Így már az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és a tatai Eötvös József Gimnázium tanárai sem vizsgáztatnak az emelt szintű érettségin. A pedagógusok addig tiltakoznak, amíg a kormányzat nem foglalkozik érdemben a követeléseikkel.
A két gimnázium tanárai egészen addig folytatják az érettségi vizsgák bojkottját, amíg nem foglalkozik a kormány a pedagógusok kilencpontos követeléseivel.
„Mi, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium 26 tanára a tatai Eötvös József Gimnázium tanárainak nyilatkozatával egyetértésben kijelentjük, hogy mindaddig nem vállalunk önkéntes feladatot az emelt szintű érettségi vizsgák lebonyolításában, amíg a kormányzat a pedagógusok kilencpontos követelésével érdemben foglalkozni nem hajlandó” – olvasható a Tanárok a Tanárokért bejegyzésében.
Tízszázalékos fizetésemelést kaptak a pedagógusok, de többségük még így is jóval a garantált bérminimum alatt keres. Emellett arról is döntés született, hogy a garantált bérminimum 296 400 forintra nő, ami egyébként 14 százalékos béremelést jelent. Idén januártól azonban már a 24-26 év tapasztalattal rendelkező tanárok alapbére is a szakmunkás-minimálbér alá süllyedt, miután a bérminimum idén 14 százalékkal nőtt.
A Belügyminisztérium cikkünk megjelenése után közölte: 2023. január 1-jétől nincs olyan pedagógus, aki a garantált bérminimum alatt keresne.
A pályakezdő, pedagógus I-es fokozatban lévő tanárok bére legalább 391.000 forint,
azaz legalább 32 százalékkal haladja meg a garantált bérminimumot. A kormány 2020 óta a béremeléseket az ágazati pótlék többszöri, jelentős emelésével biztosította, ezért félrevezető az "alapbér" és a szakmunkás minimálbér arányát elemezni. A valóságban 2023. január 1-jétől a pályakezdők és az életpálya kezdetén tartó pedagógusok fizetése 26 százalékkal, a tapasztaltabb kollégák bére pedig 10 százalékkal emelkedett. A béremelést a magyar költségvetés finanszírozza, amint az aláírt megállapodások alapján a hazánknak járó Európai Uniós forrásokat megkapjuk, a béremelés tovább folytatódik - közölte lapunkkal a tárca.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pár napja a Mathias Corvinus Collegium által rendezett beszélgetésen jelentette ki, hogy a pedagógusok bére 2030-ra eléri majd az egymillió forintot.
Többek között emiatt is kezdtek tiltakozásba a tanárok. Egy éve volt az a kétórás figyelmeztető sztrájk, ami után több nagyszabású tiltakozás is kezdetét vette.
A két nagy pedagógus-szakszervezet 2022-ben összesen hét központi sztrájknapot hirdetett meg, de a tanárok emellett számos más akcióval, polgári engedetlenséggel, tüntetésekkel, demonstrációkkal adtak hangot nemtetszésüknek. 2021 októberében a szakszervezetek sztrájkbizottságot hoztak létre, amelyen keresztül egy legalább 45 százalékos béremelést szeretnének kiharcolni.
Idén január elején tudásmenet indult az oktatásért, majd még ebben a hónapban gördülő munkabeszüntetésbe kezdtek a pedagógusok. A polgári engedetlenségi akciókban részt vevő pedagógusokat a tanévkezdés után több helyen is elbocsátották az intézményeik vezetői.
A kormány idén megjelent rendelete átírta a pedagógusok elbocsátásának szabályait. A munkáltatónak ezentúl nem 15 napja lesz kirúgni a szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegő pedagógust, hanem az adott tanév augusztus 1. napjáig bármikor gyakorolhatja a rendkívüli felmentés jogát.