A pandémia után a következő kihívás a klímaváltozás és a környezetszennyezés, amely hatással van az ökoszisztémára, a biodiverzitásra és az emberi egészségre is – emelte ki az MCC Egészségfejlesztési konferenciáján Pándics Tamás, az NNK Közegészségügyi Laboratóriumi és Módszertani igazgatója. Az Indexnek arról beszélt, hogy a WHO Magyarországot a környezeti hatások monitorozásában jó példaként említette, ezért rendezik Budapesten a soron következő Környezet és Egészség konferenciájukat, amelyen az európai országok illetékes miniszterei is részt vesznek.
„Az emberek fejében a népegészségügyi vészhelyzetek döntéshozói szinten is egybeforrnak a járványokkal, miközben korántsem biztos, hogy a következő fertőző betegségek útján alakul ki” – hívta fel a figyelmet előadásában az NNK főosztályvezetője. Pándics Tamás arról beszélt, hogy az országokat fel kell készíteni a környezeti hatásokból adódó, az egészségügyi rendszereket megterhelő betegségekre, valamint pontos mérésekkel, kutatásokkal arra kell törekedni, hogy amit lehet, megelőzzünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ötévente megrendezett konferenciasorozatának 7. állomásán, Budapesten ezeket a kérdéseket járják majd körbe.
A szakértő mindehhez hozzáfűzte, hogy az egyik egészségügyi kockázatot jelentő témakör a klímakrízis, ami már itt van, de egyes hatásai mérsékelhetők. Példaként említette az NNK 15 évvel ezelőtt kialakított hőségriasztási módszertanát. „Ennek azért is van nagy jelentősége, mert a hőhullámok után jellemzőek a többlethalálozások. A krónikus betegek, főként a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdő idősek különösen sérülékeny csoportnak számítanak ebből a szempontból, a kánikulákra való előrejelzéssel és figyelmeztetéssel sok halálozás megelőzhető” – jegyezte meg a módszertani igazgató.
A Magyarországon is a vezető halálokok közé tartozó tüdőrák kialakulásának egyik jelentős rizikótényezője a légszennyezettség, ami a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában is szerepet játszhat. A Nemzeti Népegészségügyi Központban naponta értékelik közegészségügyi szempontból a levegőminőséget és figyelmeztetnek a kockázatokra. Az időnk 90 százalékát beltéren töltjük, ezért az itteni levegő minőségét is befolyásolja az, ami a kültérről áramlik be. A munkahely, az intézmények, óvodák és iskolák helyiségeiben egészségügyi szempontból nemcsak a gyakori szellőztetésnek van jelentősége, az sem mindegy, hogy milyen bútorokat helyeznek el benne, milyen festékeket, milyen padlóburkolókat használnak. Pándics Tamás elmondta, hogy ezzel kapcsolatban kiadtak köznevelési intézmények számára útmutatást, ami a lakó- és munkahelyi környezet kialakítása szempontjából is hasznos lehet. Az NNK igazgatója megjegyezte, hogy Magyarországon készül Európa legkiterjedtebb gyermeklégúti felmérése, amelyben arra keresik a választ, hogy mi a kiváltó tényezője az asztmának és egyéb légúti megbetegedéseknek.
Magyarországon az allergiások 75 százaléka, nagyjából 1,5 millió ember érzékeny a parlagfű pollenjére, de további 30 allergén található még a levegőben. Az NNK pollenelőrejelzése négy éve indult, mint kiderült, több évtizedes adatsorra épülő módszerről van szó, és a környező országok határ menti településein felállított mérőállomásokkal akár órás parlagfűriasztási rendszert alakítottak ki, kölcsönös adatszolgáltatással, amelynek az elemzését Magyarország végzi. Pándics Tamás elmondta, hogy nagyjából három napra előre tudják prognosztizálni a pollenkoncentrációt. „Az allergiások így előre tudnak készülni az adott időszakra gyógyszerekkel, ehhez pollennaptárunk is támpontot nyújt, kisebb elcsúszások időjárás függvényében ugyanakkor ehhez képest előfordulhatnak”– részletezte.
Az egyik legintenzívebben vizsgált területük a vízminőség, Magyarország teljes vízhálózatát, a felszín alatti vízbázist is ellenőrzik, az ólomkockázati tényezőket is beleértve. A szennyvízvizsgálat módszertanát a járvány alatt fejlesztették ki a világon elsőként, amit először csak három ország, de 1,5 év múlva szinte már mindenki átvett a WHO javaslatára. Az NNK laborigazgatója kitért arra, hogy a koronavírus örökítőanyaga mellett az influenza és egyéb fertőző betegségek – például a Hepatisits A, a sárgaláz vagy a H1N1 vírus, illetve a tífusz- és a kolerabaktérium – jelenlétét is ki tudják mutatni a csatornahálózatból. Mindössze 22 helyről a 19 megyeszékhelyen automata berendezésekkel vett minta alapján a lakosság legalább 40 százalékára vonatkozó adatokat nyernek ki. Pándics Tamás azt is elárulta, hogy legutóbb a poliovírust, a járványos gyermekbénulás kórokozóját keresték, de szerencsére ez Magyarországon nincs jelen. A WHO gyermekbénulás elleni kampányának sikerességét is ilyen módszerrel vizsgálták.
Mindemellett kiderült, hogy az anyagcseretermékekből a nem fertőző betegségekre is rálátásuk lehet, sőt, akár amerikai mintára a droghasználat mértéke is megállapítható a kevés erőforrásigényű, így olcsó, gyors, és a lakosságra reprezentatívan érvényes módszerrel. Az NNK főosztályán közel húsz szakterületről nagyjából 60 szakember, többek között biológusok, vegyészek, népegészségügyi ellenőrök, orvosok, statisztikusok végeznek szoros együttműködésben alkalmazott kutatást a lakossági környezet-egészségügyi kockázatok megállapítására.
A fertőző betegségek esetében a szennyvízben már azelőtt megjelennek a kórokozó örökítőanyagai, mielőtt azok tüneteket okoznának, ezzel az egészségügyi rendszert pár nappal előbb (akár 5-6 nappal korábban) fel lehet készíteni a megbetegedések számának növekedésére vagy egy vírus/baktérium többeket érintő megjelenésére. „A járvány elején csak mi monitoroztuk a szennyvizet ilyen szempontból, és hoztuk nyilvánosságra a lakosság számára a prognózist. A WHO felfigyelt a módszerre, majd a magyarországi tapasztalatokból kiindulva kiadtak egy más országok számára is alkalmazható ajánlást” – emlékezett vissza az NNK módszertani igazgatója, hozzátéve: tudományos nemzetközi szaklapokban publikáltuk a magyar szennyvízvizsgálati epidemológiai módszertant. A koronavírust illetően kérdésünkre elmondta: csökkenő tendenciákat figyelhetünk meg, már nincsenek nagy hullámzások a szennyvízben kimutatott örökítőanyagokat illetően, szépen lassan, de folyamatosan mérséklődik a víruskoncentráció. Pándics Tamás számára ezzel kapcsolatban az egyik legérdekesebb megfigyelés az volt, hogy az influenza megjelenésekor a két vírus dominanciaküzdelmét ki lehetett mutatni a csatornahálózatból vett mintákból.
A talaj és vízminőség szorosan összefügg egymással, a kémiai, biológiai, mikrobiológiai szennyezőket tudják vizsgálni, illetve mindent, ami kockázatként felmerülhet. Mint mondta, laboratóriumi hátterük bármilyen egészségügyet veszélyeztető tényező kimutatására, illetve ilyen rizikók előrejelzésére alkalmas.
A többi országhoz hasonlóan az NNK, illetve jogelődjei is együtt dolgoztak a WHO-val számos szakterületen. A népegészségügyi prevenció kiemelt fókuszban van, az újonnan felmerült kockázatok tekintetében a világszervezet Környezet és egészség programjában évtizedek óta részt vesz hazánk. „Az ivóvíz-fürdővízzel kapcsolatos egészséghatásokat illetően az NNK módszertanát a WHO is elismerte” – mondta Pándics Tamás. A járvány alatt kifejlesztett mérési módszerek is nagy szerepet játszottak abban, hogy a következő, ötévenként megrendezendő világkonferencia ismét Budapestre érkezik. A rendezvényen július 5. és 7. között nemzetközi szakértők mellett az európai országok környezetvédelemért és egészségügyért felelős miniszterei is részt vesznek. A WHO közleménye szerint a kongresszuson a jövő kihívásainak és lehetőségeinek megtárgyalása mellett cselekvési tervet fogadnak el, és végül konkrét kötelezettségvállalások aláírásával zárul a konferencia.
(Borítókép: Talajmenti pára és füst Salgótarjánban 2018. november 14-én. Fotó: Komka Péter / MTI)