A kormányszóvivő az Aranyvonattal köszöntötte Magyarországot: „Az Aranyvonat, melyet 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójára építettek, a Szent Jobb országjárását tette lehetővé. Egy év se telt el, és kitört a második világháború, amelynek lángjai a díszkocsi eredetijét is elemésztették.”

„Csaknem 80 évet kellett várni ahhoz, hogy a Budakeszi Kulturális Alapítvány kezdeményezésével nekilássanak az ereklyeszállító szerelvény rekonstrukciójának. Az újjáépített Aranyvonatról 2020-ban rántották le a leplet. Azóta rendszeresen kiállítják az Alkotmány utcában az augusztus 20-i ünnepségek alatt” – emlékeztetett Vitályos Eszter.

„Budapesten a történelmi hagyományainkat a jövő szolgálatába állítjuk, ahogyan erről a megszépült Lánchíd is mesél” – írja Facebook-oldalán Karácsony Gergely.

A városok egykoron fallal vették körül magukat, hogy megvédjék értékeiket és elveiket. Ma inkább hidakat építünk – vagy újítunk fel – helyettük. Hidakat ember és ember között. Hisz ez a dolga a nemzet fővárosának, ünnepnapon és hétköznap egyaránt

– fogalmazott augusztus 20-i posztjában a főpolgármester.

„Az időjárás függvényében kora délután hoznak döntést a Szent István-napi rendezvényekkel kapcsolatban” – közölte Kovács Zoltán, az augusztus 20-i nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője. A testület reggel 7 órakor kezdte meg keddi működését, és szorosan együttműködik a meteorológiai szolgáltatóval és a katasztrófavédelemmel is.

Részletekről ebben a cikkünkben olvashat.

Történelmünk során Magyarország mindig akkor volt a legsikeresebb, amikor az ország fejlődésében a magyar érdekek meghatározó tényezőként jelentek meg – írta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője augusztus 20. alkalmából az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében, rámutatva: a szuverenitás is Szent István öröksége.

Simicskó István felidézte, Szent István királyunk több mint ezer évvel ezelőtt szigorú, de következetes államférfiként keresztény alapokra helyezte a nomád törzsi gyökerekkel rendelkező fiatal magyar államalakulatot, s ezzel végleg Európa szerves részévé tette Magyarországot, amivel biztosította nemzetünk fennmaradását. „Hazánknak már akkor is a nyugat és a kelet határán kellett megtalálnia a helyét” – írta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy Szent Istvánt a Róma püspökétől kapott koronával szentelték fel királlyá, így Magyarország szuverén része lett annak a közösségnek, annak a keresztény Európának, amelyhez ma is tartozik, és az elmúlt ezer évben tartozni akart.

A keresztény gyökereken nyugvó Európa a szuverenitását őrző magyarság természetes létközege. Történelmünk során Magyarország mindig akkor volt a legsikeresebb, amikor az ország fejlődésében a magyar érdekek meghatározó tényezőként jelentek meg, amikor azonban az ország vezetői idegen érdekek kiszolgálói lettek, szinte kivétel nélkül mindig rajtavesztettünk. Ezért fontos a szuverenitás, hogy mi dönthessünk a saját sorsunkról. Ez is Szent István öröksége, amelynek megőrzése talán sosem volt olyan fontos, mint most, az egyre inkább kiszámíthatatlanná váló, kihívásokkal teli 21. században, ahol az Európai Unió belső viszályai és a körülöttünk zajló háborúk ránk nehezedő nyomása közepette kell megőriznie hazánknak újra és újra önállóságát és függetlenségét

– hangsúlyozta a frakcióvezető, hozzátéve: ez csak úgy lehetséges, ha a keresztény alapokat, az állam fundamentumát megerősítjük, „az Úr oltalmazza hazánkat mindenkor!”.

Köszöntjük olvasóinkat az Index augusztus 20-i, folyamatosan frissülő hírfolyamában! Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy hová érdemes ellátogatni, milyen közlekedési változásokra kell figyelni és miről érdemes tájékozódni Szent István-napon.