A Polgári törvénykönyv tavalyelőtti módosítása szerint a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelheti a gyermek váltott elhelyezését, azaz a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával él a válás után. A tapasztalatok szerint azonban minden maradt a régiben, a bíróságok továbbra is elsöprő többséggel az anya javára döntenek, és száz válófélben lévő apából legfeljebb háromnak adnak váltott nevelési jogot.
A Polgári törvénykönyv két és fél évvel ezelőtti módosítása lehetőséget ad arra, hogy a bíró az egyik szülő kezdeményezésére elrendelje a gyermek úgynevezett váltott elhelyezését, ami azt jelenti, hogy a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával lesz a válás után. A korábbi szabályok alapján erre a megoldásra csak egyezség esetén volt lehetőség, ami – legalábbis az igazságügyi kormányzat szerint – túl merevnek bizonyult.
Az ítélkezési gyakorlat az elmúlt évtizedekben nem volt egységes a tekintetben, hogy a bíróság szülői egyetértés hiányában rendelkezhet-e a gyermek váltott elhelyezéséről. Ebből következik, hogy válás után a gyermek csak abban az esetben tölthetett ugyanannyi időt mindkét szülőjével, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorolták.
A 2022-es törvénymódosítás alapján a bíróság – a szülők megállapodása hiányában – az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és nem szükséges erre kizárólag az egyik szülőt feljogosítania.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy válás után a közös szülői felügyelet automatikusan fennmarad, hanem azt, hogy bővült a mozgástér, hiszen a bíróság – mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben – az egyik szülő kérelmére is határozhat úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad.
Vagyis a következők jelenleg a szülői felügyelet gyakorlásának főbb szabályai:
Három jogvédő szervezet, a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség teljesen kiakadt a módosításon. Mint közös levelükben megírták, a három szervezet a minisztériumnak megküldött írásos véleményében
egyértelműen jelezte, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, és a jelenlegi jogalkalmazói felkészültség mellett kifejezetten ellenzik annak bevezetését.
A bántalmazottak jogvédelme és jogi képviselete terén több évtizede aktív szervezetek szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi tapasztalatok ismertetésével támasztották alá álláspontjukat. Bár a jogvédők véleményét bekérték, elmondásuk szerint nem kaptak visszajelzést.
Persze a puding próbája az evés. A törvénymódosítás hatálybalépése után egy évvel, a hozzájuk forduló több száz férj beszámolójára alapozva Galambos Balázs, a SzépenVáljEl Válásközpont alapítója az Indexnek korábban elmondta:
A férfiak kisebb arányban hajlandók elválni, ha a házasságban van gyermek, inkább elviselik, hogy rossz otthon a légkör, csak együtt maradjon a család.
Aggodalmukat arra alapozzák, hogy Magyarországon a bíróság 80-90 százalékban az anyának adja meg a felügyeleti jogot. Ugyan a terapeuták azon dolgoznak, hogy bizonyos módszerekkel sikerüljön javítani a házastársak kapcsolatán, és így egyben maradjon a család, ami 40 százalékban teljesül is, de elmondásuk szerint ahol a válás mellett döntenek, ott a gyermek felügyeletén van a legtöbb vita.
A tapasztalatok szerint nem változott a bírósági gyakorlat.
Budapesten és Pest vármegyében csak az esetek 2,5 százalékában adták meg a váltott nevelési jogot, száz válófélben lévő apából mindössze 2-3 esetében. Az ország többi részén állítólag még rosszabb lehet ez az arány, ugyanis ott jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, és még inkább az anya javára döntenek.