Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a PDSZ az elmúlt időszakban olyan nyilatkozatot tett, amely okot ad a vezetőjük elüldözésére. A döntéshozók és az érdekvédők közötti konfliktus régóta fennáll, és az biztos, hogy a szakszervezet sem szokott finomkodni.
Továbbra is tárgyalópartnernek tekinti a kormány a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) azután, hogy az érdekvédelmi csoport országos választmányi elnöke, Komjáthy Anna a 15 éves diákkal szexuális kapcsolatot létesítő, immár kirúgott pedagógiai asszisztens ügyére úgy reagált, hogy „a tagjaik magánéletéhez nincs közük” ? – kérdezte a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergelyt az Origo. A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kijelentette:
Egy magára valamit is adó szakszervezet egy ilyen nyilatkozat után elüldözi a vezetőjét.
A kormány nem először fogalmazott meg éles kritikát a PDSZ-szel szemben, de a szakszervezet sem kertel, ha a döntéshozókról van szó. Egy top 10-es listán összeszedtük az érdekvédők kormánynak címzett legkeményebb üzeneteit.
Mint ismert, a tavaly áprilisi választások után megszűnt az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az oktatás a Pintér Sándor vezette Belügyminisztériumhoz került, az érdekvédők szerint nem véletlenül.
„Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a tárcavezető mit gondol az oktatásról, azt viszont igen, hogy mit gondol a rendről, és ez enyhén szólva is félelmetes. Így utólag már értjük, hogy miért került hozzá a terület, a koncepció nyilván az lehetett, hogy a lázadozó pedagógusok körében rendet tegyen. Ehhez az eszközei is megvannak, fenyegető levelek, retorziók, szankciók” – sorolta a szakszervezet, mely egy másik nyilatkozatban reagált arra is, amit Pintér Sándor a köznevelési konzultáción mondott, miszerint az oktatáshoz nem ért, de a vezetéshez igen.
„Ön a saját bevallása szerint nem ért az oktatásirányításhoz – a mi véleményünk szerint sem” – szúrt oda a PDSZ, amely ekkor egyúttal alkalmatlanságra hivatkozva a belügyminiszter lemondását követelte.
A kormány tavaly szeptemberben a tankerületeken keresztül kirúgással fenyegette azokat a pedagógusokat, akik polgári engedetlenségi akcióban vettek részt. Később többeket fel is mentettek a munkavégzés alól, erre reagálva a PDSZ – a Pedagógusok Szakszervezetével közösen – sztrájkot jelentett be, méghozzá az alábbi szöveggel:
„Mivel látható, hogy a kormány erőre erőszakkal válaszol, viszont továbbra is csak az erőből ért, azt javasoljuk, hogy kollégáink szervezzenek a munkahelyeken hétfőtől olyan sztrájkokat, amelyek kihasználják a törvény kiskapuit.”
Tavaly májusban komoly felháborodáshoz vezetett, hogy az egyik tankerület jutalom gyanánt tanáronként 1000 forintot szánt egy pedagógusnapi rendezvényre. Kiderült, hogy megalázó összegekre már a korábbi években is volt példa, akadt olyan tanár is, akit 200 forintos jutalomban részesítettek.
„Ezt is megértük! Méltó ünneplést finanszíroz a tanker! Ereszd el a hajam! Lesz ám bulika!” – kommentálta a nagyvonalú gesztust a szakszervezet.
Az érdekvédők a nyári szünetben is folytatták a sztrájktárgyalásokat a Belügyminisztériumban, azt remélve, hogy a 2022/2023-as tanév kezdete előtt rendeződik a bérkérdés. A várakozásokkal ellentétben nem így lett, a kormány ugyanis kijelentette, hogy akkor lesz többlépcsős, jelentős béremelés, ha Magyarország hozzájut az uniós forrásokhoz.
„Minket nem érdekel, hogy mi várható 2029-ig, és hogy az EU-s támogatásokból hány százalékos béremelésekre lehet számítani. Ígéretekkel tele van a padlás” – jelentette ki a PDSZ.
Az egekbe szökő energia- és élelmiszerárak különösen megviselték az amúgy is alacsony bérből élő pedagógusokat, az érdekvédők több ízben is figyelmeztettek arra, hogy a tanárok már a létminimum alatt élnek, sok esetben az alapvető szükségletekre sem futja.
Mindenki tudja, hogy kezelhetetlen a pedagógushiány, de a kormány nem tesz semmit, a »pótlékemelést megette az infláció«. Sokaknak el kell dönteniük, hogy esznek vagy fűtenek, albérletet vagy számlákat fizetnek
– hangzott el az október 23-ai tüntetésen.
Egy másik alkalommal a szakszervezet lapunknak arról beszélt, hogy a tanárok egy része kénytelen másodállást vállalni, pusztán a pedagógusi illetményből ugyanis nem lehet megélni. „Egyre többen vállalnak erőn felül másodállást, tudunk olyan kollégáról, aki sírásóként, villanyszerelőként és felszolgálóként keres pluszpénzt a tanítás mellett” – jegyezték meg.
Tavaly márciusban határozatlan idejű sztrájk indult a hazai iskolákban. A tiltakozás harmadik napján a Kossuth téren gyűltek össze a munkabeszüntetésben részt vevő tanárok és az őket támogató szülők, diákok, civilek.
Az eseményen a PDSZ országos választmányi tagja, Nagy Erzsébet is beszédet mondott. Felszólalásában kijelentette:
„A közoktatás már rég összeomlott, azt csak a pedagógusok hivatástudata tartja össze.”
Tavaly augusztusban, nem sokkal a tanévkezdés előtt írtunk arról, hogy az iskolák milyen vészforgatókönyvekkel készülnek arra az esetre, ha a tanárhiány miatt az órarendek nem állnak össze.
„Az esélytelenek nyugalmával kérdezem. Informatikatanár esetleg nem keres új iskolát magának?” – ebben az időszakban többek között ilyen és ehhez hasonló hirdetések lepték el az állásportálokat, illetve a Facebook-csoportokat.
A PDSZ reakciója az alábbi volt:
„Jól látszik, hogy itt már nem apróbb lyukak feltöltéséről van szó. A cél, hogy valaki vigyázzon a gyerekekre, legyen az bárki” – mondta az Indexnek a szakszervezet egyik ügyvivője.
Az érdekvédők 2021 októbere óta folytatnak sztrájktárgyalásokat elsősorban a magasabb bérek reményében. Az egyeztetések még folyamatban voltak, amikor a Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, mely egyértelművé tette, hogy a kormány 10 százalékos pótlékemelést biztosít a tanároknak. A szakszervezetek a módszert és az időzítést is elfogadhatatlannak tartották, véleményüket ekkor sem rejtették véka alá, a történtekkel kapcsolatban azt írták:
„A pedagógusok sztrájkbizottsága visszautasítja, hogy tárgyalás közben Orbán Viktor rendeletben hirdette ki »bérfagyasztó« ajánlatát. […] Meccs közben nem hirdetünk végeredményt!”
2021 áprilisában a pandémia miatt elrendelt digitális oktatás után újra megnyitották az iskolákat az alsó tagozatos diákok számára. Ez a lépés sokak szerint korai volt, a PDSZ állásfoglalása szerint a kormány ugyanakkor nem hagyott választási lehetőséget, és a tanítási év meghosszabbításával fenyegette azokat, akik a nemtetszésüknek hangot adtak. A történteket a szakszervezet így foglalta össze:
„A pedagógusokat lelki terrornak teszik ki, nevelőket, intézményvezetőket és szülőket ugrasztanak össze, ahelyett, hogy a kormány gondoskodna a gyermekükkel otthon lévőkről bérkompenzációval, a munkáltató támogatásával annak érdekében, hogy álláshelyek ne szűnjenek meg. Jelenleg egyetlen dolog fontos az oktatásirányítás számára, hogy Orbán Viktornak demonstrálják: az intézmények nyitva lesznek, és abban gyermekek és közoktatási dolgozók tartózkodnak, akár az életük és egészségük veszélyeztetésével is.”
Tavaly júliusban levélben fordultak az érdekvédők Orbán Viktorhoz azonnali illetményemelést követelve. A megkeresésnek a rendvédelmi dolgozók, a miniszterek és nem utolsósorban a miniszterelnök fizetésemelése adott apropót.
„Ugyan ön is többször kijelentette, hogy a közoktatásban dolgozók bérigénye jogos, folyamatosan olyan válaszokat kapunk a sztrájktárgyalásokon és a sajtón keresztül, hogy béremelés – és az is igen csekély mértékű – a jelenlegi költségvetési helyzetben csak brüsszeli támogatás esetén valósulhat meg. Néhány napja azonban kiderült, hogy a rendvédelmi szerveknél dolgozók béremelésére, de még a minisztereinek nyújtott, fejenkénti 650 ezer forintos béremelésére is futja a költségvetésből, nem beszélve az önt illető javadalmazás még nagyobb mértékű emeléséről is” – jegyezték meg a levélben.
(Borítókép: Index)