A tavaly őszi pártkongresszus óta szemmel láthatóan is nagyon felpörgött a kínai külpolitika. Egymás sarkát tapossák az európai vezetők Pekingben, Hszi Csin-ping külföldi utazásai, politikai állásfoglalás, béketerv Ukrajna kapcsán, kínai közreműködéssel elsimított szaúdi–iráni viszály. Ezekről és a formálódó új kínai világrendről beszélgettünk a Kibeszélő e heti adásában Kusai Sándorral, aki hosszabb időn át volt hazánk pekingi nagykövete.
A nagykövet azzal kezdte, hogy felhívta a figyelmet: valóban a pártkongresszust követő hat hónap az a periódus, amikor az új felfogás szellemében beindul a kínai külpolitika, amelyet ezúttal a régi-új elnök, Hszi Csin-ping elképzelései dominálnak. 2017-ben hirdette még meg a globális alternatív nagyhatalom politikáját, amelyben az alternatív szó sok mindent lefed, de leginkább azt jelenti: a többitől eltérő. Ennek aktiválása már 2022-ben megkezdődött.
Kusai Sándor szerint
a kínai külpolitikai tradíció nagyban különbözik a mi nyugati külpolitikai tradíciónktól. Mi mindenáron kontrollálni akarjuk a világot. A kínaiaknak egy másfajta, évezredek óta alkalmazott hatalomgyakorlási koncepciójuk van. Ennek pedig lényeges eleme a világ néhány nagy erőcentruma közötti tárgyalások, kiegyezések folyamata.
A volt nagykövet szerint Kína azért indította az Egy övezet, egy út programot, mert ezen az egybefüggőnek tekintett területen van a világban jelenleg a legtöbb nyersanyag, energiaforrás, itt él a legtöbb ember, tehát ez jelenleg a legnagyobb piac is. Ezen belül a legértékesebb terület Oroszországé, már csak ezért is fontos a stratégiai együttműködés a két nagy állam között.
Ugyanakkor Kínának szüksége van arra a hatezer nukleáris rakétára, amellyel Oroszország rendelkezik, hogy szükség esetén védőernyőt biztosítson Kína számára. A szoros együttműködés konkrét lépése volt Hszi moszkvai látogatása, ahol nagyon hosszasan, zárt ajtók mögött, négyszemközt egyeztettek, és valószínűleg a világ átrendezéséről beszélgettek.
Az orosz–kínai tárgyalásokról egy nagyon hosszú dokumentumot adtak ki utólag, amely részletekbe menően foglalkozik nemcsak a világ politikai és gazdasági helyzetével, hanem minden egyes régiójával, beleértve például az Antarktiszt és az Északi-sarkot is.
Vajon miért csak néhány nappal a kínai elnök moszkvai látogatása után jelentette be Vlagyimir Putyin, hogy taktikai atomfegyvereket telepít Belaruszba? Vélhetőleg azért – hangsúlyozta Kusai Sándor –, mert erről előzetesen négyszemközt tájékoztatta Hszi elnököt.
Érintettük azt is, hogy az Egyesült Államok – bár továbbra is elismeri az egy Kína elvet – az utóbbi időben mindent megtesz, hogy szövetségeseinél erodálja. Kusai Sándor szerint elég, ha csak a litvániai esetre gondolunk, amikor átnevezték a korábbi tajpeji kereskedelmi képviseletet tajvani képviseletre. Erre pedig már ugrottak a kínaiak, mert ez már csak egy apró lépésre van a diplomáciai elismeréstől.
Az Egyesült Államok ugyanis eszköznek tekinti Tajvant a Kínával való vetélkedésben.
A beszélgetésben még ezeket a témákat érintettük:
A Kibeszélő korábbi adásait ide kattintva tekintheti meg.
(Borítókép: Kusai Sándor. Fotó: Kaszás Tamás / Index)