munkálatokat egy 1250 tonnás lánctalpas daru szolgálta ki, amelynek elemeit több mint hatvan kamionnal szállították az építkezés helyszínére (csak a daru összeszerelése három hétig tartott). Az Aréna acél tetőszerkezete vasbetonból készült kardelemekkel támaszkodik a pilonok tetejére, ezeknek a vasbeton kardelemeknek a vasalása annyira összetett feladat volt, hogy a betonacélok szövevényes rendszeréről színes 3D-s ábra készült a szerelőbrigád számára.
Az építkezéshez, amelyen naponta kétezren dolgoztak, 26 kilométer fúrt cölöpöt használtak fel, ha ezeket vízszintesen összerakták volna, akkor a Puskástól Százhalombattáig érne. A felhasznált 1700 km kábel pedig még meghökkentőbb: ha ezt a Puskástól kifeszítenék, messzebbre érne el, mint London vagy Barcelona.
S hogy miben lett teljesen új a Puskás Aréna, mint a Népstadion? A legszembetűnőbb változás, hogy immár teljesen fedett a nézőtér, amelynek bármelyik nézői, szurkolói széke legfeljebb 80 méteres távolságra van a pályától. Megújult és világszínvonalú lett a stadion beléptetőrendszere, s legalább ilyen modern az új konferenciarészleg is. Az 52 méter magas Puskás Aréna 38 lépcsőházzal, 27 lifttel, 45 büfével és 600 darab full HD-kijelzővel, teljesen akadálymentes környezettel várja a futballmeccseken 67 ezer, koncerteken mintegy 78 ezer nézőt.
Természetesen az öltözők is megújultak: a két nagy méretű, korszerű csapatöltöző az épület bejárati szintjén kapott helyet, közvetlenül megközelíthetők a csapatbuszokkal. Az egyedi öltözőterület mellett a csapatokat egy-egy nagy méretű masszázs- és rehabilitációs terület is várja, amelyben egy, a regenerációt gyorsító csapatjégkád is helyet kapott. Az edzői öltözők közvetlenül a csapatöltözőkhöz kapcsolódnak. Az épület pályaszintjén további négy öltözőblokk épült ki. Nem sok stadion mondhatja el magáról, hogy a szükséges bírói és UEFA-öltözőkön kívül külön öltözőblokkot kaptak a labdaszedő gyerekek is.
A modern európai sportlétesítményekben nem ritka, de idehaza kuriózumnak számított a 4 ezer fős VIP-terület, a 84 db skybox. A Barcelona, a Manchester United vagy az olasz bajnok Milan otthonában már megszokott a hibrid gyep, a Puskás Aréna jóvoltából immár a magyar stadionokban is van műanyagszálakkal megerősített természetes fű.
Az építkezés költsége nettó 150 milliárd forint volt, amelynek nagyságáról a sajtóban komoly polémia alakult ki. Nem tisztünk a vitában állást foglalni, de három dolog biztos: az építők a 2017. márciusi szerződéskötés és a 2019. novemberi átadás közt tartani tudták a költségkeretet, egyetlen forinttal sem lépték azt túl. Másrészt az elmúlt évtizedben megépült, hasonló méretű európai stadionok nettó egy székre jutó költsége átlagosan 1,24–3,1 millió forint volt, ebben az összehasonlításban a Puskás Aréna 2,1 millió forintos székenkénti bekerülési értéke európai viszonylatban átlagosnak tekinthető. Nem utolsósorban: a budapesti létesítménnyel teljesen egy időben épülő, ugyanekkora tokiói olimpiai stadion a Puskásnak pont a duplájába került.
Az újjáépített Puskás Arénát egy péntek este avatták fel. Akárcsak 1953-ban, ezúttal is a korszak egyik sztárcsapata látogatott el a stadionavatóra: az aktuális világranglista 5. helyezettje, Uruguay érkezett egy felkészülési mérkőzésre Budapestre (1953-ban a szocialista sportnyelvnek megfelelően még barátságos találkozóknak hívták az ilyen összecsapásokat).
A Puskás Aréna megnyitóbeszédét Fürjes Balázs, a budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos mondta, ahogy az est egyik házigazdája, Gundel Takács Gábor felvezette: ő irányította azt a csapatot, amelyik felépítette az új Puskás Arénát.
Nagyon nagy csapat volt, sok posztot kell bejátszanunk – vette át a szót Fürjes. Az építkezés 15 ezer magyarnak adott munkát; ebben benne van a mérnök, az ács, az alpinista és a gyepmester is. „Ez tényleg csapatmunka volt”, tette hozzá. Fürjes mellett ott állt az egyik ács és az egyik alpinista is.
A ma már a Miniszterelnökség államtitkáraként dolgozó Fürjes Balázs Facebook-oldalán már kora reggel videóban emlékezett meg az Aréna építőiről. Mint írta: Skardelli György Kossuth-díjas építész és kollégái munkája az elmúlt 3 évben sok hazai és nemzetközi elismerést nyert el. A belső közönségtájékoztató vizuális jelrendszere (a Graphasel Design Studio alkotása) pedig elnyerte a nemzetközi kreatívszakma Oscarját, a Red Dotot.
A kezdőrúgást a 66 évvel ezelőtti nyitómeccs egyik gólszerzője, az akkori Szpartak csapatkapitánya, a 93 éves Nyikita Szimonjan végezte el, de előtte még Csányi Sándor MLSZ-elnök és Kubatov Gábor Fradi-elnök hivatalosan is elbúcsúztatta a 97-szeres válogatott Gera Zoltánt.
Végül 19 óra után néhány perccel, de ami fontosabb, napra pontosan hatvanhat évvel azután, hogy 1953. november 15-én a magyar válogatott először lépett pályára a Népstadionban (a Svédország elleni összecsapás 2:2-es döntetlennel ért véget), megkezdődött az új Puskás Aréna első hivatalos mérkőzése.
Hatvanhat évvel korábban, a Népstadion első válogatott meccsén a svéd Henry Källgren szerezte az első gólt, a Puskás Aréna avatásán pedig a PSG sztárja, Edinson Cavani. Az első magyar gól 10 perccel később született (ekkor már 2–0-ra vezettek a vendég uruguayiak): Varga Roland Dzsudzsák Balázzsal háromszögezett a jobb oldalon, beadása után Szalai Ádám szerezte meg az új Puskás Aréna első magyar gólját.
Dzsudzsák Balázs éppen most vasárnap, a Görögország elleni felkészülési mérkőzésen búcsúzik el a nemzeti csapattól a Puskás Arénában. A magyar válogatott korábbi csapatkapitányának ez lesz a 109. hivatalos mérkőzése címeres mezben, ezzel pedig egyedüli csúcstartó lesz.
Az elmúlt három évben fényesen kiderült, hogy a Puskás Aréna több mint stadion. Budapest világszínvonalú létesítménye az elmúlt időszakban számtalan nagyszabású konferenciának, bankettnek, fogadásnak, üzleti eseménynek adott otthont, míg idén júliusban, amikor a Los Angeles-i szupersztárbanda, a Red Hot Chili Peppers csaknem 80 ezer ember előtt beköszönt: I know, I know for sure / That life is beautiful around the world, már mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az Aréna több mint egy modern focipálya, még akkor is, ha a koncertről beszámoló kollégánk szerint „érdemes lenne a jövőben átgondolni, milyen megoldásokkal lehetne tökéletesíteni a Puskás Arénába tervezett zenei rendezvények hangzását, mert vannak olyan bandák, amelyeknek bizony kell ekkora hely a koncertjeikhez.”
A röpke három év alatt itt rendezték meg az UEFA Szuperkupát, tavaly pedig a labdarúgó-Európa-bajnokság négy mérkőzését is (jövőre pedig az Európa-Liga-döntő érkezik Budapestre).
Az új Puskás története még csak most kezdődött el, de úgy tűnik, az élsport és a minőségi kultúra mellett gyorsan a fővárosiak kedvence lett. Az Aréna körüli megújult játszóterek, minőségi zöldfelületek számtalan sportolási lehetőséget hoztak el a környékbelieknek, s azzal, hogy egész Zugló szebb, élhetőbb, zöldebb lett, Budapest is fejlődött.
(Borítókép: Szurkolók a Magyarország–Uruguay-mérkőzés előtt 2019. november 15-én. Fotó: Huszti István / Index)