A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap hétfői számában Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel közölt interjút Az Európai Bizottság kritikája nem korrekt címmel.
A miniszter az interjúban kiemelte, hogy már augusztusban, a kormányalakítás után stratégiai megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal. Ugyanakkor az Európai Parlament nagy nyomást fejtett ki a bizottságra, de ha valaki objektíven, szakmai alapon vizsgálja a magyar parlamentben elvégzett törvényalkotási munkát, akkor „a következő hónapokban felszabadíthatjuk a Magyarországnak járó felfüggesztett EU-s pénzek egy részét”.
Az MTI szerint a tárcavezető azt is elmondta, hogy a bizottság által előírt feltételek, a 27 mérföldkő túlnyomó többségét már teljesítették, így felállították az Integritás Hatóságot, amely működik is. Ugyanakkor az új hatósággal kapcsolatban
őszintén meg kell mondanunk, hogy a bizottság jelenlegi kritikája nem korrekt, hiszen a testület egy folyamatot kívánt szabályozni, és nem személyekről akart tárgyalni
– tette hozzá Gulyás Gergely, hangsúlyozva, hogy a kormány a bizottság minden igényét átültette a jogszabályokba, és a törvényileg szabályozott folyamatban egyáltalán nem volt befolyása arra, hogy ki legyen a hatóság elnöke, vagy kik legyenek az alelnökök. A miniszter szerint teljességgel inkorrekt a folyamat lezárulta után azt mondani, hogy a három alelnök közül az egyik elfogadhatatlan a bizottság számára.
Arra a kérdésre, hogy a kormány mihez kezd ebben a helyzetben, elmondta, hogy a bizottság javaslatának megfelelően járnak el, és nem kezelik kiemelt ügyként, hogy ki a hatóság alelnöke.
Várjuk a bizottság tervezetét arról, hogy miként lehet európai módon leváltani egy független hatóság alelnökét
– jegyezte meg a miniszter.
A FAZ által említett Elios-üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyeket is vizsgálhat, amelyekben nincs ügyészségi eljárás, függetlenül attól, hogy EU-s finanszírozású projektről van-e szó, az ügy egy évtizede történt, és jó jelnek tekinthető, „ha ilyen hosszú idő után ez a legnagyobb vád”, különösen „ha összehasonlítjuk az Európai Parlament jelenlegi korrupciós botrányával”.
Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, azt mondta, hogy „a csatlakozás elutasítása szuverenitási kérdés”, ugyanakkor az ügyészség vezetője szerint sokkal jobb az együttműködés Magyarországgal, mint más, a szervezethez csatlakozott tagállamokkal. Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság bírói végzéssel büntetőeljárást indíthat, ha bűncselekményre utaló jelek merülnek fel.
A gazdasági helyzetről szólva Gulyás Gergely kiemelte:
az ország finanszírozása az EU-s források nélkül is biztosított, méghozzá ameddig csak szeretnénk.
Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ négy pénzügyileg legsebezhetőbb gazdasága közé tartozik, kijelentette, hogy „ez így nem helytálló”, hiszen „Magyarország gazdasága stabil, a problémát az energiaárak jelentik, akárcsak más országokban”.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a gazdasági növekedés az idén megközelíti az öt százalékot, ami az egyik legjobb Európában, ugyanakkor „vannak gazdasági nehézségeink”, amelyek az exportorientált gazdasági szerkezetből fakadnak, és abból, hogy az ukrajnai háború előtti szinthez képest hétszeres áron kell földgázt és kőolajat importálni. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a forint árfolyamában stabilitásra van szükség.
A miniszter az Oroszországhoz fűződő viszonyról elmondta, Magyarországnak az az érdeke, hogy kaphasson olajat és gázt Oroszországtól, ezért „racionális partnerséget” alakítottak ki ezen a területen, azonban „ami az orosz agressziót illeti, osztjuk az EU közös álláspontját”.