Család- és gyermekjogi szervezetek szerint érdemes lenne mielőbb olyan rendelkezéseket hozni, amelyek megvédik a gyerekeket az őket veszélyeztető jelenségektől. Azt szeretnék, hogy ne lehessen kijátszani a hatályos Btk.-t a gyermekek korával. A szülők azt is szeretnék elérni, hogy ilyen személyek ne dolgozhassanak köznevelési intézményben.
Mint mi is beszámoltunk róla, a napokban a közvélemény elé került, hogy egy 39 éves pedagógiai asszisztens egy TikTok-videóban nyíltan vallotta: rendben van, ha egy 15 éves fiúval folytat szexuális viszonyt – annak beleegyezésével –, ezt efebofíliának nevezte, amelyről kijelentette, hogy a pedofíliával ellentétben nem minősül bűncselekménynek.
A Krúdy Gyula Általános Iskolában alkalmazásában álló pedagógiai asszisztens TikTok-videóiban népszerűsítette és nyíltan felvállalta a kapcsolatát egy nála 24 évvel fiatalabb, 18 év alatti fiúval. A jogszabály szerint Magyarországon a beleegyezési korhatár mind azonos, mind különböző neműek közti szexuális kapcsolat esetében 14 év, ha az idősebb fél elmúlt 18 éves.
Pár nappal később B. Zsolt megváltoztatta szavait, és azt nyilatkozta, hogy valóban van egy 15 éves fiú ismerőse, de csak viccelt azzal, hogy szexuális kapcsolatban állnak.
„Ez olyan, mintha azzal tréfálkoznék, hogy egy kutyával szexelek. A videóimat egy ideje már 18-as karikával látom el, így a diákok nem férhetnek hozzá. Nem titok, vetkőzős videóim is vannak a csatornákon, de ezeknek semmi közük a munkához, nem mosom össze a magánéletemet a hivatásommal” – nyilatkozta.
Az Index által megkérdezett jogász azt mondta, hogy a Btk. szerint ha egy felnőtt 14 év felettivel létesít nemi kapcsolatot, az két esetben büntethető: ha a cselekmény erőszak által vagy ha hatalmi pozícióból való kényszerítéssel valósul meg.
Ha ezek a körülmények nem álltak fenn, akkor csak a munkáltató szankcionálhat elbocsátással, de a köznevelési intézményben végzett munkától nem tilthatják el az illetőt, erre csak a bíróságnak van jogosultsága
– emelte ki Hack Péter büntetőjogász.
A pedagógiai asszisztens egyébként nem tart tanórákat, a köznevelési intézményekben adminisztratív feladatokat lát el, segíti a gyerekek koordinációját, ebédeltetésnél, tanterembe kísérésnél, táboroztatásban és egyéb iskolán kívüli programok szervezésében lát el feladatot.
Az iskola fenntartója, az Észak-Budapesti Tankerületi Központ lapunk kérdésére közölte, hogy B. Zsolt 2022. május 5. napjától állt a Krúdy Gyula Angol–Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógiaasszisztens-munkakörében. A tankerület vezetője, Tamás Ilona úgy fogalmazott, hogy 2023. február 9-én szereztek az esetről tudomást.
Még aznap vizsgálatot rendeltem el, B. Zsolt azóta nem járt az iskolában. Hétfőn, február 13-án pedig megszüntettük a jogviszonyát
– mondta Tamás Ilona.
Az Indexnek az egyik krúdys diák édesapja arról számolt be, hogy nem sok információt kaptak az intézkedésről.
Hétfőn még arról értesített minket a szülői munkaközösség, hogy folyamatban van az ügy kivizsgálása, kedden már az elbocsátásáról adtak hírt
– fogalmazott az apuka, aki azt is elmondta, hogy felkeresték az iskola igazgatóját, aki tehetetlennek érezte magát, mivel a hatályos jogszabályok szerint nem történt jogsértés, ugyanakkor a fenntartó szerint az intézményvezető bármikor kezdeményezhet elbocsátást az iskolában.
Az Index is megkereste a Krúdy Gyula Angol–Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola vezetőségét, hogy valójában mikor értesültek alkalmazottjuk szavairól, és mikor intézkedtek. Az iskola vezetősége nem kívánt nyilatkozni, mondván, folyamatban lévő vizsgálatról nem beszélhetnek.
Az édesapa viszont azt mondta az Indexnek, hogy kimondottan örül B. Zsolt elbocsátásának.
Az lenne igazán megnyugtató, ha többet egyáltalán nem kapna ilyen jellegű állást sem ő, sem olyanok, akiknek hasonló gondolataik lehetnek
– fogalmazott.
Ezzel a címmel adott ki közös állásfoglalást az üggyel kapcsolatban négy család- és gyermekjogi szervezet. A Fiatal Családosok Klubja, a Gyermekjogokért Egyesület, az Organikus Pedagógia Egyesület és a Szent István Intézet úgy véli,
a Btk. módosításra szorul annak érdekében, hogy a gyermekek egészséges testi-lelki-szellemi fejlődését biztosítani rendelt jogszabályok ne legyenek kijátszhatók.
A hatályos jogszabály ugyanis tiltja 18 év alatt a dohánytermékek, alkohol vásárlását, szerencsejátékban való részvételt, de azt nem, hogy 14 év feletti felnőttel szabad akaratából szexuális kapcsolatot létesítsen jogkövetkezmények nélkül.
Attól, hogy valami nem bűncselekmény, rendben lesz-e vajon gyermekjogilag?
– tették fel a kérdést.
Álláspontjuk szerint kompromisszumok nélkül kell tekinteni a gyermekek jogaira, amelyek mindig meg kell hogy előzzék a felnőtt emberek szexuális vonzódáshoz való jogát. Ennek érdekében a jogszabályok módosítása mellett társadalmi konszenzust sürgetnek.
Rámutattak arra, hogy az ENSZ már 1989-ben minden, az Egyesült Államokon kívüli nemzet által elfogadott gyermekjogi egyezményt ratifikált. Kiemelték, hogy ezek a szabályok azért születtek, mert egy gyermeknek az életkorából fakadóan joga van a gyermekkorhoz.
Joga van az ebből fakadó kiemelt védelemhez, joga van ahhoz, hogy a testi integritását a fogantatástól kezdve védjék, hogy a testi és lelki egészsége, integritása megfelelő védelemben részesüljön
– hangsúlyozták.
A család- és gyermekjogi szervezetek kommünikéjükben kiemelték: a gyermek fejlődése, felnőtté válásának folyamata nem absztrakt jelenség, hanem biológiai és lélektani valóság. Az érett személyiség mutatója a homloklebeny, ami 18–21 éves korra éri el teljes érettségét. Mint írták, ezután leszünk képesek jobban kontrollálni érzelmeinket, felmérni tetteink következményét, azaz valódi beleegyezést tudunk adni érzelmileg összetett kérdésekben is.
Egy felnőttet szexuális szereplőként beengedni a gyermek életébe mindezek hiányában óriási sérülésveszély, ha nem önmagában sérülés.
Meggyőződésük, hogy ezeket a traumákat el kell kerülni, és a társadalomnak is meg kell védenie őket.
A gyermekjog nem kompromisszum, ez mindig meg kell előzze a felnőttekét
– zárták közleményüket a szervezetek, amelyet annak érdekében adtak ki, hogy a 14 év felettiek lelki fejlődésének védelméért történjen jogszabálymódosítás, amihez szakmai gyermekjogi segítséget ajánlanak fel.
Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes, 06 (80) 20-55-20-as számon, vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06 (80) 225-225-ös számon.
Személyesen az önhöz legközelebbi áldozatsegítő központban kérhet segítséget, ezek címlistája itt található.
A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06 (80) 505-101-es telefonszámon.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)