Kevesen tudnak arról, hogy érintettek, pedig a méh jóindulatú izomdaganata a fogamzóképes nők 20-25 százalékánál jelen van, 40 és 50 éves kor között pedig már minden második ebben szenved. A sokáig panaszmentes elváltozás korán felfedezve kezelhető, később meddőséghez vagy akár méheltávolításhoz vezethet. A miómatudatosság hónapja kapcsán ismertette a Felelősen Magadért Egyesület (FEME) felmérését arról, hogy milyen terhet jelent a betegség a hétköznapokban, mitől tartanak leginkább az érintettek.
A mióma a méhizomsejtekből kialakuló jóindulatú daganat, amely ritkán, az esetek egy százalékában válik rosszindulatú szarkómává. Ez az egyik leggyakoribb elváltozás, amely nagyjából minden negyedik reproduktív korban lévő nőt érint. Sokszor kezdetben nem okoz markáns panaszokat, ezért nem ritkán akár 8-10 centiméter átmérőjűre is nőhetnek.
A méh izomzatában, a méhűrben és azon kívül is megjelenhetnek, az elhelyezkedésük, méretük és számuk határozza meg, hogy milyen kezelést alkalmaznak. A 2 centiméter alattiaknál még nem tartják indokoltnak a beavatkozást, az 5 centiméter alattiaknál járóbeteg-ellátás keretében katéteres emboliációt (vérellátásának elzárását) vagy a magánellátásban elérhető új rádiófrekvenciás kisütést (RFA) alkalmazhatnak, a vérzés és méretük bizonyos esetekben gyógyszeres terápiával is csökkenthető.
A nagyobbakat, ha elhelyezkedésük alapján kimetszhetők, méhüregbe domborodókat méhtükrözéssel, a hasüreg felé domborodókat minimálinvazív hasi laparoszkópos műtéttel távolítják el. Korábban lapunknak az RFA-eljárást alkalmazó Novák Zoltán szülész-nőgyógyász, a Magyar Nőgyógyász Onkológusok Társaságának elnöke elmondta, Magyarországon évente nagyjából tízezer méheltávolítást végeznek mióma miatt, jellemzően a gyermekvállalási időszakon átesett nőknél.
A szakorvos tájékoztatása szerint ez akkor merül fel, ha a miómák szétszóródnak, vagy nagy méretük miatt kellemetlen panaszokat okoznak, és a lokális operáció megterhelőbb lenne a szervezet számára. Hozzátette: a tévhitekkel ellentétben ez nem jár hormonális változásokkal, hiszen azt a petefészek termeli.
Az elváltozás akkor nehezíti a teherbe esést, ha az embrió beágyazódásának helyén, a méhnyálkahártyán helyezkedik el, a magzat vérellátását gátolva vetélést vagy koraszülést okozhat, illetve bizonyos típusúak akadályát képezhetik a hüvelyi szülésnek.
A Felelősen Magadért Egyesület (FEME) felmérése szerint sok nő akkor hall először a betegségről, amikor azt diagnosztizálják nála. A mióma megállapításakor az első reakció az ijedség és a döbbenet, mivel nem tudták, hogy jóindulatú elváltozásról van szó. Többségüknek nem volt a közvetlen közelében érintett személy, legalábbis nem tudtak róla, így nem sok ismeretük volt a betegségről, annak tüneteiről és esetleges következményeiről sem – összegezte a felmérésben adott válaszok alapján a FEME.
Vannak, akik felelősnek érzik magukat a mióma megjelenése miatt, de Katona Renáta, az egyesület szülés-nőgyógyász szakértője leszögezte:
ugyan vannak bizonyos tényezők, amelyek növelik ennek kockázatát, de kialakulásának okát még nem ismerik.
Ilyen az elhízás, családi előzmény, D-vitamin-hiány. Az ösztrogéntúlsúlyos állapot kedvez a növekedésének, a megnövekedett zsírszövetben is nagyobb arányban halmozódik fel a hormon. Ritkán jelenik meg csak egyetlen göb, általában 2-3 van, de akár több is lehet egyszerre a méhben. A szakorvos elmondása szerint a nők többsége akkor fordul orvoshoz, amikor életminőség-romlást tapasztalnak. A megkérdezettek többsége alhasi és deréktáji fájdalmat, rendszertelenné váló ciklust, erős menstruációs vérzést, gyakori vizelési ingert nevezett meg a tünetek között.
Ekkor már nagyobb göbökről van szó, amelyek nehezebben kezelhetők, pedig az éves méhnyakrákszűrésnél hüvelyi ultrahanggal korán felfedezhető a mióma
– ismertette a szakorvos, majd hozzátette: a véletlenül felfedezett esetek harmada panaszmentes, és a későbbiekben sem igényel semmiféle kezelést, a rendszeres orvosi kontrollal nyomon követhető a mióma növekedése.
A nők ugyanakkor a felmérésben arról számoltak be, hogy a 10-15 perces vizit során nehéz ilyen intim témáról megnyilatkozniuk, sok kérdést emiatt nem mernek feltenni, megvitatni a kezelési lehetőségeket az orvossal. Előfordult az is, hogy az érintett személy azt érezte, hogy a betegséggel kapcsolatos információkhoz csak úgy jut hozzá, ha maga is keresgélt a témában, majd ezután érdeklődött tovább a nőgyógyászánál – derült ki a közösségi oldalukon közzétett kérdőívre adott válaszokból.
Sokan aggódnak amiatt, hogy a betegség miként befolyásolhatja az általános egészségi állapotot, a menstruációs ciklust, a terhességet, a reprodukciós képességet vagy az életminőséget. A FEME szakértői hangsúlyozzák, hogy a mióma legtöbb típusa kezelhető, megfelelő terápiával enyhíthetők a tünetek, és a családalapítás előtt álló nők többsége így is vállalhat gyermeket.
A miómások jelentős része spontán teherbe esik, 70 százalékban zavartalanul lezajlik terhességük, az érintett nők egészséges gyermeket szülnek
– fogalmazott Katona Renáta szülész-nőgyógyász az egyesület tájékoztató podcastjában. Arra is kitért, hogy a testsúly 5 százalékos csökkentése szignifikánsan megnöveli a teherbe esés esélyét, nem csak a hormonérzékeny elváltozás mérséklése miatt.
A mióma egyik jellemző tünete, az erős menstruációs vérzés és az azalatt fellépő fokozott fájdalom számos kihívás elé állítja az érintetteket: az utazás során többször meg kell állni mosdószünetre, ez az adott napokban a munkavégzést is megnehezíti, a vérszegénység szédülést, fáradékonyságot, koncentrációs nehézséget okoz. Súlyosabb panaszok esetén a nem tervezett betegszabadság anyagi veszteséget okoz számukra, amivel úgy érzik, állásukat is kockáztatják. Akik ilyenkor tudnak home office-ban dolgozni, azok kevésbé érzik úgy, hogy az állapot hatással lenne karrierjükre – derült ki a kérdőívre adott válaszokból.
A rendszeres orvosi kontroll, a gyógyszeres terápia, fájdalomcsillapítók szedése, a több higiéniai termék szükséglete mind növelik kiadásaikat – számoltak be az érintettek.
Az érintettek egyik legnagyobb félelme a méh elvesztése, de a szakorvos hangsúlyozta, hogy ez megfelelő kezeléssel számos esetben elkerülhető. A méheltávolítást jellemzően a menopauza előtt álló nőknél tartják indokoltnak az orvosok akkor, ha a mióma mérete és elterjedése jelentős életminőség-romlással jár. A FEME szakértői tanácsolják, hogy a nők járják körül a témát, kérjenek ki több orvosi szakvéleményt, mielőtt döntést hoznak. Mivel a méheltávolítás identitáskrízist okozhat, javasolják a beavatkozás előtti mentális felkészülést. Sokan attól tartanak, hogy állapotuk miatt elhidegülnek párjuktól, mivel a mióma egyeseknél fájdalmas együttléttel jár. Mint fogalmaztak, ezt őszinte kommunikációval, terapeuta segítségével lehet feloldani.
(Borítókép: Egy édesanya a lányával nőgyógyászati szűrésen 2018. március 8-án. Fotó: Universal Images Group / Getty Images)