A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) rendezvényén bemutatott kutatás szerint 2019-ben az úgynevezett betegségteher – a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt, az állam pedig a GDP 4,5 százalékát költötte ebben az évben az egészségügy működtetésére. 

Kollányi Zsófia szerint a betegség és a korai halálozás miatt kiesett termelés „nem csak úgy a levegőből tűnik el”, hanem az valakinek veszteséget jelent, éppen ezért a kutatók abban bíznak, hogy az általuk összegyűjtött adatokkal megértetik a kormányzati döntéshozókkal, hogy mennyire fontos része a gazdaságnak a jól működő egészségügyi rendszer.

A 30 és 64 év közöttiek korcsoportjában 2019-ben 27 ezer ember halt meg, ami az adott évi összes magyar halálozásnak több mint ötöde

– idézi a lap Vitrai Józsefet. 

A kutatásból kiderült az is, hogy a vizsgált csoportban az egy főre jutó betegségben töltött napok száma 50 volt, és legtöbbüknek mozgásszervi és a mentális egészség problémái miatt romlott a termelékenysége. A szakember megjegyezte, hogy ezáltal a munkaidő-veszteség is jelentős, ugyanis az összes munkaidő egyhetede az egészségromlásra vezethető vissza, így ez a munkaidő-veszteség 40 százalékkal kisebb lenne, ha a magyarok olyan egészségesek lennének, mint például az osztrákok.

A rosszabb magyar mutatókat életmódbeli kockázatokkal magyarázták. Dohányzásban, egészségkárosító ételek fogyasztásában és italozásban is jelentősen verjük az osztrákokat. Elmondása szerint az egészségkockázatok visszaszorításával jelentősen csökkenthetők lennének a veszteségek Magyarországon, de ehhez a megelőzésre kellene több erőforrást fordítani.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)