A Szentszék politikáját az értékek határozzák meg, azokra kérdez, azokhoz keres szövetségest – nyilatkozta az Indexnek Martos Levente Balázs. Az Esztergom–Budapest Főegyházmegye segédpüspöke elmondta: április 28-30. között szeretnék úgy fogadni a pápát, ahogy illik, és törekszenek rá, hogy jól érezze magát.
„Ferenc pápa gyakran és sokféle helyzetben hangsúlyozza, hogy keressük azokat a pontokat, amelyek inkább összekötnek, mint elválasztanak. Úgy gondolom, az utóbbi évek megmutatták, hogy több lényeges és fontos ügyben közösek a Vatikán és a magyar kormányzat célkitűzései” – nyilatkozta az Indexnek Martos Levente Balázs, akit szombaton szentelnek az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspökévé.
Az 50 éves főpap szerint a legfontosabb célkitűzések talán a teremtés és a család védelme, amelyek az egyház látásmódja szerint nem is választhatók szét teljesen.
A Vatikán évtizedek óta minden háborús konfliktus kapcsán tárgyalásos rendezést sürget. Szomorú és rendkívül aktuális téma az ukrajnai háború, amelyben szintén közös téma a mielőbbi, tárgyalásos alapokon nyugvó béke.
Amit Ferenc pápa Magyarországgal kapcsolatban kifejez, talán elárul valamit arról, ahogy Európát az utóbbi időben értelmezi
– mondta Martos Levente Balázs. Szerinte a pápa legutóbbi látogatásakor jó képet kapott a magyar kultúrának és politikának arról az oldaláról, amely képes a különbségeket kiegyenlíteni, az eltérő nézőpontok egységét megtalálni és megélni. „Itt főként az ökumenikus és vallásközi párbeszéd témájára gondolok” – tette hozzá a püspök. „Az a benyomásom, hogy az évek múlásával maga Ferenc pápa is árnyaltabb képet kapott az egész európai politikáról” – vélekedett erről a főpap, aki szerint a pápa személyes prioritásai a szegények felkarolása, illetve – ahogy ő fogalmazott – az egyház missziós megtérésének előmozdítása.
Egy pápai látogatás mindig egyszerre államfői és lelkipásztori jellegű. A pápa mint államfő keresi fel az adott ország vezetőit, ugyanakkor mint legfőbb pásztor, a keresztény hit tanúja jelenik meg a hívek és a hit iránt érdeklődők felé.
Biztos vagyok benne, hogy személyes akarata is érvényesül, amikor egy-egy látogatást előkészítenek, de ezt az akaratot vagy szándékot a munkatársain keresztül kell megvalósítania
– fogalmazott Martos püspök.
A pápa munkáját az úgynevezett Államtitkárság segíti: ez áll rendelkezésére állandóan, hogy a Vatikán belső, illetve külső kapcsolatrendszerét működtethesse. „Belsőnek nevezem itt azokat az ügyeket, amelyek a helyi és világegyházat érintik, külsőnek pedig azokat, amelyekben a Szentszék és az egyes államok kapcsolatáról van szó.” Amikor Ferenc pápa legutóbb Budapesten járt, elkísérte őt a bíboros államtitkár, Pietro Parolin érsek, illetve az Államokkal való kapcsolatok részlegének vezetője, Gallagher érsek, akit a Vatikán külügyminiszterének szoktak nevezni.
„Azt tapasztaltam, hogy a Vatikán diplomatái komolyan próbálják megérteni egy-egy ország saját hagyományát, értékrendjét. Személyes beszélgetésekben éltem meg, milyen nagyra értékelik a magyar kereszténység hagyományát” – számolt be vatikáni élményeiről Martos Levente Balázs.
„Feltételezem, hogy Magyarországgal kapcsolatos politikáját a Szentszék mindig egyfelől (nyugat-)európai összefüggésben helyezi el, másfelől számításba veszi Magyarország földrajzi elhelyezkedésének és egyháztörténetének adottságát, a keleti és nyugati hagyományok találkozásának élményét.” A püspök szerint a Vatikánt egyfelől a keresztény hit, másfelől – ennek alapjaként – a teremtés rendjén nyugvó társadalom és az ennek megfelelő emberi jogok előmozdítása foglalkoztatja.
A Szentszék diplomáciai tőkével, kapcsolatrendszerrel, ha tetszik, a kérdések jogával rendelkezik: politikáját az értékek határozzák meg, azokra kérdez, azokhoz keres szövetségest
– tette hozzá a püspök.
„A szentatya látogatásának programja kifejezi a lényeget.” Hivatalos köszöntésére a Sándor-palotánál, vagyis a köztársasági elnöki rezidenciánál kerül sor, hiszen államfőként a magyar államfőhöz érkezik először. Ezt követi a találkozás a további állami vezetőkkel, majd az egyházi vezetőkkel és más egyházi személyekkel.
A látogatás másik két napján találkoznak a pápával a nehéz helyzetben élők, a fiatalok, a hívek, végül a tudomány és kultúra képviselői. A pápa biztonságát a fogadó országnak kell garantálni, de elkísérik a vatikáni védő egységek, a híres Svájci gárda tagjai is.
„Kedves gesztus, hogy jezsuita szerzetesként nálunk is találkozni kívánt a jezsuita rend magyar tagjaival. A protokoll ebben az esetben is a szeretet szabálya, a tisztelet és a béke eszköze. Szeretnénk úgy fogadni, ahogy illik, s ugyanakkor olyan közegben, amelyben valóban jól érezheti magát.”
(Borítókép: Ferenc pápa 2022. szeptember 21-én. Fotó: Alessandro Di Meo / EPA / MTI)