Az, hogy a Nyugat elindul egy katonai fejlesztéses, fegyverkezéses irányba, a teljes bolygónak üzenet. Tarjányi Péter és Holoda Attila energetikai szakértő a Frontvonal e heti adásában az orosz–ukrán háború elmúlt egy évének harcászati és energetikai szektort érintő folyamatait, valamint az amerikai elnök európai látogatását és Vlagyimir Putyin lehetőségeit értékelte.
„Az, hogy az Egyesült Államok elnöke meglepetésszerűen Kijevbe látogatott a háború egyéves évfordulója előtt, nemcsak Oroszországnak és Kínának üzenet, hanem az Ukrajnában működő szövetséges erőknek és a NATO-országoknak is fontos jelzés, hogy az Egyesült Államok kiemelten kezeli az orosz–ukrán háborút” – mondta Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Frontvonalban.
Holoda Attila energetikai szakértő szerint a magyar kormánynak is van üzenet ebben a látogatásban, miszerint „értjük a békét", de az a béke, ami most megszülethetne, az Putyin békéje lenne. „Ezt pedig nem fogadja el sem az Egyesült Államok, sem a NATO, sem az Európai Unió” – fogalmazott a szakértő.
A Biden-látogatás bejelentéseiről Tarjányi Péter azt mondta: az, hogy a Nyugat elindul egy katonai fejlesztéses, fegyverkezéses irányba, a teljes bolygónak üzenet. Hozzátette: a Nyugat az elmúlt egy-másfél évben egységesebb lett, különösen katonailag.
Az elmúlt 70-80 évben – nyilván a szerb háborút leszámítva – Európában nem dörögtek a fegyverek. Ezt szeretné valahogyan a Nyugat fenntartani. Ezt taszította a mélybe tavaly ilyenkor Putyin elnök, amikor azt mondta első beszédében, hogy nácitlanítani kell Ukrajnát
– fogalmazott a szakértő.
Az Egyesült Államok energetikai szektorba történő beavatkozása elsősorban arról szól, hogy megtörje Oroszország befolyását és monopolhelyzetét a kőolaj és a földgáz piacán. Erről már Holoda Attila beszélt, aki szerint az Egyesült Államok nem tudna és nem is akar annyi gázt eladni, mint amennyit korábban Oroszország értékesített Európának. Viszont szintén üzenetértékű, hogy az USA nemcsak támogatásokkal segít, de megerősíti a kapcsolatát egy katonailag is erős, Ukrajnához hasonló méretű országgal, Lengyelországgal.
Lengyelország betöltheti a közép-kelet-európai híd szerepet, és emellett az ezzel kapcsolatos piaci-üzleti lehetőségeket is megkaphatja. Ezzel pedig nagyon meg fog erősödni
– fogalmazott az energetikai szakértő.
Hozzátette: az elmúlt időszakban negyedére esett vissza az Oroszországból származó importföldgáz mennyisége Európa felé. Németország teljesen ki tudta váltani az orosz gázt, ahogyan Ukrajna, Lengyelország és Bulgária is.
Az európai alkalmazkodóképesség jól vizsgázott. Sokkal jobban tudtunk alkalmazkodni a helyzethez, mint a politikusok feltételezték Európáról, mint Európa saját magáról is feltételezte
– mondta, kiemelve: Putyin Európa energetikai kiszolgáltatottsága tekintetében elszámította magát.
Lengyelország és a lengyel–ukrán tengely az elkövetkező 5-10 évben katonai szempontból egyfajta védvonalat képez majd Oroszország és a Nyugat irányába tartó mindenfajta ellenséges tevékenység tekintetében
– ezt már Tarjányi Péter mondta, hozzátéve: ha azok a fejlesztések, amelyeket Lengyelország bejelentett, tényleg végigfutnak az elkövetkező 8-10 évben, a lengyelek hadereje erősebb lesz, mint Németországé, ezzel a világ tíz legerősebbje közé kerülhet.
A biztonságpolitikai szakértő szerint a háború egyik legnagyobb problémája, hogy Oroszország, a Nyugat és Ukrajna számára is komoly tétje van, ezért is nehezen elképzelhető, hogy akár egy tűzszünet is „össze tudna jönni, mert egyik fél se akarja”.
A Frontvonalból kiderül továbbá,
A Frontvonal korábbi epizódjait ide kattintva tudja megnézni.
(Borítókép: Tarjányi Péter és Holoda Attila 2023. február 20-án. Fotó: Nagy Tamás / Index)