Index Vakbarát Hírportál

Tényleg Macron menti meg az Európai Uniót?

2023. április 18., kedd 18:45

Erősen tematizálta az uniós beszédközeget Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, amelyet Kínából visszatérve mondott. Szerinte az unió feladata a saját stratégiai autonómiájának a megteremtése. Macron úgy fogalmazott, hogy vazallusok leszünk, ahelyett, hogy harmadik pólussá válnánk. A minden szinten megújulásra váró unió problémáiról beszélgettünk Andor László egyetemi tanárral, volt uniós biztossal a Kibeszélőben.

Andor László megerősítette, hogy sokan Emmanuel Macron elnök mellé álltak, és hangsúlyozták, valóban elérkezett az idő, az Európai Uniónak definiálnia kell a saját érdekeit, és ennek megfelelően alakítani a külpolitikáját, és ne a nagy transzatlanti szövetségesre függesztve tekintetét alakítsa ki a külpolitikát, aszerint, amit elvárnak tőle a tengerentúlon.

A felvetésre, hogy az ukrajnai háború kezdete után több mint egy évvel előállni ezzel a felvetéssel nem elkésett-e egy kissé, a volt uniós biztos figyelmeztetett: amikor Trump elnök lett, és kiderült a nagy európai államok számára, hogy az amerikai vezetőnek kevéssé fontos már a NATO és annak vállalásai, akkor erősen elgondolkodtak.

Nagyon nem voltak felkészülve az európai tagállamok arra, hogy az ukrajnai válságból háború is lehet.

Tényleg Macron menti meg az Európai Uniót?

Vajon helyesen kezelte az évtized válságait az EU?

Az unió három nagyobb válságon ment keresztül az elmúlt 15 évben. Andor László szerint a gazdasági világválság, a menekültválság és a koronavírus-járvány közül ez utóbbiban szerepelt a legjobban, bár annak az elején a vakcinabeszerzések körül bizony voltak problémák. Mintaszerű volt azonban, ahogyan új pénzügyi eszközöket hoztak létre, és vetettek be a járvány gazdasági hatásainak enyhítésére.

A gazdasági világválság esetében azonban csak 2012-re talált magára az unió, és kezdett el lépéseket tenni a válság okozta károk felszámolására. Itt már bizony 2-3 éves csúszásban volt.

A Katar-gate lobbibotránnyal kapcsolatban Andor László arra hívta fel a figyelmet, hogy azért veszélyes, ha valaki bekerül a brüsszeli buborékba, mert hajlamos lesz elveszíteni a józan ítélőképességét, illetve azt, hogy miért is kerültek abba a pozícióba, de legfőképpen arról nem szabad soha megfeledkezni, hogy az elveiket nem lehet áruba bocsátani.

Hová tűnt Várhelyi Olivér magyar biztos?

Érintettük azt is, hogy Várhelyi Olivér magyar uniós biztos miért került mostanában a háttérbe. Még januárban kezdeményeztek a tavalyi teljesítményével kapcsolatban vizsgálatot ellene. Bővítésért és szomszédságért felelős biztosként tevékenykedett, azonban sok olyan esetben, amikor neki kellett volna képviselni az uniót, már nem őt küldték, lásd például az ukránkérdés, hiszen Ukrajna uniós szomszéd állam, sőt a bővítés első lépését már megtette felé az EU, hiszen Ukrajna tagjelölt, mégsem ő exponálta magát ezekben a kérdésekben.

A Magyarországnak járó uniós források ügyében a volt biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években velünk szemben nem eseti, hanem rendszerszintű problémákat állapítottak meg. Ezt nem lehet toldozva-foldozva megoldani, hanem ahogy Brüsszel csinálta, egybegyűjtött 27 szempontot, ezeket elénk tárták, ám amíg ezek megoldásában dűlőre nem jutnak, addig bizony hosszabb idő eltelik.

A volt uniós biztos kifejtette véleményét azzal kapcsolatban is, hogy vajon miért nem ratifikálta eddig a magyar parlament Svédország csatlakozását a NATO-hoz. 

A műsorban emellett még ezekről volt szó:

(Borítókép: Andor László. Fotó: Nagy Tamás / Index)

Rovatok