Senki nem veszi el a kárpátaljai magyarok jogait – erről beszélt egy ukrán katonai szakértő a cseh sajtónak adott nyilatkozatában. Eközben azonban egyre csak gyűlnek a magyarok elleni atrocitások a térségben. Mikola Sziruk szerint az ukránok nagyon dühösek Magyarországra, azt is elárulta, miért.
Nagyon-nagyon dühösek vagyunk Magyarországra. Különösen azután, hogy blokkolta az Európai Unió Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatását – jelentette ki Mikola Sziruk katonai elemző az Aktualne nevű cseh lapnak adott nyilatkozatában.
A szakértő hozzátette: a helyzet nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek tűnik, ugyanis vannak a magyar politikában is olyanok, akik támogatják Kijevet; példaként említette Budapest főpolgármesterét, Karácsony Gergelyt, aki nemrég az ukrán fővárosban járt Zdeněk Hřib prágai, Rafał Trzaskowski varsói és Matúš Vallo pozsonyi polgármesterrel.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint aggódik az ukrajnai Kárpátalján élő magyar kisebbség jogaiért. De senki nem veszi el a magyarok jogait. Csak annyit kérnek tőlük, hogy tanuljanak meg ukránul, ahogy a horvátországi magyarok horvátul vagy a szlovákiai magyarok szlovákul. Ukrajnában most nagy a harag és a neheztelés Magyarországgal szemben
– fejtette ki Mikola Sziruk.
A katonai szakértő állításaival ellentétes hírek jelentek meg a kárpátaljai magyar sajtóban, már ami a kisebbségi jogokat illeti. Egy friss rendeletre hivatkozva ugyanis eltávolította a magyar zászlókat több közintézményről az ukrán rendőrség. A Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola igazgatója pedig indoklás nélkül, egyik napról a másikra kapta kézhez a menesztését.
A helyi média beszámolója szerint Fornoson és Dercenben munkácsi feletteseiktől kaptak utasítást az oktatási intézmények vezetői arról, hogy távolítsák el az intézményeik épületeiről a magyar nemzeti lobogót. Állításuk szerint rendelet mondja ki, hogy mostantól kizárólag ukrán zászló loboghat a létesítményeken.
A HELYIEK ELMONDÁSA ALAPJÁN A RENDŐRSÉG FOLYAMATOSAN ELLENŐRZI, VISSZAKERÜLTEK-E A MAGYAR JELKÉPEK.
Azokról az épületekről pedig, amelyekről nem önszántukból vették le a zászlót, a hatóság éjszaka távolította el.
A történteket egyébként a magyar kormány sem hagyta szó nélkül. Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára arra szólította fel a munkácsi kistérség helyi vezetőit, hogy azonnal fejezzék be a magyarokkal szembeni atrocitásokat.
Mint közösségi oldalán kifejtette: elvárják az ukrán vezetőktől, tegyenek meg mindent azért, hogy a háború ellenére a Kárpátalján meglévő stabilitást megőrizzék.
Ha Ukrajna az Európai Unió tagja akar lenni, akkor elfogadhatatlan egy nemzeti közösség folyamatos és szisztematikus zaklatása, jogfosztása
– vélekedett az államtitkár
Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos csütörtökön arról tájékoztatott, hogy a múlt évben több állami ellenőrzést is tartottak a Beregszászi járás iskoláiban, ahol nem voltak megelégedve az eredményekkel. Elmondása szerint 108 olyan iskolából, ahol az államnyelv mellett magyarul folyik az oktatás, 37 intézményben nincs olyan osztály, amelyben kizárólag ukránul tanítanának – írja a Kárpátalja.ma.
A lap emlékeztet, hogy a 2017 szeptemberében elfogadott oktatási törvény 7. cikkelye értelmében
a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek ezentúl csupán az óvodában és az elemi iskolában (1–4. osztály) tanulhatnak az anyanyelvükön.
Az általános oktatás szintjén 5. osztálytól az éves tanrend legalább 20 százalékának államnyelven kell megvalósulnia. Az ukránul tartott órák mértéke a 9. osztályban 40 százalékra növekszik. A középfokú oktatás szintjén a tantárgyak nem kevesebb mint 60 százalékát ukránul kell tanítani. Az EU-ban hivatalos kisebbségi nyelveken tanulók számára az átmeneti időszakot 2023-ig hosszabbították meg, így a magyar iskolákban a 2022 őszén ötödik osztályt megkezdő tanulóknak kezdték el elsőként emelni az államnyelven tartott órák számát.
Az ombudsman azt is kifogásolta, hogy a járásban legalább négy olyan oktatási intézmény van, amelynek a nevéből nem került ki a „magyar tannyelvű” megnevezés. Tarasz Kreminy hozzátette: az ellenőrzés eredményei alapján a feltárt hiányosságok megszüntetésére szolgáló javaslatcsomagot juttattak el a Beregszászi Járási Állami Adminisztrációhoz és az oktatási minisztériumhoz.
Októberben a munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történelmi múzeumot, hogy szerelje le a munkácsi várban lévő, turulmadarat ábrázoló szobrot, és cserélje le az ukrán állami címerre. A Munkácsi Városi Tanács 18 képviselője határozott tiltakozását fejezte ki, és elítélte a végrehajtó bizottság társadalmi szempontból fontos döntések meghozatalával kapcsolatos intézkedéseit.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint fölösleges provokáció történt, Viktor Mikita, Kárpátalja kormányzója a turulszobor eltávolításával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kárpátaljai közvélemény jól vizsgázott ebben a megosztó helyzetben. Viktor Baloga, az egyik, magyarellenes kirohanásairól ismert ukrán parlamenti képviselő pedig arról beszélt, miért kellett eltávolítani a turulmadarat a munkácsi várból.
Október 25-én, kedden fel is avatták a Turul-emlékmű talapzatára elhelyezett ukrán címert.
Ami Ukrajna támogatását illeti, a magyar kormány már a háború elején kijelentette, hogy nem hajlandó halált okozó fegyverekkel támogatni a szomszédos országban zajló háborút, és azt sem engedélyezik, hogy az ország területén keresztül szállítsák azokat. Az Orbán-kabinet álláspontja szerint ugyan támogatni kell az országot, de nem fegyverekkel, hanem humanitárius segélyekkel.
Orbán Viktor miniszterelnök még novemberben beszélt arról, hogy Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében. Javaslata szerint az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
A miniszterelnök akkor arról is beszélt, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit a saját érdekei elé helyezze. A kormány ezért a közös uniós hitel helyett inkább egy másik megoldást választ, azt, hogy 18 milliárd eurós pénzügyi támogatás rá eső részét külön biztosítja Ukrajna számára.
(Borítókép: Nemes János / MTI)