Index Vakbarát Hírportál

Törvénymódosítás ide, törvénymódosítás oda, továbbra is az anyák javára döntenek

2024. augusztus 14., szerda 07:55

A Polgári törvénykönyv tavalyelőtti módosítása szerint a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és az egyik szülő kezdeményezésére is elrendelheti a gyermek váltott elhelyezését, azaz a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával él a válás után. A tapasztalatok szerint azonban minden maradt a régiben, a bíróságok továbbra is elsöprő többséggel az anya javára döntenek, és száz válófélben lévő apából legfeljebb háromnak adnak váltott nevelési jogot.

Polgári törvénykönyv két és fél évvel ezelőtti módosítása lehetőséget ad arra, hogy a bíró az egyik szülő kezdeményezésére elrendelje a gyermek úgynevezett váltott elhelyezését, ami azt jelenti, hogy a gyermek például két hétig az anyával, két hétig pedig az apával lesz a válás után. A korábbi szabályok alapján erre a megoldásra csak egyezség esetén volt lehetőség, ami – legalábbis az igazságügyi kormányzat szerint – túl merevnek bizonyult.

Bővült a mozgástér

Az ítélkezési gyakorlat az elmúlt évtizedekben nem volt egységes a tekintetben, hogy a bíróság szülői egyetértés hiányában rendelkezhet-e a gyermek váltott elhelyezéséről. Ebből következik, hogy válás után a gyermek csak abban az esetben tölthetett ugyanannyi időt mindkét szülőjével, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorolták.

A 2022-es törvénymódosítás alapján a bíróság – a szülők megállapodása hiányában – az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, és nem szükséges erre kizárólag az egyik szülőt feljogosítania.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy válás után a közös szülői felügyelet automatikusan fennmarad, hanem azt, hogy bővült a mozgástér, hiszen a bíróság – mérlegelve, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben – az egyik szülő kérelmére is határozhat úgy, hogy a szülői felügyelet a házasság felbontását követően is közös marad.

Vagyis a következők jelenleg a szülői felügyelet gyakorlásának főbb szabályai:

  1. A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt. A közös szülői felügyelet úgy is gyakorolható, hogy a szülők felváltva, azonos időtartamban jogosultak és kötelesek a gyermek nevelésére és gondozására.
  2. A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja. A bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyelet közös gyakorlásáról, ha az a kiskorú gyermek érdekében áll.
  3. A közös szülői felügyeletről való döntés esetén a bíróság a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel elrendelheti, hogy a szülők a gyermekről felváltva, azonos időtartamban gondoskodjanak, vagy ennek hiányában szabályozza a gyermekkel való kapcsolattartást és dönt a gyermek tartásáról. A közös szülői felügyelet elrendelése esetén a bíróság kijelöli a gyermek lakóhelyét.
  4. Ha a bíróság a szülőket felváltva, azonos időtartamban jogosítja fel a gyermek gondozására, dönt a szülő által önállóan gyakorolt gondoskodás időtartamának mértékéről – a szünetek és az ünnepek időszakára is kiterjedően –, a gyermek átadása, átvétele módjáról, továbbá szükség esetén a gyermek tartásáról is.

A jogvédők kiakadtak

Három jogvédő szervezet, a NANE, a Patent Egyesület és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség teljesen kiakadt a módosításon. Mint közös levelükben megírták, a három szervezet a minisztériumnak megküldött írásos véleményében

egyértelműen jelezte, hogy az egyik szülő kérelmére elrendelhető közös szülői felügyelet, valamint a váltott elhelyezés ötlete súlyos veszélynek tenné ki a családon belüli erőszak áldozatait, és a jelenlegi jogalkalmazói felkészültség mellett kifejezetten ellenzik annak bevezetését.

A bántalmazottak jogvédelme és jogi képviselete terén több évtizede aktív szervezetek szakmai hivatkozásokkal, nemzetközi kutatási jelentésekkel és külföldi tapasztalatok ismertetésével támasztották alá álláspontjukat. Bár a jogvédők véleményét bekérték, elmondásuk szerint nem kaptak visszajelzést.

Az anya javára döntenek

Persze a puding próbája az evés. A törvénymódosítás hatálybalépése után egy évvel, a hozzájuk forduló több száz férj beszámolójára alapozva Galambos Balázs, a SzépenVáljEl Válásközpont alapítója az Indexnek korábban elmondta:

A férfiak kisebb arányban hajlandók elválni, ha a házasságban van gyermek, inkább elviselik, hogy rossz otthon a légkör, csak együtt maradjon a család.

Aggodalmukat arra alapozzák, hogy Magyarországon a bíróság 80-90 százalékban az anyának adja meg a felügyeleti jogot. Ugyan a terapeuták azon dolgoznak, hogy bizonyos módszerekkel sikerüljön javítani a házastársak kapcsolatán, és így egyben maradjon a család, ami 40 százalékban teljesül is, de elmondásuk szerint ahol a válás mellett döntenek, ott a gyermek felügyeletén van a legtöbb vita.

A tapasztalatok szerint nem változott a bírósági gyakorlat.

Budapesten és Pest vármegyében csak az esetek 2,5 százalékában adták meg a váltott nevelési jogot, száz válófélben lévő apából mindössze 2-3 esetében. Az ország többi részén állítólag még rosszabb lehet ez az arány, ugyanis ott jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, és még inkább az anya javára döntenek.

Rovatok