Attila, a hunok királya a magyar nyelvterületen a mai napig nagy népszerűségnek örvend, míg Nyugat-Európában a gonoszság és a barbárság szimbóluma. A szegedi Móra Ferenc Múzeum régészei rendszeresen kapnak bejelentéseket arról, hogy hol lehet az egykori hun vezér aranykoporsója. Egyes feltételezések szerint egy ilyen helyszín a Szegeden épülő kínai e-autógyár területe. Az Index ellátogatott a BYD területén folyó ásatásokra, hogy vajon tényleg megkerül-e már a fejedelmi lelet.
„Egy dolog lehet: Attila sírját itt fogjuk megtalálni” – tréfálkozott Botka László a BYD kínai befektetőivel, amikor aggodalmaskodva „már ötvenedjére kérdezték meg” tőle: várható-e értékes régészeti lelet felbukkanása a gyárnak kijelölt 300 hektárnyi területen. A szegedi polgármester erről egy lakossági fórumon beszélt, ahol részleteket árult el az e-autógyár és a város közötti tárgyalásokról. A kínai befektetők „rettentően érzékenyek voltak” a régészeti feltárásokra, mert attól tartottak, hogy egy nagy jelentőségű lelet teljesen felborítja a gyár építésének ütemtervét.
Vagy a BYD miatt leszünk világhírűek, vagy Attila sírja miatt
– viccelődött az év elején Botka László, utalva arra, hogy Szeged így is, úgy is jól jár.
Nem alaptalan Botka László kijelentése, ugyanis a BYD területétől nem messze folyt egykor a Tisza egyik ága, amelyet a 19. századi folyamszabályozáskor vágtak le. Ebből a folyószakaszból alakították ki később a Maty-éri Nemzeti Kajak-kenu és Evezős Olimpiai Központot.
A történészek az írott források alapján Szeged tágabb környékére lokalizálják az egykori hun birodalom fővárosát és Attila sírjának helyét is.
Ha a legenda igaz a hun király temetéséről – az elterelt folyóról, a hármas koporsóról és a legyilkolt szolgákról –, kevés jobb hely jöhet szóba, mint a BYD leendő telephelye. Az Index ellátogatott a Szeged északi területén folyó régészeti feltárások helyszínére, hogy kiderítse: vajon megtalálták-e már a régészek a neves és rettegett uralkodó sírját.
A szegedi önkormányzat a BYD-nak 2024 év végéig adja át a teljes 300 hektárt, előtte azonban lőszermentesítést és régészeti feltárásokat kell elvégezni az M43-as autópálya melletti területen. A munka rohamtempóban folyik, ugyanis a kínai e-autógyár vezetése azt ígérte: 2025 végére már legördülnek a gyártósorról az első szegedi járművek.
Attila sírját nem, de laza szerkezetű településnyomokat feltártunk. Késő középkori és kora újkori karámárkok kerültek elő, valamint néhány, az avar korból származó településjelenséget találtunk még a területen
– nyilatkozta a helyszínen Horváth Andrea régész. A Móra Ferenc Múzeum régészeti osztályának vezetője szerint a BYD mellett, az öthalmi kiemelten védett régészeti lelőhelyen – ahol az ’50-es években az Államvédelmi Hatóság laktanyája, később a megszálló szovjet csapatok bázisa és lőtere volt – kerülhetnek elő honfoglaláskori leletek. 1950-ben ugyanis folyt itt honfoglaló sírokat feltáró leletmentő ásatás, aminek a pontos helye fényképek és feljegyzések híján a mai napig nem ismert.
Számunkra az igazi szenzáció ennek a temetőnek a beazonosítása és a még meglévő temetkezések feltárása lenne
– tette hozzá Horváth Andrea.
„Rendszeresen keresnek meg bennünket olyanok, akik azt állítják: biztosan tudják, hogy hol van Attila hármas – arany-, ezüst- és vas- – koporsója” – magyarázta az Indexnek Varga Sándor régész.
Már Móra Ferenc is megelégelte az önjelölt régészek tevékenységét, akik bizton állították: tudják, hol kell keresni a nagy uralkodó földi maradványait és az ezüst- és aranykoporsót.
A neves szegedi író, aki a város múzeumigazgatója volt 1917-től, egy írást is szentelt a témának Leszámolás Attilával címmel” – jegyezte meg az osztályvezető. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum méltán híres egykori igazgatója rendszeresen gyűjtötte az ilyen „bejelentéseket”.
A régészek szerint kimondottan hun sírt még nem, csupán hun kori temetőket tártak fel. Amikor a keleti hódítók belovagoltak a Kárpát-medencébe, a politikai hatalmat ők gyakorolták az őket körülvevő népek – például szarmaták és germánok – fölött.
Hazánkban ismerünk olyan gazdag leleteket, amelyek valószínűleg a hun politikai elit temetkezéseihez, máglyaáldozatához kapcsolódott. A leghíresebb a szegedi Móra Ferenc Múzeumban őrzött nagyszéksósi kincs, de előkerültek máglyaáldozati tárgyak már Pannonhalmáról, Pécsről és Pest megyéből is
– magyarázta Varga Sándor, aki hozzátette: a gazdag máglyaáldozati leleteknél nincsenek emberi maradványok.
„Több ezer hun kori sírt tártunk már fel a Kárpát-medencében. Abban az időben divat volt a koponyatorzítás, amit a hunok hoztak be, és a helyi elit át is vette” – mondta a régész, aki szerint nagyon nehéz megállapítani, hogy az illető hun, gepida vagy szarmata volt. Tovább bonyolítja a régészek munkáját, hogy a hunok körében a korhasztásos és a hamvasztásos temetés is gyakorlat volt.
Priszkosz, az Attila udvarában járt bizánci követ útleírása alapján talán annyi mondható el, hogy valahol a Körösöktől délre és a Temestől északra helyezkedett el a hun király főhadiszállása.
Még az is vita tárgya, hogy a Tiszántúlon vagy a Duna–Tisza közén volt-e a székhely. Ez egy hatalmas terület, ezen belül természetesen nem lehet elvileg kizárni, hogy a BYD területére esik, de a valószínűsége igen kicsi
– közölte az Indexszel Kulcsár Valéria régész. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Régészeti Tanszékének docense szerint a folyóba temetés története a legendák világába tartozik a hármas koporsó elképzelésével együtt, amely a forrás félrefordításából származik. Annyit lehet viszonylag hitelesen tudni, hogy éjszaka, titokban temették el a nagy királyt.
Kulcsár Valéria szerint elképzelhető, hogy már megtalálták Attila sírját, például nem sokkal a temetés után a király kincsei után kutató sírrablók. Az is elképzelhető, hogy régészek találták meg, csakhogy nem volt a mellékletek között olyan tárgy, amely egyértelműen Attilát azonosította volna.
„Arról azért nem szabad elfeledkeznünk, hogy minden idők leggazdagabb hun kori leletegyüttesét, a nagyszéksósit őrzi a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Több mint 1 kilogramm aranyról van szó, és tudjuk, hogy nem teljes, tehát ennél több volt. Önmagában a méltóságjelvénynek számító színarany nyakperece csonka állapotában 407 gramm. Kétség nem lehet afelől, hogy ez egy hun fejedelmi lelet” – mondta el a korszak szakértője. Hozzátette: az égésnyomok bizonyítják, hogy egy máglyaleletről van szó. Így kézenfekvő az az elképzelés – tette hozzá –, hogy valamelyik hun nagyfejedelem halotti máglyájának maradványa. Hogy ez Attila elődjének, Rugának volt-e a halotti máglyája, vagy éppenséggel Attiláé, nem tudjuk.
„Mindenesetre lehetett Attiláé, és ez esetben lehetséges, hogy a közelében valahol ott van eltemetve maga az Isten ostora, épp csak esetleg semmi nincs mellette. Tehát lehetséges, hogy a régész talál egy magányos, »szegényes« sírt, amelyik Attila sírja. De az is lehet, hogy dugig van arannyal, csak még nem találtuk meg. Mai ismereteink szerint valószínűbb az első feltevés” – mondta el Kulcsár Valéria.
A világot általában izgatják a nagy hódítók, ezen belül nemcsak az életük, de a haláluk is. Gondoljunk csak Nagy Sándorra, Dzsingisz kánra vagy akár Napóleonra!
Tartok tőle, hogy Attila csak a magyar nyelvterületen örvend népszerűségnek, Nyugat-Európában például a gonoszság és a barbárság szimbóluma
– válaszolta az SZTE oktatója arra a kérdésre, hogy miért foglalkoztat sokakat az egykori uralkodó.
Szerinte miután Ipolyi Arnold, Jókai Mór és Gárdonyi Géza nyomán a hunok és királyuk, Attila, valamint a temetési körülményei hosszú nemzedékeken keresztül beleivódtak a köztudatba, régóta izgatja az emberek fantáziáját.
„Székhelyének meghatározásával rengeteg műkedvelő régész, történész kísérletezett, és kísérletezik ma is” – mondta Kulcsár Valéria, akinek muzeológusként is volt dolga „biztosra mondott” Attila-féle sírhellyel.