A Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet hosszú levelet írt Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak címezve a többek között a háziorvosok finanszírozását is átalakító új, január elsejével életbe lépő belügyminisztériumi rendelettervezettel kapcsolatban – írta meg a hvg.hu. A levélben nehezményezik, hogy a kormány nem hozott döntést a szakdolgozók január 1-jétől megvalósuló béremeléséről, és kritizálják a tervezetet.

Egy nappal korábban egyébként több órán át egyeztettek a Magyar Orvosi Kamara képviselői Takács Péter egészségügyi államtitkárral, és szóba került a már elfogadott egészségügyi átalakításról szóló törvény, az új típusú finanszírozási rendszer, a magánorvosok állami ellátásba terelése és a szektort szintén erősen sújtó energiaválság.

Mindenesetre a hvg.hu által hivatkozott levélben az áll, hogy a Magyar Orvosok Szakszervezete és a Független Egészségügyi Szakszervezet szerint a rendelettervezet

• növelni fogja a munkaerőhiányt,
• illetve ösztönzi az egészségügyben dolgozók elvándorlási folyamatát, ennélfogva pedig ronthatja az ellátás biztonságát és színvonalát.

A hvg.hu rámutatott, a szakszervezetek emellett hiányolják az egészségügy megújításával kapcsolatos hosszú távú stratégiát és koncepciót. A szervezetek levelében több észrevételt és kérdést feltesznek három fő témában:

• Mi történik, ha családi vagy egyéb okok miatt a háziorvos vagy az ápolónő egyáltalán nem tudja vállalni az ügyeleti terhet?
• Hány éves koráig lehet egy munkavállalót ügyeletre kötelezni?
• Milyen jogviszonyban kell/lehet az OMSZ-szel szerződni?
• Hétvégén, ünnepnapokon jár-e 50 százalékos  bérpótlék?
• Hány praxist fog financiális szempontból negatívan érinteni a finanszírozás átalakítása?
• Hogyan biztosított ezen praxisok fenntarthatósága a jelenlegi energiakrízisben?
• Ad-e az állam bármiféle segítséget a betegek edukációját illetően, hogy az indikátorrendszer által mért szűrővizsgálatokon meg is jelenjenek?
• Van-e törekvés az államtitkárság és a NEAK részéről arra, hogy a szakmai szervezetek bevonásával egy igazságos, szakmai minőséget és mennyiséget egyaránt mérő, legalább a háziorvosi kar jelentős részének támogatásával működő indikátorrendszer kerüljön kialakításra?
• Három szakvizsgával havi 60 órát kellene részt venni az állami rendszer által nyújtott szakképzésben?
• A szakképzésben részt vevő végezhet-e önállóan tevékenységet? Ha igen, akkor az mitől szakképzés?
• A szakképzésben részt vevő orvosnak milyen anyagi felelőssége van, és milyen felelősségbiztosítás alapján dolgozik?
• Ki osztja be a szakképzésben részt vevő orvost? Mi alapján, hogyan és hova? Lesz-e ebbe beleszólása a szakképzésben részt vevő orvosnak?
• Írhat-e a szakképzésben részt vevő orvos NEAK-térítéssel receptet? Adhat-e szakorvosi javaslatot?

Az aláírók szerint bár kérdéseik szőrszálhasogatónak tűnnek, nem szeretnének a részletekben elveszni, csupán valós, praktikus problémákat vetnek fel, olyanokat, amelyre a rendelettervezet nem ad egyértelmű vagy semmiféle választ.

Ezért azt javasolják, hogy amíg megfelelő szakmai egyeztetésekkor az ágazatban dolgozók számára nem alakulnak ki egyértelmű megoldások, addig az érintett jogszabályok ne lépjenek hatályba.

Továbbá kérik az egészségügy megújítására irányuló koncepció és hosszú távú stratégia ismertetését az ágazatban dolgozók és a társadalom előtt, szakszervezeteik bevonását az átalakítás folyamatába, valódi párbeszédet az egészségügyért felelős minisztérium és a szakszervezetek között.

(Borítókép: Balázs Attila / MTI)