Az akkumulátorgyárak ügye új lendületet adott az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseknek. Az elemző érvényes és eredményes országos referendumra nem lát esélyt, helyi szinten viszont működőképesebb lehet az eszköz, már ha egyáltalán zöld utat kap valamelyik kérdésük.
„Az Alkotmánybíróság tagjainak többsége a két népszavazási kezdeményezést elkaszáló mai döntésével nyilvánvalóan a Fidesz politikai elvárásait teljesítette” – közölte Karácsony Gergely 2022 májusában. A főpolgármester bejegyzése arról a két népszavazási kérdésről szólt, amelyek a Fudan Egyetemet, valamint az álláskeresési járadék meghosszabbítását érintették, az ellenzék össze is gyűjtötte a szükséges aláírás-mennyiséget, ám végül az Alkotmánybíróságon elbukott a kezdeményezés.
Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője szintén májusban vélekedett úgy, hogy „amíg az Orbán-rendszerben élünk, addig a magyar nép soha, semmilyen kérdésben sem dönthet majd népszavazáson”, ők pedig nem lesznek a „színjáték” része, ezért a továbbiakban nem kezdeményeznek és nem is támogatnak referendumot.
A Fudan-népszavazást a kerület vezetése az országos referendum hiányában sem engedte el, Baranyi Krisztináék helyi népszavazást kezdeményeztek, erről legutóbb december végén írtunk, akkori cikkünkben úgy fogalmaztunk, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan-beruházás elleni helyi népszavazást akadályozó bírósági döntést. Egyúttal az is kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszék felülvizsgálta és megtagadta az előzőleg a helyi választási bizottság által már jóváhagyott népszavazási kérdés hitelesítését.
Az ellenzéki népszavazási kezdeményezéseknek idén az akkumulátorgyár-építés elleni tiltakozások adtak új lendületet.
Az LMP először helyi referendumot kezdeményezett a Debrecenben épülő akkumulátorgyár ügyében, a két kérdés át is ment a helyi választási bizottságon, de a párt nem vette fel az aláírásgyűjtő íveket. Később bejelentették, hogy országos népszavazást szeretnének, ennek kérdése viszont nem konkrétan a debreceni beruházásról szól, hanem a hasonló beruházások sorsának helyi népszavazáson történő eldöntéséről:
Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?
A Momentum helyi szinten tartott volna népszavazást, a kérdésüket be is nyújtották, így szólt:
Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?
A Mi Hazánk Mozgalom is aktív akkumulátorgyár-ügyben, debreceni referendumot az alábbi kérdéssel kezdeményeztek:
Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi százezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi tízezer köbméter értéket?
Debrecenben valamennyi népszavazási kezdeményezés visszapattant a helyi választási bizottságról, az ügy a bíróságon folytatódhat.
A Momentum közben aktív egy egri ügyben is, február végi közleményükben úgy fogalmaztak, hogy „népszavazást kezdeményezett a Momentum az Egert elkerülő út megépítésével kapcsolatban, ugyanis a már megbeszélt és bejelentett útvonal helyett a kormány egy másik, sokkal sűrűbben lakott nyomvonalon vezetné el azt. A népszavazáshoz 8300 aláírást kell összegyűjtenie a Momentumnak, erről tartott sajtótájékoztatót Lőcsei Lajos, a Momentum parlamenti képviselője, Kovács-Ferenc László, a Kertvárosért Civil Társaság tagja és Jánosi Zoltán, a Momentum egri elnöke.”
Kovács-Ferenc László akkor elmondta, hogy csaknem 1 évvel ezelőtt indult civil összefogás annak érdekében, hogy az elkerülő ne 10-15 méterre fusson a házaktól. Hétvégén Donáth Anna, a párt EP-képviselője is részt vett az aláírásgyűjtésben.
Győrben az MSZP-s Pollreisz Balázs „Akarja-e Ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön?” kérdéssel kezdeményezett referendumot, ami nem ment át a helyi választási bizottságon.
Nagy Attila Tibor a népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó kérdésünkre leszögezte:
Érvényes és eredményes országos népszavazás megrendezését akkumulátorgyár-ügyben nem tartom lehetségesnek. Még a Fidesznek sem sikerült elegendő embert az országgyűlési választással egybekötött népszavazáson 2022. április 3-án összegyűjtenie, pedig a kampányát még az állam is segítette. Ehhez képest az ellenzéki pártok összességében is szerényebb pénzügyi és humán erőforrással rendelkeznek, egyenként még nagyobb a különbség a NER-hez képest. Egyik ellenzéki párt sem rendelkezik annyi pénzzel, aktivistával, párttaggal, hogy képes legyen több milliárd forintos népszavazási kampányt levezényelni. Különösen nem képes erre az országos népszavazást kezdeményező LMP, kispártisága miatt.
A politikai elemző szerint ennek fényében az sem világos, hogyan tudná az LMP összegyűjteni – vagy akár más szervezet egyedül – az országos referendum kiírásához szükséges kétszázezer aláírást, „ez a munka csakis összefogás esetén lehet eredményes, és akkor még számos akadályt venni kell”.
Nagy Attila Tibor megjegyezte azt is, hogy „az LMP országos népszavazási kérdése – Egyetért-e azzal, hogy akkumulátorgyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják? – jogi hibában szenved, mert az Országgyűlés hatáskörébe nem tartozik egy-egy településen való akkumulátorgyár megépítésének megtiltása, márpedig országos népszavazást elrendelni az Alaptörvény szerint csak a parlament hatáskörébe tartozó kérdésben lehet.”
Ezzel szemben
a helyi népszavazás kezdeményezése már kicsivel működőképesebb lenne, mert sokkal kisebb területen, sokkal kisebb lakosságszámmal kellene számolni a szervezőknek, ám jogi és politikai akadályok egyaránt felmerülnek
– hangsúlyozta az elemző, hozzátéve: „A Momentum debreceni népszavazási kezdeményezését első körben elutasította a helyi választási bizottság. Politikai akadály, hogy az akkumulátorgyár építését ellenző szervezetek és helyi pártszervezetek nem fognak össze, mindegyik a maga hasznát keresi a kezdeményezésekben, így nem is nyújtottak be közös népszavazási kezdeményezést, a DK meg egyenesen értelmetlennek tartja a népszavazást.”
Nagy Attila Tibor úgy véli,
annyit viszont elértek az ellenzéki pártok, hogy az akkumulátorgyárak ügyét országos politikai témává tették és ezzel meglepték a kormánypártot. Tavaly még azt hitte az ország vezetése, hogy az akkumulátorgyártás ügye „sínen” van, nem fenyegeti ezt veszély, nem is különösebben fektettek be munkát a társadalom meggyőzésébe, Debrecenben is adottnak vették tavaly az ellenállás hiányát. Az akkumulátorgyárak ügye olyan erőteljes napirenddé vált, hogy maga a kormányfő ismét kénytelen volt ezt szóba hozni a parlament ülésén, majd a gazdasági évadnyitón és a meglévő munkahelyek megtartásával, bővítésével kecsegtette a hallgatóságot.
Az ellenállók helyzetét nehezíti – folytatta az elemző –, „és ezért is kizárt az érvényes és eredményes országos népszavazás megrendezése, hogy a lakosság nagy részét közvetlenül nem érintik az akkumulátorgyárak, hiszen a lakosság nagy részének lakóhelyén nincsenek tervben akkumulátorgyár-beruházások. Ha pedig a választópolgárok nagy része nem érzi magát érintettnek, hajlamos távol maradni a népszavazástól.”
Nagy Attila Tibor arra is felhívta a figyelmünket, hogy
az akkumulátorgyárak ügye rámutat az Orbán-rendszer demokráciadeficitjére: 2010 óta még nem rendeztek olyan népszavazást, amelyet ne a kormány kezdeményezett volna, a Fidesz-többség által megalkotott, a népszavazás anyagi és eljárási szabályairól szóló törvények jelentősen megnehezítik azt, hogy a kormány ellenfelei népszavazást tudjanak rendezni. Márpedig valódi demokrácia nem lehetséges a lakosság közügyekbe való intenzívebb bevonása nélkül, és ebbe a népszavazás nagyon is beletartozik, hiszen ilyenkor egy-egy aktus erejére a lakosság átveszi a reprezentatív testülettől a döntéshozatali jogát, adott esetben korrigálni tudja azt.
Ráadásul „súlyos egzisztenciális kérdések vetődtek fel az akkumulátorgyárak ügyében – például ezek a gyárak veszélyesek-e az emberre, a környezetre –, vagyis a kérdés lenne olyan súlyú, hogy erről népszavazást, illetve helyi népszavazásokat lehessen rendezni”.
Egyéni népszavazási kérelmet nyújtott be a Pedagógusok Szakszervezetének két alelnöke, Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás – írtuk március 14-i cikkünkben.
A PSZ öt kérdése:
A PSZ vezetői úgy látják, rendelkeznek akkora civil bázissal, hogy összegyűjtsenek kétszázezer aláírást.
(Borítókép: Szabó Tímea és Karácsony Gergely a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadékról szóló ellenzéki népszavazási kezdeményezésekhez összegyűlt aláírásgyűjtő ívek leadása előtt 2022. január 21-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)