Az államtitkár úgy gondolja, hogy a minősítési eljárás egy sikeres kezdeményezése volt a kormánynak az új pedagógus életpálya bevezetésével 2013-ban. Mi úgy gondoljuk, hogy ez fontos rész volt az elmúlt évek időszakában – jelentette ki Rétvári Bence egy mai, más témában tartott sajtótájékoztatón az ATV kérdésére válaszolva.

Rétvári Bence azt is elmondta, a minősítésnek van a pedagógusokra vonatkozó része, de van az intézményekre vonatkozó része is, így nem kell kivezetni az új teljesítményértékelési rendszer miatt.

A pedagógusok teljesítményértékelése a következő években nem zárja ki, hogy az intézményt is értékeljük külön, és a pedagógusnak is lesz egy teljesítményértékelése

– jelentette ki az államtitkár.

A kötelező minősítési eljárás kapcsán hangsúlyozta: „A gyermekek érdekéből indultunk ki. Fontos, hogy amikor egy pedagógus a pályáján már eltölt tíz-húsz évet, akkor is igyekezzen időről időre – ahogy ezt a pedagógusok elsöprő többsége magától is megtette a korábbiakban, ezért volt ez sikeres, és a pedagógusok ebben partnerek voltak, hiszen jelentkeztek ezekre a minősítési eljárásokra” – mondta.

„Maruzsa államtitkár úrnál sok kérdés mellett nyilván ezek a kérdések is felmerültek az egyeztetéseken” – fogalmazott a kivezetésre vonatkozó kérdésre válaszolva. Elmondása szerint sokféle megoldási javaslat született.

„A kormányzatnak is van egy javaslata, de hamarosan indul az egész minősítési rendszernek a társadalmi vitája, és majd a társadalmi vitára bocsátott törvényjavaslatban ott lesz a megoldás, a válasz a most felvetett kérdésekre. Van egy kiváló javaslatunk” – jelentette ki az ATV kérdésére.

Folytatódik az engedetlenség?

Az Oktatási Hivatal ma a 24.hu kérdésére elárulta, 12 ezer olyan pedagógus van, aki még nem adta le a portfólióját. A pedagógus-előmeneteli rendszer 2013-as bevezetésétől kezdve a Pedagógus II. fokozatba való kerülés egyik feltétele, hogy leadja egy tanár a portfólióját, azonban mégis sokan halogatják.

A lapnak nyilatkozó pedagógusok szerint ez is az ellenállás része, valamint azt gondolják sokan, hogy az új teljesítményértékelési rendszer bevezetése miatt nincs szükség már a portfólióra.

Az új teljesítményértékelési rendszer

Még január elején közölte a Belügyminisztérium (BM), hogy egy új, rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a nevelési-oktatási intézményekben. A koncepció célja „a minőségi munkavégzés” ösztönzése, ami a gyakorlatban azt jelentené, hogy az átlag feletti teljesítményt nyújtó tanárok pluszpénzt kaphatnak, ugyanakkor az átlag alatt teljesítők illetménye akár csökkenhet is.

A tervek szerint a teljesítményalapú rendszer szeptemberben venné kezdetét, azonban már most februárban elindult a felkészülési időszak. Majd júniusban és júliusban tesztértékelés következik a BM által megadott szempontok szerint. A levont tapasztalatok alapján pedig majd korrigálják a rendszert. Jutalmazás és levonás a tesztidőszakban még nem lesz.

Az új koncepcióban további változások is vannak:

A tervezeten finomítottak is, ugyanis már nincs benne a szövegben, hogy a pedagógus „viselkedésével, megjelenésével az intézmény és a magyar köznevelés jó hírét erősítse”, vagy hogy az intézményvezető „a fenntartói elvárásokhoz igazodva” tervezze az iskolai munkát. 

Amint arrólbeszámoltunk, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány valótlanságokat állít, amikor azt mondja, hogy az új teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer bevezetését a szakszervezetekkel is megvitatta. Az érdekvédők szerint az egyeztetésre nagy szükség lenne, a kilátásba helyezett intézkedések ugyanis a tanárok tömeges elvándorlásához vezethetnek.

(Borítókép: Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára 2023. március 2-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)