Három vidéki és egy budapesti űrhajósjelölt kezdheti meg hamarosan a csaknem egyéves felkészülést – értesült az Index. A tudományos képzést magyar kutatóintézetekben végzik, míg az űrhajózást mint szakmát az Európai Űrügynökség, valamint a NASA bázisain sajátíthatja el a négy magyar fiatalember.
Az Index információi szerint múlt pénteken az esti órákban dőlt el, hogy a 247 jelentkezőből ki az a négy szerencsés, aki megkezdheti csaknem egyéves űrhajóskiképzését. Ezt követően a négy aspiráns egyike kimehet a világűrbe, hogy különböző kísérleteket végezzen a Nemzetközi Űrállomáson. A négy űrhajósjelölt egyike Budapestről jött, hárman pedig vidéki megyeszékhelyekről származnak. Ketten Kelet-Magyarországról, illetve az Alföldről, a harmadik fiatalember pedig a Balaton mellől érkezett. Úgy tudjuk, hogy a négy jelölt nemcsak fizikailag alkalmas az űrutazásra, hanem mindannyian magasan képzettek, széles körben fedik le a természet- és orvostudományok alkalmazott ágait is: a neurológiától a villanyautókig, energiamérnökségtől a repülőprototípusokig.
Az Index úgy értesült, hogy a küldetés tudományos tartalmát elsősorban magyar kutatóintézetekben tanítják majd be a jelölteknek. Ezt követően az űrhajózást mint szakmát az Európai Űrügynökség (ESA) bázisain, illetve a NASA és ipari partnereinek texasi telepein sajátíthatja el a négy magyar fiatalember.
A 2024 végén vagy 2025 elején megvalósuló űrutazással Magyarország lesz a tizedik ESA-tagállam, amely hivatásos űrhajóst küld a Nemzetközi Űrállomásra.
A jelentkezők válogatása a legkülönfélébb helyeken zajlott. Az Európai Űrügynökség bázisán elsősorban a jelöltek pszichéjét, szellemi teljesítőképességét tesztelték. Kecskeméten a Magyar Honvédség vadászgépein mérték le a jelöltek fizikai teherbírását.
Ez rendkívül kemény megterhelést jelentett a fiatalembereknek, csoda, hogy kibírták
– mondta el az Indexnek egy neve elhallgatását kérő szakember. A magyar orvosi kutatóintézetek (Semmelweis Egyetem és a Magyar Energiatudományi Intézet) vizsgálták az űrhajósaspiránsok belső szerveinek tökéletes funkcióit, míg a magyar természettudományos kutatóintézetek a legkülönfélébb tudományos szakterületekhez való gyors alkalmazkodásukat tesztelték.
Szombaton délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-bejelentkezésében úgy fogalmazott, hogy
az űripar a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága lesz. Magyarországnak ezen a területen komoly hagyományai vannak.
Szijjártó Péter szerint az űripar területén Magyarország világszerte elismert műszaki teljesítménnyel rendelkezik. „És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy azon nemzetek sorába tartozunk, amely már adott kutató űrhajóst a világnak, Farkas Bertalan személyében” – tette hozzá a miniszter.
A kormány a magyar űrstratégia keretében egy újabb nemzeti kutató űrhajós programot indított el. Ennek során egy magyar űrhajós – csaknem egy hónapon keresztül – a Nemzetközi Űrállomáson kísérleteket, teszteket, illetve tudományos vizsgálatokat hajthat végre valamikor 2024 végén vagy 2025 elején. A második magyar űrhajós magyar kutatóműhelyek és űripari vállalatok által kifejlesztett technológiákat, eszközöket, valamint alkalmazásokat visz majd a nemzetközi űrállomásra.
Magyarország űrstratégiáját a kormány még 2021-ben fogadta el: ebben kifejtették, fontos, hogy az ágazat kiemelt figyelmet kapjon, és a program fő célja a tudásalapú gazdaság fókuszba helyezése.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos elmondta: ennek a tervnek a fókuszában a HUNOR-program áll, amelynek a lényege, hogy Magyarország a nemzetközi űrállomásra magyar kutatót, magyar eszközökkel tudjon kiküldeni. A biztos szerint a HUNOR-programban már most sikerült olyan orvosi eredményeket felmutatni, amelyek tudományos publikáció formájában tudnak majd megjelenni.
Az űrkutatásért felelős miniszteri biztos korábban az Indexnek elmondta: az űrtevékenység katalizálta a világgazdaságot. Úgy fogalmazott, hogy ma már nem döntés kérdése a részvétel: valaki aktívan fejleszt és kutat, mások szolgáltatást vásárolnak, ha nincs megfelelő képességük a területen. Az ESA programjain keresztül Ausztria 5,53 euró/fő összeget fordít az űrszektorra, Csehország 4,29-et, Magyarország korábban messze lemaradva állt az utolsó helyen, jelenleg 2,39 euró/fő költésnél tartunk. „Most értünk el odáig, hogy Magyarországot a regionális országok mellett a megfelelő pozícióba helyezzük” – fogalmazott a miniszteri biztos.
(Borítókép: Paolo Nespoli - ESA / NASA / Getty Images)