A baloldal becsapta a magyar pedagógusokat, amikor azt állította, hogy a hatályos sztrájktörvény nem felel meg az Alaptörvényben rögzített szabályozásnak – hangsúlyozta a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.
Rétvári Bence az Alkotmánybíróság pár nappal ezelőtti döntését kommentálva kiemelte: a testület elutasította a baloldal valamennyi indítványát és megállapította, hogy „egyetlen betűt sem kell megsemmisíteni” a hatályos szabályozásból, az teljes mértékben arányos és alkotmányos, fenn kell tartani. Nincs tehát arról szó, hogy a tanárokat megfosztották volna a sztrájkjogtól – jelentette ki. Az Alkotmánybíróság (Ab) viszonylag gyorsan döntött – mondta az államtitkár, aki szerint utólag is látható, hogy a baloldal részéről valótlan volt minden vád, amit a sztrájkjog szabályozásával összefüggésben megfogalmaztak.
Valótlan volt, hogy aránytalanul korlátoznák a sztrájkjogot, illetve ellehetetlenül a munkabeszüntetés, vagy a sztrájk alapvető tartalma ürült volna ki; az Alkotmánybíróság elvégezte az alkotmányossági, az arányossági tesztet és megállapította, hogy ezek az érvek egyáltalán nem állják meg a helyüket. A testület utalt arra is: figyelembe kell venni, hogy a pedagógusoknak törvényes keretek között joguk van a sztrájkra, de a gyermekek jogait és az iskolák működésével összefüggő szempontokat is figyelembe kell venni
– mondta Rétvári Bence, aki kitért arra is, hogy Németországban például nem megengedett a sztrájk az iskolákban. A még elégséges szolgáltatásokat illetően a hatályos szabályozás a korábbinál jóval gyorsabb eljárást tesz lehetővé, ötnapos átfutással meg lehet tartani a sztrájkot, és nincs hosszas bírósági vita – jegyezte meg. Az Ab ezt a kérdést is rendezte, nem lehet csűrni-csavarni a jogszabályokat – fűzte hozzá; ahogyan azt is: „Aki kétségbe vonja a szabályozás jogszerűségét, az az Alkotmánybíróság döntését vonja kétségbe.”
Rétvári Bence egy másik témáról szólva kijelentette, a kormány már nagyon régen egyértelművé tette: egyetért azzal, hogy a pedagógusok bérét érezhető mértékben meg kell emelni. Ezt már az első demonstráció, munkabeszüntetés előtt elmondták – tette hozzá. Hangsúlyozta: idén is volt egy 10 százalékos béremelés, jövőre pedig költségvetési forrásból beterveztek egy újabb 10 százalékos béremelést, és ezután is szeretnék folytatni ezt.
Kitért arra is: a kormány ugyanakkor nemcsak hazai, hanem uniós forrást is szeretne e célra fordítani, hogy minden idők legnagyobb pedagógusbér-emelését valósíthassák meg a következő három évben. Így jövőre nem 10, hanem 21 százalékkal, utána pedig szintén nem 10, hanem 25 százalékos lehetne a növekmény, és végül pedig 29 százalékot emelnének. Ezzel 25 hónap múlva 777 ezer forint lehetne a pedagógusok átlagkeresete.
Ezért dolgoznak, és bíznak benne, hogy a Magyarországot megillető források a pedagógusokhoz el fognak jutni – fűzte hozzá. Szólt arról is: mindig kíváncsiak voltak a pedagógusok véleményére, egyeztettek képviselőikkel. „E héten is volt egyeztetés a tárcánál, ahol szakszervezetek, tudományos és az oktatáshoz tartozó más szervezetek képviselői voltak jelen, és nem csupán a béremelést, hanem az uniós fejlesztések céljait és az ezen túlmutató köznevelési célokat is megvitatták” – mondta az államtitkár, hozzátéve, ez az új kormány megalakulása óta a hetedik, a sztrájkbizottság létrejötte óta a hatodik egyeztetés volt.
Beszámolt arról is, hogy nyáron és ősszel eddig nem látott körben kérdezték meg a pedagógusokat egy konzultáció során, először 24 ezer, majd 33 ezer pedagógus válaszolt. Most, a téli időszakban a szülőkkel konzultálnak, eddig több mint 114 ezren küldték el a válaszaikat.