Az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásai során Kövér László házelnök a párbeszédes Szabó Tímea mellett két DK-snak, Arató Gergelynek, valamint Vadai Ágnesnek is szakembert javasolt.
Keresztes László Lóránt azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy tűz volt a bátonyterenyei akkumulátor-újrahasznosító üzemben. Az LMP politikusa úgy látja, ki kell mondaniuk, hogy az ilyen cégek közelében élő emberek és az ott dolgozók is veszélyben vannak, a környezeti kincsekkel együtt.
Egy dolgot nem tettek meg, nem vették számításba, hogy az iparstratégiának mi lesz a környezeti hatása. Mindig arról beszélnek, hogy szigorú szabályoknak kell megfelelni, miközben ez az állítás talán soha nem volt olyan távol a valóságtól, mint ma
– mondta Keresztes László Lóránt a kormánypárti képviselőknek.
Fónagy János államtitkár szerint komoly és mindenkit foglalkoztató témáról beszélt az LMP-s képviselő, „Magyarországon a munkabiztonság, a munkavédelem elsődleges kérdés”.
Kérem, hogy Magyarország gazdaságának technológiai fejlesztése ellen ne keltsen hangulatot. Nem az a megoldás, hogy nem csinálok valamit, hanem az a megoldás, hogy jól csinálom
– közölte az államtitkár Keresztes László Lóránttal.
Fónagy János leszögezte, a munkavédelmi hatóság foglalkozik a konkrét esettel, a rendőrség is vizsgálódik, „amennyiben a vizsgálatok bárkinek megállapítják a felelősséget, nem marad el a felelősségre vonás”.
Szabó Tímea arról beszélt, hogy „önök gyakorlatilag óráról órára produkálnak olyan híreket, amelyek azt mutatják, hogyan csúszik le egyre jobban az ország, ezért érdemes átfogó látleletet adni”. A Párbeszéd frakcióvezetője jelezte, hogy tanárok hiányoznak és még többen mondanak fel a státusztörvény miatt.
Amit önök az oktatással csinálnak, az hazaárulás
– jelentette ki Szabó Tímea, hozzátéve, hogy az egészségügyben is hasonló a helyzet.
A politikus kitért többek között a Böjte Csaba gyermekotthonában történtekre, szerinte „ocsmány és gyomorforgató módon védik a bántalmazókat, nem védik az áldozatokat”, valamint a Schadl–Völner-ügyre is, amit az évszázad korrupciós botrányának nevezett. Megemlítette azt is, hogy „félművelt, felkapaszkodott, szervilis sutyerákoknak adnak milliárdokat filmekre”, de „vége lesz egyszer a gigantikus hazaárulásnak, és meglesz a büntetésük”.
Nem tudott mást tenni a felszólalása végén, mint fenyegetni. Önök ehhez értenek, fenyegetik a kormánypártokat, a szavazókat. Sokszor elmondták már, hogy mindenkit földönfutóvá tesznek, aki egyetért a kormánnyal. Ahova betették a lábukat, ott utána józan ész által fel nem fogható intézkedések és csődközeli állapot köszöntött be
– vágott vissza Rétvári Bence.
Az államtitkár felsorolta, hogy a baloldali kormányok az ápolási díjakra a töredékét fordították, mint a mostani, „soha nem tudtak foglalkoztatottsági rekordot dönteni, nem tudtak létrehozni egy olyan adórendszert, ami az embereket a munkára ösztönözné, még a konjunktúra időszakában is leépítették a gazdaságot”.
Szabó Tímea bekiabálásainak hatására Kövér László közbeszólt:
Nem tehetem meg, hogy szó nélkül elmenjek amellett a viselkedés mellett, amit hétről hétre produkál. Azon rövid időszak alatt, amikor bent tartózkodik az ülésteremben, nem képes mást csinálni, minthogy próbálja széttrollkodni az ülést. Öt perc állt a rendelkezésére, hogy elmondja a mondanivalóját, államtitkár úr nem kommentálta hangosan az ön hozzászólását, pedig igény lett volna rá, ön viszont ezt teszi. Ez a viselkedés infantilis, már ne haragudjon. Szakemberhez kellene fordulnia.
Toroczkai László felszólalása elején jelezte, hogy a Békésben tartott időközi önkormányzati választáson jelöltjük, Földesi Mihály legyőzte a kormánypárti Lipcsei Imrét.
A Mi Hazánk Mozgalom elnöke három hónapos országjárást tartott, amely során azzal szembesült, hogy mennyire fel vannak háborodva a magyarok a kormány „különböző sarcokkal, adóztatással kapcsolatos intézkedései miatt”.
Megadóztatják a magyarokat különböző, egyre kreatívabb módszerekkel és még mindig nem értik, hogy a gazdaságpolitikájuk hibás, amit 33 éve a fideszes kormányok és a balliberális globalista kormányok folytatnak
– vélekedett Toroczkai László.
A pártelnök megemlítette azt is, hogy a kötelező menekültkvótát maximálisan elutasítják, kommunikációs szinten a kormány is így tesz, de „az a problémánk, hogy ezen a héten nemcsak a kútamnesztiával foglalkozunk a parlamentben, hanem a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásával is. Ebből látszik, hogy miközben tiltakoznak az őrült brüsszeli gazdasági migránspolitika ellen, valójában ugyanezt akarják”.
Tállai András válaszában visszatekintett arra, hogy honnan indult az ország 13 évvel ezelőtt. Az államtitkár felsorolta, hogy egymillió új munkahely jött létre, a gazdasági növekedésben az Európai Unió legjobbjai közé tartozik Magyarország, ráadásul Toroczkai László azért bírálja a magyar gazdaságpolitikát, mert annak teljesítménye lehetővé teszi a növekedést, aminek következtében már munkaerőhiány van. Tállai András világossá tette, hogy a jövedéki adó emelése az Európai Unió előírása volt.
Brenner Koloman úgy gondolja, hogy „egy kiegyensúlyozottan működő polgári demokráciában felelőtlen kormányzati politika, amikor még a nyár előtt benyújtják a költségvetést olyan sarokszámokkal, amelyekről később mindig bebizonyosodik, hogy utólag lehet ide-oda csoportosítani a pénzeket”.
A Jobbik politikusa megalapozatlannak tartja a költségvetési tervezetet, többek között azért, mert az az uniós forrásokkal is számol, amelyek egyelőre nem érkeznek, „ez a kormány hibája, leépítették a jog uralmát, a túlárazások rendszerében rendszerszintű korrupciót valósítottak meg, pedig nagy szüksége lenne a magyar polgároknak az uniós forrásokra, akik már most milliárdokat veszítettek”.
Elutasítjuk az Európai Egyesült Államok DK-s koncepcióját, de a Fidesz EU-ellenes politikáját is
– tette világossá Brenner Koloman.
Dömötör Csaba válaszában úgy fogalmazott, egy dologban talán egyetértenek, az az, hogy a magyar gazdaság és az európai gazdaság mozgástere szűkült, „a legtöbb köze ehhez az európai döntéseknek van. Értem én hogy megpróbálják úgy beállítani, mintha csak Magyarországnak lennének problémái, de egész Európa évtizedek óta nem látott kihívásokkal néz szembe”.
Az államtitkár a költségvetésről elmondta, Brenner Koloman arról nem ejtett szót, hogy a meghatározó területekre még a szűkülő mozgástérben is több áll majd rendelkezésre, ilyenek a védelmi, az oktatási és az egészségügyi kiadások.
Értem, hogy hiányolja az uniós forrásokat, mégis csatlakozott egy olyan szövetséghez, amely a pénzek folyósítása ellen dolgozik. Európai Egyesült Államokat mi sem szeretnénk, de akkor miért csatlakozott azokhoz, akik szeretnének? Az uniós tagság nemzeti érdek és egyetlen párt van, amelyik a tagság ellen érvelt, azt Jobbiknak hívják
– emlékeztetett Dömötör Csaba.
Vajda Zoltán szerint különösen fontos javaslattal kezd foglalkozni a héten parlament, „vagy legalábbis annak kellene lennie, de ma már inkább ócska és gagyi”.
Ez nem költségvetés, ez egy tákolmány. Hogyan lehet ezt komolyan venni, amikor semmi köze a valósághoz? Mondjuk az oldalszámozás talán stimmel
– kommentálta a jövő évi költségvetés tervezetét az MSZP-s képviselő.
A politikus hozzátette, a költségvetés olyan gyenge lett, hogy jobban járna az ország, ha visszavonnák, „nem jó úgy költségvetést tervezni, mintha lottóznának”. Vajda Zoltán úgy látja, a kormány nem vonta le a tanulságokat a tavalyi költségvetés módosításának szükségességéből, és újra már májusban foglalkozni kezdtek a jövő évi büdzsével.
Felszólalásában egy valós elemet véltem felfedezni. Azt, hogy az Országgyűlés előtt van a 2024. évi költségvetés és holnap kezdődik a tárgyalása. Az első percből két szót tudtam megjegyezni, az az ócska és a gagyi. Egy perc alatt ez óriási teljesítmény
– vágott vissza Tállai András.
Az államtitkár azt ajánlotta Vajda Zoltánnak, hogy tanulmányozza a 2010 előtti szocialista kormány költségvetéseit, és akkor rájön, hogy nem sikerült teljesíteni a hiánycélt, „na erre igaz az, hogy ócska és gagyi”, a jövő évi büdzsé pedig felelős gondolkodással készült.
Fekete-Győr András is felszólalt napirend előtt. A Momentum politikusa arra emlékeztetett, hogy a Budapesten rendezett Európa-liga-döntő idején élesítették „a Fidesz legújabb megszorítását, a kamatadót".
Nem először és vélhetően nem utoljára alkalmazzák ezt a módszert. A Covid-időszakban étterem-tulajdonosok, pincérek 23:40 körül lesték a közlönyt, hogy vajon másnap mehetnek-e munkába. Van bármilyen érv arra, hogy miért nem lehet kiállni az emberek elé és elmondani nekik nyíltan, hogy miről szól a kormányzás?
Fekete-Győr András megjegyezte azt is, „eddig legalább a bankban tartott pénze biztonságban lehetett az embereknek, most a kormány adóztatja a kamatokat. Gratulálok, szép megszorítás, középosztály-különadót sikerült kivetni”.
Dömötör Csaba arról biztosította az ellenzéki képviselőt, hogy semmilyen focimeccs nincs összefüggésben a közigazgatás működésével, annak pedig örül, hogy Fekete-Győr András érdeklődik a labdarúgás iránt, „talán eljuthatunk oda is, hogy a magyar válogatottnak szurkoljon”.
Az államtitkár az adózásról leszögezte, a jelenlegi kormányzás alatt jelentősen csökkent az adóterhelés Magyarországon, ez igaz a vállalkozásokra és a családokra is.
Aki figyelemmel kíséri az önök fejlődéstörténetét, az rendre olyan politikai alakulatot láthat, amelyik meghatározó ügyekben mindig ellentétesen cselekszik az ország érdekeivel
– szúrt oda a Momentumnak Dömötör Csaba, hozzátéve, hogy „fegyverküldést javasoltak a háborúba, a kezdetektől kampányoltak azokért a szankciókért, amelyek gúzsba kötik a gazdaságot, most pedig azt követelik a bizottságtól, hogy támaszon újabb feltételeket az uniós források folyósításához”.
Arató Gergely arra hívta fel a figyelmet, hogy tovább száguld az „orbáni infláció”.
Örömködhetnek, hogy mennyit csökkentettek rajta, de még mindig 20 százalék feletti, Európa-bajnok az infláció. Mesélhetnek meg dumálhatnak a szankciókról, a háborúról, de az a helyzet, hogy ez az önök terméke. Értem, hogy a magánrepülőgépek, luxusjachtok világából nem látszanak ezek a problémák.
A DK politikusa úgy látja, soha ekkora egyenlőtlenség nem volt a társadalomban, „egyetlen kormány sem engedte, hogy a gazdagok ennyivel gazdagabbak, a szegények ennyivel szegényebbek legyenek. Önöknél ez nem tévedés, ez a gyakorlat célja. Önök biztosítják saját maguknak és az utódaiknak hogy örök életükre gazdagok legyenek”.
„Egy valamit kihagyott, a saját főnökét, Gyurcsány Ferenc az elmúlt harminc évben mennyi osztalékot vett ki a cégeiből, hogyan szerezte annak idején a házát, a cégeit?” – kezdte válaszát Tállai András.
Az államtitkár felszólalását bekiabálások kísérték, ennek hatására Kövér László arra kérte Arató Gergelyt és Vadai Ágnest, hogy
legyenek szívesen úgy viselkedni, ahogy egy nagycsoportos óvodástól az elvárható. Hallgassák végig államtitkár urat anélkül, hogy beóbégatnának. Viselkedjenek úgy, ahogy egy parlamenti képviselőhöz illik. Szabó Tímea távollétében megismétlem, ha nem bírnak magukkal, forduljanak szakemberhez.
Tállai András visszakapva a szót az inflációról hangsúlyozta, megindult a csökkenése, a kormány a negatív hatásokat pedig próbálja enyhíteni többek között a rezsicsökkentéssel, a vállalkozások támogatásával, a nyugdíjasok védelmével.
Simicskó István szerint „hajmeresztő döntést hoztak Brüsszelben, megszavazták a kötelező migránskvótát”. A KDNP frakcióvezetője rámutatott, ez az Európai Unió már régen nem az, amilyennek az alapítói megálmodták, „Európa keleti részén háború dúl, ezrek halnak meg, milliók szenvednek, Brüsszelnek a józan ész alapján béketervet kellene összeállítania, de nem ezt teszi”.
Rétvári Bence válaszában ezt azzal egészítette ki, hogy a a baloldal szinte minden pártjából lehetne idézni a vezető politikusok arról szóló szavait, hogy kötelező betelepítési kvótákra vonatkozó terv nincs, most mégis elfogadták a javaslatot, Magyarország és Lengyelország szavazott ellene, valamint további négy tagállam tartózkodott.
A szintén kormánypárti Halász János arra figyelmeztetett, hogy a háború mellett van egy másik veszély, az illegális migráció, „rengetegen érkeznek a balkáni útvonalon, növekszik az embercsempész hálózatok aktivitása, a számok aggasztóak”. Dömötör Csaba úgy vélekedett, „a brüsszeli politika megint a legrosszabb arcát mutatja. A legnagyobb probléma a demokratikus hozzáállással van, úgy hoznak döntéseket, hogy egyáltalán nem kérik ki az európaiak véleményét, mert ha megtennék, akkor kiderülne, hogy rossz úton járnak”.
Végül Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló következett, aki a közös keresztény értékekről beszélt. Soltész Miklós államtitkár a kormány nevében kiemelte, hogy Bulgária és a magyarországi bolgárok közössége 172 éve ünnepli a szláv írásbeliség, a hit és kultúra napja.
A napirend előtti felszólalásokat követően letette esküjét a Fidesz-frakció új képviselője, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Ferencz Orsolya.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. június 12-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)